Tény, egyre nagyobb az agyunk, de okosabbak is vagyunk?

Olasz védelmi miniszter: érthetetlenek Macron szavainak céljai a szárazföldi beavatkozásról
2024-05-04
Tízből hat diák a szakképzést választja Magyarországon
2024-05-05
Show all

Tény, egyre nagyobb az agyunk, de okosabbak is vagyunk?

Egy nagy port felvert új tanulmány szerint az emberi agy térfogata egyre növekszik. Ez esetben azonban nem a méret a lényeg.

Az emberek lenyűgöző intellektusukat, ami az állatvilágból kiemelte őket, a nagy, és egyre növekvő agynak köszönhetik.

Az evolúció során az emberi agy példátlanul kifinomult, hihetetlenül bonyolult szerv lett. Az agy méretének első “megugrása” a tudósok szerint valamikor 2 millió – 800 ezer évvel ezelőtt következett be. A Föld éghajlata 800-200 ezer évvel ezelőtt jelentősen megváltozott, erre reagálva az agy még összetettebbé vált, az emberek kénytelenek voltak alkalmazkodni az új környezetükhöz. Különösen a neocortex, az úgynevezett “új agykéreg” bővült ebben az időszakban. Az agynak ez a régiója irányítja a magasabb rendű agyi funkciókat, beleértve a nyelvet, a motorikus parancsokat, az érzékszervi észlelést és a térbeli gondolkodást.

Ezek a korábbi növekedési időszakok évezredeken át tartottak. Ugyanakkor a JAMA Neurology című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az emberi agy az utóbbi időszakban évtizedenként is jelentősen megnőttszámol be róla a salon.com című internetes lap.

Az egész a massachusettsi Framingham városkában kezdődött. A tudósok 1948 óta több mint 5200 résztvevőt figyeltek meg három generáción keresztül, hogy megismerjék szív- és érrendszeri egészségüket.

Az úgynevezett Framingham Heart Study idővel rengeteg információt hozott a szívvel kapcsolatos egészségügyi kérdésekről, az étrend és a testmozgás fontosságától kezdve az olyan gyógyszerek használatáig, mint például az aszpirin.

Az új cikket készítő kutatók azonban inkább az aggyal kapcsolatos adatokat vizsgálták az 1925 és 1968 között született 3226 résztvevőből álló kohorszból. A páciensek MRI-felvételeiből kiderült, hogy az egyes évtizedek előrehaladtával az alanyok agyméretei egyre nagyobbak lettek.

Összefoglalva, eredményeink azt mutatják, hogy az agy fehérállományának térfogata, a hippokampusz térfogata, valamint az agykéreg felszíne nőtt az 1930 és 1970 közötti születési évtizedek során

írják a szerzők.

Bár ezekből az adatokból úgy tűnhet, hogy az emberek egyre okosabbak, a talált adatok valójában még ennél is reménykeltőbbek lehetnek.

A kutatások szerint a korai életkori környezeti hatások nagyobb valószínűséggel járulnak hozzá az agy térfogatának növekedéséhez, mint a genetika, ésszerűnek tűnik feltételezni, hogy az emberi agy növekedését a 20. század közepén az életminőség javulása idézte elő.

A megfigyelések így megkönnyíthetik az öregkori, agyműködéssel összefüggő betegségekre (demencia, Alzheimer-kór) adott gyógymódok kifejlesztését is.

Az életpálya jobb perspektívái kiemelik a korai életkori tapasztalatok hatását az agy egészségére, s ez a nagyobb agyban, valamint az időskori demencia kockázatának csökkentésében is megmutatkozik

írják a szerzők. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a felnőttkorban, a szív- és érrendszeri egészség javítására irányuló erőfeszítések nyomán javult az időskori demenciával szembeni ellenálló képesség.

Dr. Charles DeCarli, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem neurológus professzora kifejtette, hogy a nagyobb agy, úgy tűnik, kevésbé sérülékeny a neurodegeneratív betegségek pusztításával szemben.

Nagyobb agyi struktúrák, amilyeneket a tanulmányunkban megfigyeltünk, az agy jobb fejlődését és az agy jobb egészségét tükrözhetik

mondta DeCarli.

A nagyobb agyi struktúra nagyobb agyi tartalékot jelent, ami tompíthatja korral járó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór és demencia hatásait.

Jeremy M. DeSilva, a Dartmouth College antropológia docense, aki nem vett részt a tanulmányban, a Salonnak elmondta, hogy az új kutatásnak fontos társadalmi igazságossági vonatkozásai vannak.

Ez a tanulmány azt sugallja, hogy egy kulcsfontosságú szerv érzékeny a rossz környezeti körülményekre, aminek arra kellene ösztönöznie a társadalmat, hogy javítsuk az élelmezési helyzetet, különösen a gyermekeknél

mondta DeSilva. DeSilva szerint egy 2018-as, az American Journal of Biological Anthropology című folyóiratban megjelent dél-koreai tanulmány ugyanezekre az eredményekre jutott: az agy térfogata generációról generációra növekszik. Ugyanakkor kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az emberi agyak összességében közel 7 százalékkal nőttek. DeSilva szerint

jól ismert, hogy az agy az életkor előrehaladtával zsugorodik

és bár a szerzők figyelembe vették az életkort, szinte biztos, hogy a különböző kohorszok közötti agyméretbeli különbség ennek a jelenségnek köszönhető.

Vagyis az idősebb, idősödő emberek agya zsugorodik, így a fiataloké nagyobbnak tűnik.

Bár elismerte, hogy a táplálkozás javulása eredményezhette azt, hogy az agyak kissé nagyobbak lettek, hozzátette azt is, hogy

meglepődnék, ha ez olyan nagy lenne, mint az a közel 7 százalék, amelyről a tanulmányukban beszámolnak.

DeSilva szerint azonban ha ez is lenne a helyzet, ez korántsem jelentené azt, hogy az emberek okosabbak lennének.

Az agytérfogat nagyon lazán kapcsolódik az intelligencia bármely mérőszámához

mondta.

Például Einstein koponyatérfogata 1291 köbcentiméter volt, kisebb, mint a tanulmányban szereplő átlagos kohorszé.

Vagyis a tanulmányból hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy az agy térfogatának növekedésével párhuzamosan egyre okosabbak is leszünk. Sokkal nagyobb eredménynek számít a demencia kezeléséhez adott hozzájárulás.

Az idei év könnyen lehet, hogy áttörés lesz az Alzheimer-kór kutatásában, ugyanis az idén ez a harmadik publikáció, amely új utakat kínál. A Nature című folyóiratban idén megjelent két tanulmány az alvás minősége és az agy egészsége közötti kapcsolatot elemzi. Az egyik tanulmány megállapította, hogy az agysejtek aktivitása alvás közben mozgatja az agyi folyadékot az agyban, megtisztítva azt a salakanyagoktól, például az olyan fehérjéktől, mint a béta-amiloid és a tau, amelyek felhalmozódhatnak és Alzheimer-kórt okozhatnak.Ezt a hulladékot azután a glimfatikus rendszer “öblíti ki” az agyból. A másik tanulmány megállapította, hogy az agy működése során keletkező törmelék egy része eltávolítható – legalábbis egereknél – az idegpályák stimulálásával, amely az alvás során fellépő aktivitáshoz hasonló reakciót vált ki.

Azt találtuk, hogy amikor bekapcsoljuk ezt az érzékszervi ingerlést, megnövekszik az agyba áramló (agy-gerincvelői) folyadék mennyisége

mondta a Salonnak Mitch Murdock, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) doktorandusza, a tanulmány vezető szerzője.

A három említett tanulmány abba az irányba mutat, hogy a tudományos világ egyre inkább feltárja, hogy az agy egészségét nem a gének determinálják, az nagyon is befolyásolható az emberi cselekedetekkel.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.