Lógunk a neten. Ki többet, ki kevesebbet, ám az tény, hogy az online tartalmak fogyasztását könnyű túlzásba vinni. Miért nem képesek sokan mértéket tartani az internethasználatban? Hogy lehet erről lejönni? Koronczai Beatrix egyetemi adjunktus, az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszékének vezetője a Tudás.hu-nak egy új médiafogyasztással kapcsolatos kutatásról beszélt.
Milyen céljai vannak a kutatásnak?
Magyarországon korábban már mértek motivációt, azonban még nincsen validált, statisztikai módszerekkel is bizonyítottan jól mérő kérdőív. Ennek kialakítását segíti a jelenleg zajló kutatás.
Az a célunk, hogy feltárjuk, mely motivációtípusok függenek össze a problémás közösségimédia-használattal vagy közösségimédia-függőséggel. Mivel a motivációkutatások a videójáték-függőség esetén már kimutatták, hogy az ún. eszképizmus (a mindennapi problémák, rossz érzések előli menekülés a videójátékozáson keresztül) összefügg a függőséggel, arra számítunk, hogy ez megjelenik a közösségimédia-függőség esetén is.
Szeretnénk azt is megtudni, hogy mely motiváció nem függ össze a problémás használattal. Amennyiben sikerül meghatároznunk, akkor esetleg ezt tulajdoníthatjuk az egészséges használat ismérvének.
Mi motiválhatja az emberek médiahasználatát?
Az adatfelvétel alapján olyan használati motivációkat találtunk, mint az információszerzés motivációja, a másokkal való kapcsolattartás és kommunikáció, az új ismeretségek szerzésére való motiváció, a szórakozás. Emellett az eszképizmus, a népszerűség növelésének motivációja, valamint az ismerősök életének követése is szerepet kaphat.
Minek köszönheti a népszerűségét a közösségi média?
A közösségi média manapság egyre több funkciót ajánl, már nemcsak az ismerősökkel való kapcsolattartást szolgálja, mint a megjelenésekor. A sokféle használati lehetőség pedig óhatatlanul ahhoz vezet, hogy egyre többen, egyre hosszabb ideig használják. A platformokat irányító algoritmus személyre szabott tartalmakat biztosít, ez a felhasználók számára szintén vonzóvá tudja tenni.
Ön szerint káros vagy inkább hasznos a közösségi média?
A közösségi média egy folyamatosan változó szociális tér, ezért évről évre változhat annak megítélése, hogy épp a hasznossága, vagy a hátránya látszik fontosabbnak. Az biztos, hogy a közösségi médiában az tud megjelenni, ami a társadalomban is jelen van, viszont azokat képes intenzifikálni, még erőteljesebben megjeleníteni. Ide tartozik az agresszió, önzés, szolidaritás, polarizáció, intimitás és a közösségélmény is.
Sokan sokféleképpen „fogyasztunk”. Lehet egyáltalán befolyásolni az emberek médiafogyasztási szokásait?
Az emberek viselkedési szokásainak megváltoztatása lehetséges, ehhez azonban jól felépített stratégia kell, amelynek lehet része a tudománykommunikáció is. Ennek természetesen ki kellene egészülni a társadalmat érintő beavatkozásokkal ahhoz, hogy a változás létrejöjjön.
Ha kiderül, hogy a negatív érzések kezelése elsődlegesen felelős a függőség kapcsán, akkor lehet stresszkezelő módszereket tanítani (akár a munkahelyeken, akár az iskolákban), vagy növelni azokat az ellátási helyeket, ahova az emberek fordulni tudnak akkor, ha úgy érzik, nehezen kezelik a mindennapi stresszt.
Kapcsolódó kutatásokkal azt is fel lehet tárni, mi a legfontosabb stresszforrás az egyes társadalmi csoportokban, és azokra célzó programokkal a megelőzés lehet egy irány.
Mit és hogyan lehetne tenni a médiafogyasztási szokások megváltoztatásáért?
Ha fel tudjuk tárni a függőséggel kapcsolódó használati motivációkat, akkor a lakosságot edukálva tudatosítani lehet ezt az összefüggést, vagyis az emberek jobban tudnak esetleg tenni a függőség kialakulása ellen a kapott ismeretek birtokában. Természetesen érdemes kiegészíteni ezt a kommunikációt olyan típusú ajánlásokkal, amelyek alternatív viselkedésmódot tudnak felmutatni a közösségimédia-használatra.
