Szupernóva robbanást idézett elő egy csillagütközés

A különleges szimmetriájú nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták kutatók
2021-09-05
Koronavírus – Már tavaly január elején meghalt egy amerikai beteg a Covid-19 miatt
2021-09-06
Show all

Szupernóva robbanást idézett elő egy csillagütközés

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tudósokat meglepték az Új-Mexikóban felépített, rádiósugárzást mérő nagy rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) több éven át tartó égboltvizsgáló kutatásának (VLASS) adatai.

Az elméleti szakértők megjövendölték ezt az eseményt, de ez az első alkalom, hogy valóban látunk egy ilyet

mondta Dillon Dong, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója, a Science című tudományos folyóiratban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője.

A VLASS 2017-ben kezdte megfigyeléseit és egy rádióhullámokat kibocsátó olyan objektumot észlelt, amely a korábbi vizsgálatok során nem jelent meg. Megállapították, hogy ezek a hullámok egy, a Földtől 480 millió fényévnyire lévő, csillagformáló törpegalaxis külső részéből származnak. Később kiderült, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén lévő egyik műszer 2014-ben észlelt is egy röntgensugárlökést az objektumról.

Az adatokból a csillagászok összeállították két nagy tömegű csillag évszázadokon át tartó haláltáncának történetét. Mint a legtöbb csillag, amely a Napnál nagyobb tömegű, ezek is bináris párokként születtek és egymáshoz közel keringtek. Egyikük jóval nagyobb tömegű volt, mint a másik, élete során gyorsabban fejlődött és szupernóvaként felrobbant. Vagy egy fekete lyukat vagy egy szupernagy sűrűségű neutroncsillagot hagyott hátra.

Ez a fekete lyuk vagy neutroncsillag fokozatosan egyre közelebb került társcsillagához, mintegy 300 évvel ezelőtt belépett annak légkörébe és megkezdte haláltáncát. Ekkor a társcsillag gázt kezdett kibocsátani az űrbe, amely kiterjed gyűrűvé, tórusszá formálódott a két objektum körül.

Végül a fekete lyuk vagy neutroncsillag bejutott a társcsillag magjához, megzavarta az energiatermelő magfúziót, amely megakadályozta abban, hogy saját gravitációja súlya alatt összeomoljon a magja. Amikor a mag összeomlott, a fénysebességhez majdnem azonos sebeséggel bocsátott ki anyagsugarat.

Ezt észlelte az ISS fedélzetén lévő MAXI műszer – mondta Dong.

A társcsillag is felrobbant volna előbb-utóbb, összeolvadásuk miatt azonban felgyorsult a folyamat a szakértő szerint.

 

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.