A valóságban zajló eseményeket és a döntések következményeit modellező szimulációs programoknak nem csak az üzleti világban van létjogosultságuk, hanem az élet minden területén, így az oktatásban is. A szimulációk szerepéről kérdeztük az oktatásban sikerrel használható szimulációkat fejlesztő magyar vállalkozás, az EcoSim Kft. ügyvezetőjét, Orova Balázst és termékmenedzserét, Rikovics Fannit.
Érdemes tisztázni először: mit is értünk konkrétan szimulációk alatt?
Orova Balázs: A szimuláció általánosságban a valós helyzetek és akár teljes vállalatok, piacok egyszerűsített, irányított lemodellezését jelenti. Fontos, hogy a szimulációban az oktatott személy képes legyen aktívan dönteni és befolyásolni a szimuláció eredményét. A szimuláció általában az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását segíti, különösen a döntéshozatalt, az alkalmazkodást, az elemzést és a célok szerinti taktika, stratégia tervezését.
A szimulációk először tudományos, majd szórakoztató célokat szolgáltak. Mikor és hogyan épültek be az oktatásba is?
Orova Balázs: Az őskori vadászatot imitáló rítusok is tekinthetők szimulációnak, hisz a résztvevő vadászok így gyakorolták az együttműködést és az eszközök használatát. A pszichológiai hatás sem elhanyagolható, hisz a szimuláció során nyert tapasztalatokat az agy valós élményként, igazi tapasztalatként éli meg. Már a Kr. e. III. évezredben Kínában a haderő kiképzésére is kezdetleges szimulációkat használtak. A tudományos kísérletek is tekinthetők szimulációnak, ahogy az épületek tervezése során alkalmazott modellek kialakítása is. Az informatika fejlődését is meghatározta, hogy a szimulációk fejlesztése egyre jelentősebb kapacitást igényelt. A számítógépek terjedésével a mérnöki, környezeti és gazdasági szimulációk mellett a szórakoztató céllal készült szimulációs játékok is elterjedtek, ahogy a köz- és felsőoktatásban is megjelent a módszer.
Tehát elmondható, hogy a szimulációk elsődlegesen oktatási céllal születtek meg, majd a hadászaton kívül a tudomány legtöbb területére kiterjedtek és az informatika fejlődése révén a pontosságuk és az összetettségük rengeteget fejlődött. A gazdasági szimulációk az 50—es évek végén, az USA-ban kezdtek elterjedni, végül a személyi számítógépek oktatásban történő megjelenésével indultak rohamos fejlődésnek.
Mely szimulációk voltak az első igazi úttörők nemzetközi szinten és itthon?
Orova Balázs: A második világháborút követően az Adling-módszeren alapuló és az American Management Asssociation által kifejlesztett üzleti játékok (Top Management Decision Simulation) jelentek meg elsőként. A résztvevők teljesítményét itt véletlen számokat alkalmazva egy zsűri és a számítógép bírálta el. Magyarországon az 1990-es évek első felében jelentek meg az üzleti szimulációk. Legtöbbször külföldi fejlesztéseket adaptáltak magyar viszonyokra, de találkozhatunk hazai fejlesztésű programmal, táblás játékkal is. Mi 1994 óta fejlesztjük saját szimulációs szoftvereinket.
Milyen területeken és milyen kompetenciák, vagy milyen tudás fejlesztése érdekében alkalmazhatóak ezek a programok a legsikeresebben az oktatásban?
Rikovics Fanni: A szimulációkkal gyakorlati tapasztalatot adhatunk, a részvétel általi tanulás (learning-by-doing) során elmélyíthető, élményekhez köthető a tudás. Összetett gazdasági modell segítségével szimulálható a versenypiaci környezet, ahol a résztvevők akár gazdasági vezetői szerepben hozhatnak döntéseket.
Üzleti szimulációkkal kiválóan oktatható a pénzügy, a marketing, az elemzés, a stratégiai, -folyamat, – valamint a termelésmenedzsment és a vezetői szemlélet. Fejleszthető segítségével az üzleti éleslátás, a problémamegoldás, a döntéshozatal és a csapatmunka is.
A szimuláció jól kiegészíti a hagyományos oktatási struktúrát, lehetővé téve az aszinkron tanulást is azáltal, hogy a szimulációval házi feladatként, saját időbeosztásban is tanulhatnak a résztvevők. A tény, hogy számítógépes játékkal “játszanak”, önmagában is motiválóan hat a diákokra.
A szimulációs játékokat nem azért nevezik játéknak, mert nem komolyak – épp ellenkezőleg, nagyon is azok. Játéknak az élvezetességük és az általuk nyújtott különleges élmény miatt nevezhetőek. A szimulációkkal az oktatók munkája is könnyebbé, egyben élvezetesebbé tehető: Learning can be fun, avagy a Tanulás lehet szórakoztató.
A fejlesztés során mik a legfontosabb irányelvek, milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy élethűen lehessen modellezni sokszorosan összetett szituációkat, folyamatokat?
Rikovics Fanni: A titok nyitja a szimulált folyamatok piacával és szakértőivel való folyamatos kapcsolattartás. A modell megalkotása előtt alaposan fel kell mérni a piacot, a befolyást gyakorló mechanizmusokat. Nagyon fontos az adott területen sok éve dolgozó szakemberek véleménye, akár csak a szimulációt felhasználó hallgatóké is, hiszen teljesen más perspektívából szemlélik a világot. A bevezetésre kész modellt pedig több körben tesztelni érdemes. Ennek egyik eszköze lehet az iskolai, vagy országos versenyek szervezése.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a változó piaci környezethez a szimulációknak is alkalmazkodniuk kell. A szimulációikban is meg kell hogy jelenjenek az egyes ágazatok legújabb trendjei, legyen szó környezetbarát zöld programokról, vagy akár hatékonyságnövelésről.
Mennyire elterjedtek itthon ezek a programok, készülnek speciális, kifejezetten a magyarországi viszonyokra fejlesztett szimulációk is?
Rikovics Fanni: A szimulációk mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban egyre elterjedtebbek, a szimulációkat alkalmazó intézmények száma évről évre nő hazánkban is.
Egyre több magyar nyelvű szimuláció érhető el itthon is, de a cégek döntési mechanizmusa nemzetközi szinten is hasonló, országhatároktól függetlenül. Így mindenki bele tudja képzelni a virtuálisan vezetett céget a saját hazai piaci környezetébe.
A Pénziránytű Alapítvány nemrég hirdetett meg egy országos versenyt egy pénzügyi szimulációs programban, diákok számára. Mennyiben tér el a MoneySim a korábban itthon megismert szimulációktól?
Rikovics Fanni: Az oktatásban használt szimulációk általában a vállalati működést modellezik, a MoneySim ezzel szemben hétköznapi élethelyzeteket. A MoneySim középiskolásokat pénzügyi tudatosságra nevelő ingyenes, webalapú szimulációs játék, mely a napokban véget ért ViaDal versenynek is a játékfelületét biztosította. A diákoknak olyan élethelyzetekben kell pénzügyi döntést hozniuk, melyekkel már jómaguk is találkozhattak vagy jó eséllyel a közeljövőben találkozni fognak. A szimuláció pedig remekül illeszthető a köznevelés és szakképzés rendszerébe is.
Kiemelt érdeklődés kísérte a Pénziránytű Alapítvány MoneySim ViaDal országos pénzügyi szimulációs versenyét, amelyen több mint 2100 középiskolás mérette meg magát. A résztvevőknek pénzügyi döntéseket kellett hozniuk, miközben megteremtették a pénzügyi tudatosság, a kockázatvállalás, a takarékosság, a vagyongyarapítás és a jóllét kényes egyensúlyát. A döntőbe a legjobb száz tanuló került, végül a legjobb döntési kombinációért járó fődíjat Madár Gergely, a budapesti Németh László Gimnázium 11. osztályos diákja nyerte el. Az első negyven helyezettnek járó értékes nyeremények mellett az Alapítvány díjazta a legtöbb diákot regisztráló intézményeket és pedagógusokat is. A versenyt a Magyar Zene Háza is támogatta..
