A mostani majomhimlő vírusváltozat veszélyességét a két évvel ezelőtt járványt okozott törzs és a Közép Afrikában fertőző eredeti variáns közé teszi Szlávik János főorvos, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, aki szerint valószínűtlen, hogy ebből Európában nagyobb járvány alakulna ki. Az oltásra ezért nálunk csak kivételes esetekben, a fertőzött területre látogató szakembereknek lehet csak szüksége.
Mi a különbség a két évvel ezelőtti és a mostani majomhimlő járvány között virológiai és járványtani szempontból?
A koronavírus járvány óta megtanultuk, hogy a vírusok állandóan változnak. Vannak állandóan és nagyon gyorsan változó fajták, mint az influenza vírusa, vagy a koronavírus, amelyek örökítő anyagában akár egy év alatt is jelentős változások következnek be. Vagy agresszívabbá válnak, vagy gyengébb fertőzést okoznak, kevésbé, vagy jobban terjednek emberek között.
Hasonló változáson a majomhimlő vírusok is átmennek.
A mutációs folyamat gyorsasága nem ilyen nagy, de néhány év alatt ez a vírus is átalakul.
Két éve a vírus kettes típusa okozott világméretű járványt, amikor a Nyugat-Afrikában honos változatot a világ számos országába, így Európába és Magyarországra is behurcolták.
A vírus egyes változata, amelyik Közép-Afrikában terjed, valamivel agresszívabb, mint a két évvel ezelőtt járványt okozó változat, viszont aránylag nehezen terjed emberről emberre.
Ez a kettes változat mutálódott valamikor tavaly ősszel egy olyan kettő B alváltozattá, amely úgy tűnik, hogy már könnyebben terjed emberről emberre, ám kevésbé agresszív. Persze ez a helyi körülményeket ismerve rendkívül nehezen igazolható, de a jelenlegi számok alapján eddig 22 ezer eset történt és 600-an haltak bele a betegségbe, azt lehet mondani, hogy az új alváltozatnak a korábbi két változat közé esik a halálozása. Az agresszívabb tíz százalékos halálozást okozó egyes és az egy százalékos halálozással járó kettes között az új alváltozatnak az eddigi adatok alapján 3 százalékos halálozása lehet. Tudni kell, hogy ez az új alváltozat nagyon gyakran tünetmentes betegséget okoz, vagyis a korábbi számok megkérdőjelezhetőek, hiszen nem tudjuk, hogy valóságban hányan fertőződnek meg vele.
Ezek legalább tíz százalékának semmilyen tünete nincs és még további 10-20 százaléknyi fertőzöttnek olyan enyhe tünetei vannak, hogy nem fordulnak orvoshoz és így nem kerülnek be a statisztikába.
Majom helyett rágcsálók
Két éve is voltak kérdések a majomhimlő eredetét tekintve, vagyis, hogy honnan került át az emberre. Ma már tisztázta ezeket a tudomány?
A majomhimlőt 1958-ban egy koppenhágai laboratóriumban, kutatási célból behozott majmokban fedezték fel, ezért nevezték el majomhimlőnek. A vírus forrásai ennek ellenére nem a majmok, hanem az esőerdőben élő kis emlősök, rágcsálók. Afrika ezen részén az emberek azt eszik, amit el tudnak ejteni, s ilyenkor közvetlen kapcsolatba kerülnek az állatok vérével, testváladékaival, ami a majomhimlő átvitelének az útja.
Sikerült tisztázni az eredeti fertőzés útvonalát és azt is, hogyan sikerült ezt közeli érintkezéssel, testnedvekkel, spermával, de közös törülközővel, szappannal is emberre tovább vinni.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ilyen szoros testkontaktussal nagyobb világjárvány nem alakulhat ki, mint a levegőben terjedő COVID esetén. Két éve teljesen véletlenül egy zárt csoportba, a melegek közé került be a vírus és ott indult el a fertőzési hullám. Egyébként a mostani eseteknél is elsődleges átviteli út a szexuális érintkezés, hiszen elsőként olyan kongói aranybányászok között jelent meg, akik gyakran a helyi prostituáltak szolgáltatásait vették igénybe, majd hazavitték a vírust a családjukba és a közeli kontaktusok révén megfertőzték feleségeiket és gyerekeiket.
Lehet-e ebből Európában nagyarányú járvány?
Két éve sem volt nagyobb járvány és a veszélyeztetett csoportok között beindult oltási kampányok hatására sokan közülük felvették az oltást, ami gyorsan levitte az esetszámokat. Tudjuk, hogy az ötven feletti korosztályok az 1979 előtt kötelező feketehimlő elleni oltás miatt valamiféle védettséget élveznek, úgyhogy nem hiszem, hogy ebből egy nagy járvány alakulna ki Európában. Afrikában persze tovább fog terjedni a betegség.
Ijesztő, hogy Kongóból négy szomszédos országokra is átterjedt a majomhimlő, amit a határokon átterjedő forgalom tart fenn.
Zömmel a kamionsofőrök viszik tovább, akik helyi szexuális szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Az Egészségügyi Világszervezet a terjedés hatására afrikai vészhelyzetet hirdetett, azáltal olyan forrásokat szabadított fel, amik nagyon gyorsan 200 ezer oltóanyag beszerzését teszik lehetővé. Sajnos legalább tízmillió adagra lenne szükség a járvány megállításához, ennyi pedig a világon nincs. Az egyetlen engedélyezett vakcinát gyártó dán cég azt ígérte, hogy 2025 végére tudja ezt a mennyiséget rendelkezésre bocsátani. Addig is a meglévő járványügyi intézkedéseket kellene betartatni, a betegeket felkutatni, elérni, hogy maradjanak otthon, tartsák magukat távol elsősorban gyerekektől és terhes anyáktól, valamint immunhiányos emberektől, az ezen a vidéken sajnos gyakori HIV-fertőzöttektől, AIDS betegektől, mert rájuk fokozottabban veszélyes a majomhimlő.
Vigyázni kell arra, hogy a fertőzöttek legalább három hétig tudják tovább adni a kórokozót, de további 12 hétig ajánlatos óvszerrel szexuális életet élniük. Hogy ezt azon a környéken hogyan tudják betartatni, már más kérdés.
Többnyire jóindulatú megbetegedés
Két éve volt személyes tapasztalata a betegség kezelésével, lefolyásával kapcsolatban?
Elsősorban olyanokat találtunk és kezeltünk súlyos állapotban, akik már AIDS stádiumú immunhiányos betegek, vagy gyógyszert még nem szedő, esetleg a kúra elején tartó HIV fertőzöttek voltak. A majomhimlőt igazából jóindulatú betegségnek mondanám, ami két, legfeljebb három hétig tartó, nyirokcsomó megnagyobbodással, izületi fájdalmakkal járó megbetegedés. A kiütések a harmadik napon jelentkeznek, amelyek akár az egész testet is eláraszthatják, de előfordul, hogy csak a kézen, lábon és a faj környékén vannak. Ezek azután leszáradnak és a páciens meggyógyul. Természetesen immunhiányban és gyermekeknél különböző szövődmények lehetnek, agyvelőgyulladástól a sebek elfertőződésén át akár vaksághoz vezető szemkárosodásig. Magyarországon túl sok eset nem volt, ezek is túlnyomórészt behurcolt esetek voltak, néhány hazánkban szerzett fertőzéstől eltekintve.
A dán cég vakcinája milyen típusú védőoltás?
Ezt még a feketehimlő ellen fejlesztették ki, egy legyengített vacciniavírust tartalmaz, ami közeli rokonságban van a himlővírussal. Tudjuk, hogy a feketehimlőt 1980-ban kiirtottnak nyilvánították, de a kórokozó törzseit a két nagy laboratóriumban, az amerikaiban és az oroszban megőrizték, hiszen oltóanyagot csak élő vírusok segítségével lehet kifejleszteni és nincs kizárva, hogy a világon nem jutna terroristák kezébe olyan vírustörzs, amivel a járvány ismét feléleszthető lenne. A japánoknak is van még egy védőoltásuk, amit ugyan még nemzetközileg nem engedélyeztek, de most több millió adagot szállítanak belőle Kongóba. És van még egy előző generációs feketehimlő elleni vakcina is, ami kicsit több mellékhatással jár, de Kenyában például a fertőzöttekkel kontaktusba került embereken ezt is használták. Míg a megelőzésként adott védőoltás körülbelül 85 százalékos hatékonyságú, az ilyen, fertőzöttekkel kontaktusba kerülteknek adott vakcina jóval kisebb hatékonyságot mutat.
Az oltóorvos dönt
Érdemes-e idehaza ma valakinek oltást kérnie és egyáltalán lehet-e?
Sokan fordulnak az oltóközpontokhoz, hogy Afrikába utaznának és szeretnének ilyen oltást. Ez teljesen felesleges. Akik a járvánnyal érintett területre utaznak, vélhetően nem turistaként, hanem humanitárius célból, vagy üzletileg, nekik érdemes felvenni az oltást, de ennek szükségességét az oltóorvos dönti el. Tudni kell, hogy ez a betegség csak szoros testkontaktussal terjed, ami nagyon ritkán fordul elő innen kiutazók között. Annyi vakcina áll rendelkezésünkre, hogy az említetteken kívül a vírussal foglalkozókat, laboratóriumi dolgozókat be tudjuk oltani. Két éve a meleg közösségbe tartozóknak javasoltuk az oltást, egyelőre most nem ez a helyzet.
A Covid óta sokkal érzékenyebb a társadalom az újabb és újabb fertőző betegségekkel kapcsolatban, Itt a lajhárvírus, a nyugat-nílusi láz, a dengue, hogy csak néhányat említsek. Lehet ezek ellen a túlnépesedett globalizált világban védekezni?
Valóban így van, minden ilyen hír végigszáguld a világon, amire korábban kevésbé figyeltek.
De a tudomány nagyon sokat fejlődött, amire jó példa, hogy a Covid idején egy év alatt sikerült hatékony védőoltásokat kifejleszteni. Sőt úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb nagy jövőbeni járványt okozó madárinfluenzától sem kell félni. Amint kiderült, hogy ez a vírus át tud kerülni emlősökre és esetleg emberre, azonnal nekiláttak egy oltóanyagot előállítani és néhány hónap alatt sikerült egy olyan állapotú vakcinát kifejleszteni, hogy amennyiben a vírus mutációja révén képes lenne könnyedén emberről emberre is átterjedni, nagyon rövid időn belül lesz arra is oltás.
