Szükség van-e még fantasztikus pilótákra, vagy megoldják a gépek?

A Nébih fertődi Fajtakísérleti Állomása ökológiai minősítést szerzett
2022-12-14
Már Magyarországon is elérhető a forradalmi módszer a mozgásszervi fájdalmakra
2022-12-15
Show all

Szükség van-e még fantasztikus pilótákra, vagy megoldják a gépek?

Azt mondják, a mai legmodernebb, ötödik generációs vadászgépek valószínűleg az utolsók az ember vezette repülőgépek között, a hatodik generációs gépek már alapvetően pilóták nélkül repülhetnek

.

97 éves korában hunyt el amerikai Chuck Yeager, a második világháborúval kezdődő időszak egyik sztárpilótája, aki először törte át gépével vízszintes repülésben a hangsebességet. Yeager 1945 után vadászpilóta karrierjét feladva berepülő pilótaként folytatta és 1947-ben a Bell X-1 rakétameghajtású repülőgéppel 1600 kilométer/óra sebességet ért el.

Szovjet második világháborús ellenpárja, Iván Kozsedub (beceneve pilótatársai körében: „Rettenetes Iván”), a második világháború győztesei között, a tengelyhatalmak ellen szerveződött alkalmi amerikai-angol-szovjet koalícióban a legtöbb ellenséges repülőgépet megsemmisítő címet is megszerezte.

Kozsedub három évvel volt idősebb Yeagernél és 1991-ben, 71 éves korában halt meg Moszkvában.

Mindketten ászpilóták voltak, Yeager több mint 11, Kozsedub 60 ellenséges gépet szedett le. Mindkettőjük imponáló élettörténete felveti a kérdést: az automatizálás, robotizáció, a mesterséges intelligencia (AI) korában van-e jelentősége az ászpilótáknak?

Van, de egyre kevesebb.

Inkább informatikai, semmint konkrét repüléssel összefüggő adottságokra van szükség.

Mindinkább a gépek háborújává válik a légtér is – és ha olcsóbb lesz a gépi pilóta, mint a hús-vér, és eléggé fejletté válik a technológia, bealkonyul az ember vezette repülőgépek érájának.

A mai vadászgépek pilótái már azt tanulják, hogyan repülhetnek párban egy ugyanolyan géppel, mint az övéké, amelyben nincs pilóta és amelyet saját vezetőfülkéjükből nagyrészt ők maguk távirányítanak.

Vagyis a legnehezebb feladatokat rábízzák a pilóta nélküli, távvezérelt géptársaikra.

Az amerikaiak évtizedek óta kísérleteznek ilyen ember vezette, azaz távvezérelt gépekkel, legújabban az F-16-os vadászbombázókkal.

Az oroszok a legmodernebb, ötödik generációs, lopakodó technológiával épített Su-57-es gépeiket is hasonló módon, kettős funkcióban akarják alkalmazni.

Még a hazai légierőben szolgáló JAS 39-es Gripenek (a magyarok által lízingelt gépek a C/D változathoz tartoznak) újabb, „E” jelzésű modifikációja is a svéd gyártó szerint már képes pilóta nélküli, távirányított módban is repülni.

Egy repülőszázadban, amely tíz-tizenöt gépből áll, 3-5 gép lehet pilóta nélküli, távvezérelt repülőszerkezet.

Magyarországon a vadászgép-légierőt egy repülőszázadnyi JAS 39 Gripen, 12 együléses (alapvetően a C-változat) és 2 kétüléses (D-változat) képviseli.

Talán nincs messze az idő, mikor a Kecskemétről riasztásokkor „felemelt” JAS 39 Gripen (vagy valamilyen más gyártmányú) géppár egyikében már nem ül majd pilóta.

Azt mondják, a mai legmodernebb, ötödik generációs vadászgépek valószínűleg az utolsók az ember vezette repülőgépek között, a hatodik generációs gépek már alapvetően pilóták nélkül repülhetnek.

Ennek számos előnye van. Legelőször is a pilóták élete. Ha a gépet lelövik, nem vesztik el esetleg a pilótát.

Másodsorban a gép sokkal könnyebb súlyú lesz, hiszen a pilótát kiszolgáló berendezések a vadászrepülőgépben a teljes súly mintegy egyharmadát-egynegyedét teszik ki.

Harmadszor: nő a gépek manőverező képessége.

Technikailag a mai vadászgépek már jóval többre képesek, mint amennyit a pilóták szervezete elvisel.

Például a klasszikus légi harcban a kulcsfontosságú gyorsulásnál, fordulásnál a G erő, a nehézségi gyorsulás eltűrése.

A pilóta szervezete, hiába van rajta nyomáskiegyenlítő speciális öltözék, 9G-nél (testsúlya kilencszeres megnövekedésénél) nemigen tud többet elviselni. A mai haditechnika talán legkorszerűbb gépének tekintett amerikai F-22 Raptor vadászbombázó eleve úgy van építve, hogy főbb szerkezeti elemei 9G erőhatásnak ellenálljanak, noha elvben képes lenne akár 15G-s fordulók végrehajtására – amit a legjobb pilóta a legjobb anti-G speciális ruhában sem tudna elviselni.

Már 2010-ben az Egyesült Államok elindította az F-16-osok átalakítási programját.

Első lépésként a hadrendből kivont, kiöregedett F-16-osokat alakították át pilóta nélküli gépekké, amelyek valós méretű, sebességű célpontként szolgálnak a légvédelmi rendszerek kipróbálására.

A Boeing kapott megbízást a gépek átalakítására darabonként több mint egymillió dollárért.

Így a kiszuperált, átalakított gépek jelzése már QF-16 FSAT (Full Scale Aerial Target). A gépeket át is festették a könnyebb azonosítás kedvéért. A szárnyvégek és a farokrész égővörös színezést kaptak.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.