Hogyan vált egy falu 40 év alatt a világ vezető globális városává?

Az egykori kis halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált. A kínai Szilícium-völgyként is emlegetett Shenzhen gazdasági sikerei modellként szolgálhat több kínai város számára.

Shenzen sikertörténete 8 pontban

Forrás: Shutterstock

Különleges Gazdasági Övezet

1980-ban Kína létrehozta a Különleges Gazdasági Övezeteit. Ezen speciális területek számára engedélyezték a külgazdasági nyitást és a külföldi tőke beengedését, valamint vegyesvállalatok létrehozását. Sőt, ezek a Különleges Gazdasági Övezetek területei önálló gazdasági szabályokat alkothattak az ország többi területétől eltérően. Fő céljuk a megfelelő gazdasági környezet kialakítása volt a közvetlen külföldről beáramló tőkebefektetések számára. Shenzhen az első területek között szerepelt, amely ilyen speciális területté válhatott.

Abban az időben Shenzhen egy 25 000 fős falunak számított, mára globális várossá nőtte ki magát és lakossága 13,6 millió főre nőtt, GDP-je pedig Kínában a harmadik legnagyobb Sanghaj és Peking után.

Tudatos városfejlesztés 3 lépésben 25 év alatt

Abban, hogy ez a fajta gyors fejlődés végbe mehessen, egyaránt kiemelt szerepe volt a városvezetésnek és a városfejlesztésnek. 25 év alatt három jól kidolgozott terv is megvalósult, amelyek mindegyike nagyban hozzájárult a növekedési irány fenntartásához.

Az első 1986-ban született, ahol hat csomópontot alakítottak ki, és ezek a csomópontok koncentrálták a növekedési gócpontokat, valamint három autópályát építettek ki a csomópontok infrastrukturális összeköttetésére. Az elkövetkező tíz évben példa nélküli növekedés és hatalmas urbanizáció ment végbe a városban.

Tíz évvel később, 1996-ban a shenzheni különleges gazdasági zóna kiterjedtsége 645 négyzetkilométert fedett le (nagyobb, mint Budapest területe). A város földhiánnyal küzdött, a legtöbb megépült lakóegység alacsony laksűrűségű és rossz minőségű volt, így további 1000 km2-t kellett kialakítani a város részére és kitolták a város határait. Az itt kialakult klaszterek összeköttetésbe kerültek a már meglévő hat gócponttal, és megkezdődött párhuzamosan a metróhálózat kiépítése is.

A 2000-es évek közepén a harmadik városfejlesztési terv készítésekor azonban nagy dilemmával találták szemben magukat a városvezetők. A fejlesztésre fogható területek gyorsan csökkentek, és csak 100 négyzetkilométernyi legálisan fejleszthető terület maradt, a várostervezők pedig féltek, hogy terület hiányában a város fejlődése megreked. Végül ahelyett, hogy a városi zöldterületeket csökkentették volna, úgy döntöttek, hogy a város bizonyos részeit, nagyjából 200 négyzetkilométernyit a már beépített területből “városi regenerációs területté” nyilvánítottak és a düledező alacsony laksűrűségű épületeket felújítják és magasabb laksűrűségűvé teszik őket.

Forrás: Shutterstock

Új növekedési stratégiára van szükség – Kína Szilícium-völgye

Miután 2003-tól egész Kína elkezdett fejlődni, a Különleges Gazdasági Területek később elveszítették jelentőségüket. Ahhoz, hogy Shenzhen meg tudja őrizni versenyképességét, új növekedési stratégiát kellett kidolgozni. A shenzheni vezetés így alkotta meg a kínai Szilícium-völgy fogalmát, és technológiai, kutatói, fejlesztői, valamint innovációs központot hozott létre.

Korábban a helyiek gyárakat nyitottak, ahol ruhákat, órákat és ékszereket gyártottak, ami a hongkongi kereskedőket befektetésre ösztönözte. Shenzhen centrumának egyik részébe (Huaqiangbei-be) tömörültek a gyártók. Itt kezdetben elektronikus eszközöket is gyártottak és 1986-ban megalakult a Shenzhen Electronics Group. Ezt követően több céget is alapítottak, és Shenzhen elkezdett “gyártó hub”-bá válni.

A legsikeresebb időszakban a világ mobiltelefonjainak 70 százalékát Kínában gyártották, és ezek 80 százaléka itt készült.

2010-ben, Shenzhen a Különleges Gazdasági Övezetté válásának 30. évfordulója alkalmából Hu Jintao, az akkori kínai miniszterelnök csodának nevezte a várost, ami ma is az egyik leggyorsabban fejlődő területek egyike volt.

Ma már Shenzenben helyezkedik el az, amit az új Kína képvisel: olyan cégek vannak itt, amikhez nagyobb hozzáférhetőséget kaptak a privát befektetők, mint például a technológia, az export szektorok, gépesítés, gyártás, egészségügy, internetcégek. Egy nagyszabású átmenet megy végbe Kínában a szolgáltatási szektor és a fogyasztói társadalom irányába. A szakértők a külföldi befektetőknek ma is Shenzhent javasolják a befektetések helyszínéül.

Forrás: Shutterstock

A nagy technológiai cégek otthonává válni

A város GDP-je pedig Kínán belül a harmadik legnagyobb Shanghai és Peking után. 2018-ban Shenzhen gazdasága először haladta meg Hongkongét. 2019-ben a bruttó hazai terméke 389,5 milliárd USD volt.

Ma már Kína innovációs és technológiai központjává tudott válni a világ legnagyobb vállalatait is sajátjának tudva, amelyek között ott van a Tencent, a Huawei, a ZTE, vagy akár a DJI.

A TOP shenzheni cégek

BGI – Beijing Genomics Institute: Az 1999-ben alapított nonprofit cég. A vállalat 230 nagyteljesítményű génszekvenáló géppel rendelkezik, amelyek évente 30 000 genomot képesek szekvenálni. Ez a teljesítmény nagyban hozzásegítette a vállalatot, hogy az egyik legnagyobb genom térképezési céggé váljon.

BYD – “Build Your Dreams”: Az 1995-ben alapított cég az IT-ra, autókra és a megújuló energiára specializálódott. A cég a világ legnagyobb akkumulátorbeszállítója, és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a nikkel-kadmium elemekben, mobiltelefon akkumulátorokban, töltőkben és billentyűzetekben világszerte.

ZTE: Az 1985-ben alapított cég Kína egyik legnagyobb telekommunikációs cége. A vállalat jelenleg komoly befektetéseket eszközöl az innovatív technológiába úgy, mint a vezeték nélküli töltés, a felhőszolgáltatások és az 5G.

Huawei: Az 1987-ben alapított telekommunikációs cégóriás az elmúlt évtizedben 190 milliárd jüant fektetett kutatás és fejlesztésbe. A ZTE mellett Kína másik legfontosabb telekommunikációs és okostelefongyártó vállalata.

Tencent: Az 1998-ban alapított cég sokfajta internetes szolgáltatást kínál a játékokon, keresőmotoron, szoftverfejlesztésen, internetes kereskedelmen és az azonnali üzenet küldésén keresztül. Az elmúlt évtizedben az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a tőzsdepiacon. A Tencent üzenetküldőplatformjai Kína szerte az egyik legnépszerűbbek a havi több, mint egy milliárd aktív felhasználóval.

Adókedvezmény, lakhatás és kötvények, amelyek segítették a globális tech-cégek és szakemberek bevonzását és nagy hangsúlyt fektettek az oktatásba

Olyan ösztönzőket használnak, mint az adókedvezmény, a lakhatás és olyan kötvények kibocsájtása, amik segítik a globális tech-cégek és a szakemberek bevonzását.

Már nagyon korán, 1983-ban rájött a shenzheni vezetés, hogy a város fejlődésének érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásra.

Így megalapították a shenzheni egyetemet a város akkori bevételének felét rászánva, többek között itt végzett a Tencent alapítója Ma Huateng is. Ennek folytatása képpen pedig 2013 óta Shenzhen több mint 4 százalékot fordít kutatás és fejlesztésre.

Shenzhen egyre inkább lenyűgözi a start up cégeket is, a viszonylag olcsó alkatrészeknek, olcsó munkaerőnek, olcsó szállításnak, olcsó gyártásnak és a munka kiszervezhetőségének köszönhetően a fejlesztők gyakran ebben a városban látják azt a helyszínt, ahol álmaik megvalósításra kerülhetnek: prototípusok építése, a kezdeti lépések megtétele, és ha sikeresek, akkor betörhetnek a piacra. Sokak szerint lassan felveszi a versenyt a kaliforniai Szilícium-völggyel.

Kína első 5G városa és dél-kínai pénzügyi központ

2020 augusztusban a shenzheni vezetés bejelentette, hogy teljesen átállt az 5G hálózatra, így elsőként lett 5G-t használó város. A város manapság már a dél-kínai pénzügyi központnak is tekinthető, mint a Shenzheni Tőzsdepiac otthona.

Új gazdaság: szolgáltatás- és innováció-orientált gazdaság

Kína egy új gazdasági átalakításba kezdett, ahol a munkaerőintenzív és iparon alapuló gazdaságból egy szolgáltatás- és innováció-orientált gazdaság felé kezd haladni az egyre növekvő középosztállyal.

Új növekedési modell: “Great Bay Area”, a Gyöngy-folyó-delta

Itt jön a képbe a Gyöngy-folyó delta koncepciója, amire új növekedési modell épül. Guangzhou, Hongkong, Shenzhen és Makaó, valamint további 7 szárazföldi város (Zhuhai, Huizhou, Dongguan, Foshan, Jiangmen, Zhaoqing és Zhongshan) fizikai, gazdasági, szociális, kulturális együttműködése és politikai integrációja lesz a fő feladat az elkövetkezendő években. Ez jelenleg egy 70 millió lakosú és 1,65 trillió dollár-os GDP-vel rendelkező régió és Kína azt reméli, hogy 2030-ra a 4,62 trillió dollárra nő a terület GDP-je, megelőzve ezzel a tokiói, New York-i és San Franciscó-i városi régiókat. A térség 2030-ra vezető szerepet töltene be a legfejlettebb feldolgozóiparban, az innovációban, a szállításban és logisztikában, valamint a kereskedelem és pénzügy területén.

A világon sehol máshol nem ment végbe olyan gyorsan és olyan nagy mértékű urbanizáció, mint a Gyöngy-folyó deltájában.

A K+F szektorba folyó pénzt nem kiadásnak, hanem befektetésnek kezdték el tekinteni.

A kínai kormány terve szerint az itt lévő városokat összeolvasztja egy hatalmas megapolisszá, amely a “Greater Bay Area” nevet fogja kapni. A kormány hivatalos bejelentése 2017 márciusában történt meg Li Keqiang kínai miniszterelnök által, amikor hivatalosan is a Greater Bay Area lett a kulcspontja a kínai nemzeti stratégiai fejlődési tervnek.

Forrás: Visual Capitalist

Shenzhen gazdasága ezalatt a 40 év alatt a tízezerszeresére nőtt.

A nyugati befektetők egyre inkább úgy vélik ezek tükrében, hogy a cégeknek könnyebb érvényesülni, és jobb esélyei vannak, ha Kínában üzletelnek, mint Kaliforniában.

A nyugati és a keleti munkamorál között is egyre inkább megmutatkozik a különbség.

Az ázsiai dolgozók híresek ugyanis elhivatottságukról és gyakran kora reggeltől késő estig bent vannak – a legtöbb esetben a hétből hat napon.

Pénzügyi jelentősége mellett a város ugyanis a tech- és start up cégek és inkubátorok gyűjtőhelye is lett egyben.

Shenzhen egyre inkább lenyűgözi a start up-okat, amelyek korábban legfeljebb csak a termelésüket helyezték volna ki a városba és például a hardware cégeket mágnesként vonzza.

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.