Szabadalmi trollok áldozatává válik a génszerkesztés?

Először találtak kvazárhoz hasonlatos ultraibolya fényű galaxist
2020-09-29
Közösen fejleszthetnek vasúti vezetéstámogató rendszereket a BME kutatói és a Knorr-Bremse mérnökei
2020-09-30

A rovat támogatója:

Szabadalmi trollok áldozatává válik a génszerkesztés?

A génszerkesztésnek nevezett eljárás (pontosabban a CRISPR-Cas9 enzimrendszer használata) forradalmasította a laboratóriumi genetikai manipulációt, a technológia mezőgazdasági, orvostudományi és alapkutatási jelentősége jelenleg még felmérhetetlen. Meg is indult a harc az eljárás szabadalmaztatásáért, az újra és újra fellángoló küzdelemben a felek felváltva nyernek csatákat. A háború azonban még korántsem dőlt el – bár a végső vesztesek nagy bizonyosággal mi mindannyian leszünk.

A CRISPR technológia az eddig felfedezett legprecízebb génmanipulációs eszközt adta a molekuláris biológusok, illetve a géntechnológusok kezébe. Általa elméletileg teljes pontossággal meg lehet szabni, hogy a genom mely szakaszát, pontosan mely DNS építőkövet, nukleotidot akarjuk lecserélni és mire. Sőt, nemcsak meghatározott génszakaszokat lehet kimetszeni, illetve beilleszteni segítségével a DNS-be, de a gének expressziós (kifejeződési) mintázatát is meg lehet ily módon változtatni, magyarán azt, hogy melyik gén mikor kezdje kifejteni a hatását és az milyen legyen.

Bár a CRIPR sok alkalmazása még igencsak kísérleti fázisban van, az eddigi vizsgálatok is megmutatták már, hogy a technológia felhasználási módjai milyen elképesztően sokféle területre terjednek ki, és azt is, hogy esetenként bizony ellentmondásos a megítélésük. Egy nemzetközi szakértői bizottság nemrégiben publikált egy jelentést, amelyben azt állapították meg, hogy az emberi embriók génszerkesztése még messze nem érte el azt a fejlettségi és biztonságossági szintet, amelyet a klinikai alkalmazás megkívánna. E jelentést az tette szükségessé, hogy tavaly Kínában egy (a hivatalos álláspont szerint) renegát genetikus már megváltoztatta CRISPR-ral egy embrió ikerpár genomját.

Génollóval allergiamentes mogyoró, vagy gluténmentes búza

A legtöbb génszerkesztési kísérlet azonban kifejezetten méltánylandó célok érdekében történik. Sok kutatócsoport igyekszik génszerkesztéssel megváltoztatni a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok tulajdonságait. A módosított fajták jobban képesek ellenállni a változóban lévő éghajlat viszontagságainak, illetve egyes esetekben egészségi hatásaik is eltérők. Elképzelhető például, hogy génszerkesztéssel inaktiválni lehet az allergiát okozó fehérjéket a tojásban vagy a mogyoróban. Nem látszik elvi akadálya annak sem, hogy gluténmentes búzát vagy koffeinmentes kávét hozzunk létre. Mások a génszerekesztett algákkal igyekeznek több biodízelt termeltetni, illetve betegségterjesztő rovarokat próbálnak sterilizálni.

A CRISPR technológia európai alkalmazása az alapkutatáson kívül azonban nem akadályoktól mentes vállalkozás, mivel az Európai Unió hatályos jogszabályai jelenleg egy kalap alá veszik a génszerkesztést a „hagyományos” GMO-kkal, ami nagy általánosságban tiltást jelent. A kritikusok szerint ez azért idejétmúlt szabályozás, mert eszerint a génszerkesztett organizmusokat ugyanúgy kezelik, mint azokat, amelyekbe egy másik faj génjeit ültetik, rendszerint a gént hordozó „víruspostás”, úgynevezett vektor segítségével. Holott itt sem másik fajból származó génekről, sem meglehetősen pontatlanul dolgozó vírusokról nincs szó. Ehhez képest a korábban már megszokott mesterséges mutációt indukáló technológiák (amikor például besugárzással váltják ki – persze teljesen véletlenszerűen – a DNS megváltozását), a génmódosításhoz képest egészen szabadon folytathatók.

Mindebből egyértelmű, hogy a CRISPR jelentősége jóval túlmutat a puszta alapkutatáson, az alkalmazásával így potenciálisan rengeteg pénzt lehet keresni. A rendkívül sok tudományágra és ipari alkalmazásra kiterjedő lehetőségek egyúttal azt is jelentik, hogy a technológiával kapcsolatos fejlesztések szabadalmaztathatósága is változatos – és sok ellentmondásra, bizonytalanságra és vitára ad alkalmat.

Két fő háborús koalíció harcol a szabadalmakért

Bár a génszerkesztés lassan a világ sok molekuláris genetikai laborjában a mindennapi rutin része lesz, továbbra sem dőlt el a kérdés, hogy kinek a szellemi tulajdona, illetve birtokolhatja-e bárki is a kifejlesztéséhez kapcsolódó szabadalmakat. Alapvetően két háborús koalíció harcol egymással immár évek óta a CRISPR tulajdonjogáért: a Kaliforniai Egyetem (szövetségben a Bécsi és a svéd Umeå-i Egyetemekkel) és a Broad Kutatóintézet (karöltve a Harvarddal és az MIT-vel). Mindkét félnek vannak bejegyzett – és részben egymást ütő szabadalmai, az objektív elemzők pedig nem képesek egyértelműen igazat adni egyik félnek sem. Emiatt nagy valószínűséggel a pereskedés még a végtelenségig folyhat, és elképzelhetetlen, hogy mindenki számára elfogadható eredmény szülessen.

De ne rohanjunk ennyire előre. Nézzük, hogy mi is a háború tárgya, miért olyan értékes a CRISPR? Ezek a génszakaszok egyes baktériumok vírus elleni védekezőrendszerének központi elemét adják. A benne helyet foglaló ismétlődő aminosav-kapcsolódások (szekvenciák) vírusfertőzés esetén RNS-sé íródnak át, majd Cas nevű enzimekhez kötődnek. Az így létrejött nukleinsav-fehérje komplex a vírus örökítőanyagának specifikus pontjához kötődik, majd ott a Cas enzim elmetszi a genomot (ezért is nevezték az eszközt korábban molekuláris ollónak), ezzel gyakorlatilag működésképtelenné téve a vírust.

A CRISPR komplexet már a nyolcvanas években felfedezték japán kutatók, a biotechnológiai jelentősége csak az elmúlt évtizedben vált nyilvánvalóvá: a komplex szerkezetét, szekvenciáját változtatva bármely génszakaszhoz kapcsolódni tud, ahol a kívánt módosítást hajtja végre. Általánosan elfogadott, hogy a technológiát génmanipulációra először egy 2012-es Science cikkben alkalmazták a Kaliforniai Egyetem vezette háborúzó koalíció tagjai, Martin Jinek vezetésével. Vagyis egyértelmű, hogy övék a technológia szellemi tulajdonjoga, nem?

Hát nagyon nem, ugyanis ettől a pillanattól kezdve számos kutatócsoport egymással párhuzamosan, egymástól többé-kevésbé függetlenül kezdte fejleszteni az eljárást, és igyekezett minden apró finomítás tulajdonjogát szabadalmakkal körülbástyázni. A dolgot csak bonyolítja, hogy a felek egyszerre számos hadszíntéren, sok ország bíróságain és szabadalmi hivatalaiban küzdenek egymással a génszerkesztés tulajdonjogáért. Mivel az országok szabadalmi jogszabályai eltérnek egymástól, a felek esélyei sem ugyanolyanok mindenhol.

Hónapokkal a széles körben Jinek-cikként ismertté vált tanulmány megjelenése előtt a Kaliforniai Egyetem szabadalmi védelmet kért a technológiára. Nem sokkal később a Broad Intézet több specifikus szabadalmat jelentett be a génszerkesztés emlősgenomot illető felhasználására. Bár ők később nyújtották be az igényt, plusz pénzt fizettek azért, hogy az ő kérvényüket gyorsabban bírálják el, így hamarabb kapták meg a szabadalmat. Ráadásul ők részletesen leírták, hogy hogyan kell gént szerkeszteni a sejtmaggal rendelkező, fejlettebb eukarióta sejtben, míg a Kaliforniai Egyetem szabadalma az evolúciós ranglétrán fejletlenebb, sejtmagnélküli prokarióta baktériumokra vonatkozott, és meglehetősen sematikus leírást tartalmazott.

Kétséges a győzelem, közben Kína saját zsebre játszik

A Kaliforniai Egyetem az ezt követő pereskedés során végig azzal érvelt, hogy mindenki számára egyértelmű, hogy ha a technológia működik a prokariótákon, akkor eukarióta sejten is működni fog, vagyis a Broad Intézet szabadalmában nem volt semmi invenció. Tehát azt érvényteleníteni kell. Az ellenfél viszont azzal érvel, hogy a Kaliforniai Egyetem szabadalma nem volt elég részletes ahhoz, hogy annak alapján egy hozzáértő személy végre tudja hajtani a génszerkesztést, tehát azt kell érvényteleníteni.

Az első szabadalmakat még a régi amerikai szabadalmi rendszerben adták be, amely a feltalálás elsőbbségét tekintette perdöntőnek. Egy évvel később megváltoztatták a szabadalmi törvényt, és most már a benyújtás elsőbbségét tekintik irányadónak. Azóta az amerikai szabadalmi hivatal szabadalmak sokaságát ítélte meg mindkét félnek, de a fő kérdést mindez nem döntötte el: kinek a szellemi tulajdona a CRISPR?

Az elmúlt években a Broad Intézet sikeresen érvelt amellett, hogy az ő fejlesztései függetlenek az eredeti CRISPR-tól, így önállóan is szabadalmaztathatók. Ezt a döntést megtámadta a Kaliforniai Egyetemen, de 2018-ban a feljebbviteli bíróság helybenhagyta. Egy évvel később azonban a szabadalmi hivatal saját, vitás eseteket vizsgáló bizottsága új eljárást kezdeményezett az ügyben, ami a mai napig tart. Közben, hogy a dolgok ne legyenek olyan egyszerűek, bejelentkezett egy harmadik szereplő is. A Merck német gyógyszercég Sigma-Aldrich nevű leányvállalata is bejelentette igényét a CRISPR-technológia bizonyos elemeinek szellemi tulajdonjogára, és azt kérte az amerikai szabadalmi hivataltól, hogy a másik két féllel együtt az ő igényüket is azonos módon bírálja el.

Így áll jelenleg az amerikai ügy. Európában a Broad Intézet kapta meg elsőként a CRISPR-t érintő legfontosabb szabadalmakat, de aztán ezeket sorra megtámadták, és többet valószínűleg vissza is fognak vonni, bár végleges döntés még nincs. A Broad Intézet szerint a veszélybe került szabadalmak nem érintik a technológia lényegi kérdéseit, tehát álláspontjuk szerint Európában továbbra is ők birtokolják a génszerkesztés alapvető szellemi jogait. A Kaliforniai Egyetem ezt természetesen nem így gondolja.

Az amerikai szabadalmi hivatal eddig már több mint 300 szabadalmat bocsátott ki, amelyek a CRISPR-ral kapcsolatosak, és az európai szabadalmi hivatal által kiadott szabadalmak száma is száz felett jár már. Eközben a biotechnológiában egyre erősebb Kínában a génszerkesztéssel kapcsolatos szabadalmak nagy többségét kínai igénylőknek ítélték. Végső győztest tehát még nem lehet hirdetni, és kétséges, hogy valaha is eldől majd a háború. Ez azért jelent problémát, mert a folytonos szabadalmi csatározások gátolják a technológia fejlesztését és minél hatékonyabb használatát, amely a kutatásokat is hátráltatja. Vagyis az egésznek a tudomány, és rajta keresztül az emberiség látja a kárát.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close