Negyedmillió embert figyeltetett a kommunizmus utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között a román kommunista titkosrendőrség, a Securitate – közölte közzétett újabb jelentésében a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A bukaresti testület közösségi oldalán is közzétett összesítés szerint a 250 ezer megfigyelt személy jelentős többsége, 206 ezer férfi volt, 50 ezer felsőfokú tanulmányokkal rendelkezett, és 35 ezer volt nyugdíjas.
Mindenki gyanús volt
mutat rá bejegyzésében a CNSAS, arra is felhívva a figyelmet, hogy
miközben a Román Kommunista Párt (PCR) támogatóinak zöme a munkásosztály tagjai közül került ki, a Securitate 45 ezer megfigyelési dossziét nyitott gyári munkások, mesterek, bányászok nevére.
A román kommunista titkosrendőrség
3000 megfigyelési dossziéja a különböző egyházak alkalmazottjainak nevére lett kiállítva, emellett 2000 művészt és 500 újságírót is szemmel tartott
közölte a CNSAS.
A Securitate ügynökei a kommunista rezsim utolsó évtizedében 18 500 egyetemi közegben és 8000 közoktatásban dolgozó személyről is kértek jelentéseket.
Az akadémiai szférában dolgozók közül 2300 egyetemi oktatóról, 800 kutatóról és 300 külföldi doktoranduszról készültek jelentések. A kommunista rezsim 2700 külföldi turistát is szemmel tartott ügynökeivel.
Az egészségügyi rendszerben dolgozók közül 5700-nek volt megfigyelési dossziéja a 80-as években, és 1500 jogi területen dolgozó személyről is jelentéseket kért a kommunista titkosrendőrség.
A Securitate jelentős veszélyforrásnak tartotta társadalmi szempontból a gyárakban dolgozókat, akik közül 45 ezer embernek a nevére nyitott megfigyelési dossziét. A megfigyeltek közül 10 500 mérnök, 1900 almérnök, 700 laboráns és 7800 tervező is volt, de 500 építészt is figyeltetett ügynökeivel a Securitate.
Több mint 21 ezer gazdát is megfigyelés alatt tartott, olyanokat is, akik csatlakoztak a helyi termelőszövetkezetekhez (CAP).
A CNSAS múlt héten egy, a Securitate által beszervezett személyekre vonatkozó jelentést is közzétett, melyből kiderült, hogy a titkosrendőrség a kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között szervezte be a legtöbb, 200 ezer besúgót, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát.
