Nincs karantén, kijárási korlátozás, tesztelés is alig. A koronavírus viszont szépen terjed és a halottak száma is magas. Mindez Európa egyik bezzegországában, a jóléti modelljéről világszerte irigyelt Svédországban. Mi történik fenn északon, ezt kérdeztük a Stockholmban élő magyar sebészorvostól, Faragó Ivántól.

A magyar sajtóban a svéd helyzettel kapcsolatban egy korábban sosem hallott kifejezést emlegetnek, a nyájimmunitást, ami a világ többi részétől teljesen más járványügyi megközelítést jelent. Svédországban hogyan fogadják ezt?

Már kezdetben, amikor a vírus betört Svédországba, voltak kritikák az ország meglehetősen laza népegészségügyi intézkedéseivel szemben. Az egyik legnagyobb napilap, liberlis Dagens Nyheter több cikkben is felvetette, miért nem követik a többi ország példáit. Izraelt hozták fel, ahol azonnal vesztegzár alá helyezték, akiket a teszteken fertőzöttnek találtak. Itt pedig jöttek haza az emberek Vuhanból, vagy később az olaszországi, vagy ausztriai síelésből, és mindössze önkéntes karantént kértek tőlük. A hatóság azonban arra hivatkozott, hogy elég a tünetekkel már rendelkező embereket és közvetlen kapcsolataikat megtalálni és tesztelni. Ezek kórházba kerültek, de közülük nem halt meg senki és egy idő után gyógyultan eltávozhattak. Egy idő után azonban a kiszűrt fertőzöttek száma annyira megnőtt, hogy felhagytak a kontaktuskereséssel. Amikor pedig az első olyan esetet is kiszűrték, aki soha nem volt külföldön és nem is érintkezett senkivel, aki onnan jött haza, körülbelül 5-600 eset után, valamivel több, mint egy hónappal ezelőtt előkerült ez a „nyájimmunitás” kifejezés.

Ez azt jelenti, hogy elképzelésük szerint a lakosság döntő hányada fertőzötté válik, és csak arra próbálnak vigyázni, hogy ez elég lassan történjen. A megfertőzöttek azután immunitást szereznek, és ha ez tömegessé válik, akkor megóvják a maradékot, mert nagyon ritkán találkoznak majd olyan emberrel, akitől elkaphatnák a vírust.

Legalábbis ez az elképzelés.

Miközben nem lehet még tudni, hogy a vírus egyáltalán milyen védettséget ad annak, aki kigyógyul a betegségből.

Így van. Van, aki szerint csak néhány hónapos védettségről van szó, de van, aki optimistább.

Itt azonban az új stratégia jegyében a súlyos fekvőbetegek kivételével befejezték a tömeges tesztelést, mondván nem látják ennek az értelmét és rengeteg embert elvonna a kórházban fekvők kezelésétől.

Egy idő után aztán bezárták a felsőfokú oktatási intézményeket és a középiskolákat, illetve távoktatásra álltak át, bár most arról beszélnek, hogy a végzős évfolyamokat visszaengedik a záróvizsgák sikeres letételéhez.

Az általános iskolákban azonban továbbra is zajlik az oktatás, bár a tanárok igyekeznek tartani a távolságot a diákoktól.

Ezt azzal magyarázták, hogy ha ezekben az oktatási intézményekben, illetve az óvodákban és bölcsődékben is beszüntetnék a munkát, nagyon sok, egészségügyben dolgozó szülő kiesne a munkából. Később is csak ajánlások születtek. Például a hetven évnél idősebbek számára, hogy izolálják magukat és szüneteltessék társadalmi kapcsolataikat. Én például 72 évesen is dolgoztam egy orvosi rendelőben, de ekkor saját elhatározásból itthon maradtam.

Innen úgy tűnik, hogy nincs nagy ellenkezés Svédországban…

A svédek hagyományosan fegyelmezettek, többségük követi a tanácsokat, nagy a közbizalom.

Amikor jött egy másik ajánlás, hogy 500 főnél többen ne legyenek egy rendezvényen, voltak ugyan ironikus felvetések, hogy 499-en ugyanúgy átadhatják a vírust, a színházak és koncerttermek mégis maguktól bezártak.

Azért az elmúlt időben a járvány növekvő számainak tükrében nem derült ki, hogy ez az irány helyes-e? Például szerdán majdnem 5 ezer volt az összes fertőzött, aznap a számuk 512-vel nőtt, s 59-en hunytak el, ami jóval magasabb, mint Norvégiában, ahol a 4800 fertőzöttre szerdán 187 új eset és csak 4 halott jutott.

Ha csak ezt nézzük, akkor könnyen juthatunk olyan következtetésre, hogy valami nálunk nem jó úton halad. Az összes környező északi állam más utat követ. A lakosság mégis elfogadja az itteni védekezést.

A járvány előtt, a bevándorlásellenes nacionalista Svéd Demokrata Párt története során első ízben népszerűbbé vált, mint a kormányzó szociáldemokrata párt. Most viszont a kormánypárt visszaerősödött és a koalíció könnyedén megnyerne egy választást.

Az orvosi szakma is egyetért ezzel az iránnyal?

Nagyon kevés ellenző volt és azok is mérsékelt kritikát fogalmaztak meg. A héten például bejelentették, hogy több ezerrel növelni fogják a tesztek számát. A televízióban egy neves uppsalai és egy stockholmi epidemiológus erre csupán úgy reagált, hogy jobb későn, mint soha. Az ellenzéki, mérsékelten jobboldali Mérsékelt Párt is támogatja az antitestek jelenlétét kimutató tesztelés fokozását, mondván, aki már tudja, hogy gyógyult, menjen nyugodtan munkába, hogy beindulhasson a gazdaság.

Svédországban földrajzilag is meglehetősen aránytalan a fertőzés jelenléte, ami zömmel Stockholmra és a délebbi régiókra jellemző.

Így van és ebből most egy kisebb feszültség is kialakult, ami megint csak svéd módon oldódott meg. Húsvétkor a svédek zöme északra megy síelni. Az ott élők szerették volna elkerülni, hogy az ünnepi látogatók magukkal hozzák a vírust.

A népegészségügyi hatóság csak a síelés utáni partik elhagyására tett javaslatot, amiket be is szüntettek, de a héten önkéntes alapon a legnagyobb síterep is bezárt.

Hogyan bírja a terhelést a svéd kórházi ellátás?

Minden tervezett műtétet leállítottak. Stockholmban az összes rákos beteg sebészi ellátására egy kórházat jelöltek ki, az összes többi kórház a koronavírusos betegeket ápolja. Az intenzív ágyak számát megháromszorozták, de úgy vélik, egy-két hét múlva ez sem lesz elég. Arra számítanak, hogy a betegek egy részét átszállítják Uppsalába és Örebroba, ahol kevesebb az eset, de van még kórházi kapacitás.

És hogy vannak ellátva védőeszközökkel az alapellátásban dolgozó orvosok?

Védőeszközből kevés van, az exporttilalmak miatt Németország és Franciaország nem szállított. Most abból van vita, hogy a közegészségügyi hatóság szerint azoknak, akik nem a lélegeztetőgépek mellett dolgoznak, nem kell teljes testet beborító védőruha. A kezük és alkarjuk szabadon maradhat, azt úgyis meg tudják mosni. Az ápolónők ezt nem akarják elfogadni, úgy vélik, ezt a rendelkezést csupán a védőeszközök hiánya miatt hozták.

Az egyik meginterjúvolt orvosnő esőköpenyből készített magának védőruhát, sok kórházban maguk kezdtek védőöltözetet gyártani, másutt az írásvetítőknél használt fóliákból készítenek védőálarcot. A legnagyobb svéd vodkagyár pedig most fertőtlenítéshez szükséges alkohollal látja el a kórházakat.

Palugyai István