Súlyos testképzavart okozhat a filtermánia

Fenntarthatóbb termálvízkezelést tesz lehetővé a Mecsekérc Zrt. vezetésével kifejlesztett új technológia
2022-07-01
Rétvári: újfajta továbbképzéseket kínál a pedagógusoknak az MCA Képzési Intézete
2022-07-01
Show all

Súlyos testképzavart okozhat a filtermánia

Betegségeket is előidézhet a közösségi média túlzott használata.

Egyre fiatalabbak, már a gyermekek körében is gyakran jelentkezik ingerültséés szorongás a közösségi média használatából fakadóan. Az ismétlődő rossz érzések talaján akár betegségek is kialakulhatnak. A kulcs az önismeret és a tudatosság lehetne, hogy megfelelően védekezzünk a negatíérzések ellen – véli a szakember.

Észre sem vesszük, milyen negatív hatással van ránk a közösségi médiahasználat nap mint nap – mondja Murányi Edina, gyermek és felnőtt kríziskezelő tréner, ESP pszichológus, oktató. Edinához sokan fordulnak pszichés, sőt, testi panaszokkal is, hiszen krízishelyzet nem csak az életet fenyegető helyzet lehet.

“A testképünket, az önbizalmunkat és a világba vetett bizalmunkat is kikezdi a közösségi média használata. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek a rossz érzések kihatnak az idegrendszerünkre is.

A szorongás sokszor alváshiányt vált ki, ami gyengíti az immunrendszer működését, így akár betegségek is kialakulhatnak általa” – mondja a szakember.

Megfelelési kényszert hoz a közösségi média

De mi a legnagyobb probléma a Facebook, az Instagram, a TikTok és a hasonló alkalmazások használatával? A folyamatos információáradat gyakran nem a valóságot mutatja be, a megfelelési kényszer pedig állandósuló szorongást generál bennünk.

“A pszichés testképzavarunk kivetül a fizikai testünkre is. Széteffektelt, szinte futurisztikus képeket nézegetünk másokról, ahol mindenkinek hibátlan a bőre és olyan tökéletes az alakja, mint egy magazincímlapon. Ez súlyosan csonkítja az egészséges testképet – gondoljunk bele egy frissen szült anyuka helyzetébe, akinél az ilyen képek depressziót okozhatnak!” – mondja Murányi Edina, akit saját oldalán is sokan keresnek fel hasonló problémákkal.

Hozzáteszi: a közösségi média lehet inspiráló is, ha olyan embereket követünk, akik meg merik mutatni önmagukat, netán ötleteket merítünk másoktól.

“A többiek mindennapjaiba betekintést nyerni akár pozitív dolog is lehetne, ám ehhez nagyon tudatosan kellene böngésznünk. Aki mindent ‘megeszik’ és nem szűri a tartalmakat, az rendkívül káros hatásoknak teszi ki magát” – fűzi hozzá.

Túlélési eszköz lett a tudatosság

Az idegrendszer túlterheltsége ingerültté, nyugtalanná tesz, amitől beindul a “lavina”: felborulhat az emésztés, a menstruációs ciklus, a hormonháztartás. Mindez pedig akár hajhulláshoz, pajzsmirigy problémák vagy egyéb betegségek kialakulásához is vezethet.

De kiket érint ma a probléma? A szakember szerint hazánkban gyakorlatilag mindenkit. A bulimia például távolról sem csak a kislányok betegsége: fiúk is gyakran hánytatják magukat, ráadásul egyre kisebb gyermekek.

“Úgy gondolom, hogy közvetlenül vagy közvetetten, de Magyarországon mindenki érintett lehet. Még az újszülöttek is, hiszen a mentális és fizikai elváltozások – az anyán és apán keresztül – a csecsemőre is kihatással vannak. Az ingerültebb kommunikáció kihat a szoptatás, az érintés, az érzelmi kontaktus minőségére is.”

Több odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt

Mit tehetünk hát, hogy csökkentsük a közösségi médiához kapcsolódó stresszt? Érdemes a készüléken a tartalmi szűrők beállítása: például 2-3 érdeklődési kör kijelölése, hogy ne folyton mások életével legyünk elfoglalva.

A szakember szerint fontos lenne a képernyőidő maximalizálása is. Ideális esetben naponta legfeljebb fél órát ülnénk a Facebook előtt, órákat semmiképp. Ehhez azonban olyan fokú tudatosságra van szükség, aminek sokan nincsenek birtokában.

“Túlzás nélkül mondható, hogy életmentővé vált a mélyebb önismeret: hogy megtanuljunk tudatosan jelen lenni, észrevenni a saját testünk vészjelzéseit. Az életmódváltás mellett azonban érdemes szakemberi segítséget is igénybe vennünk, ha megtehetjük. Ma már széles a paletta, ráadásul sokaknak egy bizalmas beszélgetés is jót tesz” – zárja az ESP pszichológus.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close