Civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt egy bosznia-hercegovinai bíróság összesen 162 évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a volt boszniai szerb hadsereg tíz katonáját.
A pernek – amelyben az elsőfokú ítéletet tavaly ősszel hozták meg – az elítélteken kívül más vádlottja nem volt, és a vádlottak mind jelen voltak a tárgyalásokon. Legkevesebb 24 bosnyák civil meggyilkolásában, bosnyák lakosok elűzésében, kínzásában és civilek ellen elkövetett más embertelen cselekmények elkövetésében találták őket bűnösnek. Ezeket a tetteket a boszniai háború elején, 1992 nyarán a nagyobbrészt szerbek lakta, északi Bosanski Novi városban követték el. A katonák a nem szerb férfiakat kiterelték a településről, majd egy közeli temetőben megásatták velük a saját sírjukat, és belelőtték őket. Később a háború eseményeinek feltárása során az áldozatok maradványait másutt, kisebb sírokban találták meg, ugyanis a tettesek vagy cinkosaik el akarták tüntetni a bizonyítékokat.
Bosanski Noviban az 1991-es népszámlálási adatok szerint 41 ezren éltek, a lakosság 38 százaléka volt nem szerb. A 2013-as népszámlálási adatok szerint a település lakossága közben 27 ezerre csökkent, a nem szerbek aránya pedig 24 százalékra.
Az 1995-ben véget ért háború után a boszniai Szerb Köztársaság vezetése Novi Gradra változtatta a település nevét, hogy ne legyen benne a „bosnyák” jelző.
A boszniai háborúban mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at mind a mai napig keresnek. A kutatócsoportok munkáját nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyen rejtették el a maradványokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani.
