Top regionális cégfelvásárlások: dollármilliárdos tételek

Katalin hercegné: én is szerkesztem időnként a fotókat
2024-03-11
A Microsoft 365 EU-s használata sértheti az uniós szabályokat
2024-03-11
Show all

Top regionális cégfelvásárlások: dollármilliárdos tételek

A gazdaság rosszabb időszakainak az egyik legizgalmasabb fokmérője, hogy mennyire aktív, vagyis inkább mennyire passzív a vállalat-felvásárlási (M&A) piac. 2022 után 2023 is ilyen szempontból elég lagymatag időszak volt a kelet-közép-európai régióban. A cégek a magas kamatok, vagyis a drágább finanszírozás, lassabb megtérülés és a közeli háborúból fakadó kockázatok miatt is óvatosak maradtak. De ez nem jelenti azt, hogy ne ment volna végig néhány nagyon is érdekes deal.

Akárhogy is szépítjük, nem voltak erős évei mostanában a kelet-közép-európai vállalatfelvásárlási piacnak.

Csodálkozunk? Közel van az orosz-ukrán háború, magas volt a térségben az infláció, és így elszálltak a hitelek kamatai is. Nem a mi térségünk volt most a legvonzóbb felvásárlási célpont.

Kapzsiság és félelem

A gazdaságban, elsősorban a tőkepiacokon jól ismert kettősség, a kapzsiság és a félelem váltakozása. Amikor a kapzsiság az úr, akkor mindenki keresni szeretne a részvényekkel, és vásárol, nem akar lemaradni a nagy nyereségekről. Amikor aztán a félelem dominál, akkor az eladók kerülnek túlsúlyba, és már szabadulnának a befektetők a részvényeiktől.

Nagyjából így van ez a vállalatfelvásárlások piacán is. Amikor mindenki a növekedést, a terjeszkedési lehetőségeket látja, akkor sorozatban vennék meg az ígéretesebb cégeket, de amikor már a kockázatok hatalmasodnak el, akkor többen inkább kivonulnának bizonyos szegmensekből, országokból, piacokról.

Aligha kérdéses, hogy melyik a pezsgőbb állapot.

Érték és növekedés?

Amikor azt írtuk, hogy vannak a kapzsiságnak és a félelemnek is időszakai, két negatív jelzőt használtunk.

Pedig ugyanennek a két fogalomnak a piacon van egy sokkal pozitívabb megfogalmazása is, ez így szól, érték (value), vagy növekedés (growth).

Az optimista időszakban, amikor van növekedés, akkor veszik az informatikai cégeket, a big techet, a mesterséges intelligenciát, illetve a fintecheket, vagyis a jövőt.

Amikor borúsabb a piac, felértékelődik a jelen, vagyis a már ma is értéket teremtő cukorgyár, bank, olajipari társaság, vagy éppen gyógyszercég, azaz a hagyományosabb, a kevésbé innovatívabb iparágak (mégha ezt utóbbiak biztosan joggal kérnék ki).

Aligha kérdéses, az utóbbi időben az „érték” volt a régiónk felvásárlásainak fókuszában. Amikor olyan megvalósított, vagy csak tervezett hazai dealekre gondolunk, mint a Vodafone, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, az Aegon Biztosító, akkor inkább a már ma is szépen termelő cégek voltak és vannak a vevők érdeklődésének a homlokterében.

Átrendeződő szektorok, országok

Az EMIS gazdasági elemző cég és a CMS jogi iroda minden évben összeállítja, hogy melyek voltak a térségünk legnagyobb üzletei.

Ha a számokat nézzük, részben az derül ki, hogy eléggé visszaesett a tranzakciók száma és értéke, de részben az is, hogy egy kicsit megtorpant a korábban domináns ingatanos tranzakciók száma.

Viszont a megújuló és hagyományos energia, a távközlés, vagy a pénzügyi szektorok koncentrációja, tulajdonosi átrendeződése folytatódott, és természetesen azért érdekes folyamat maradt a digitalizáció, valamint az, hogy bizonyos gyártók közelebb jöttek az értékesítési piacaikhoz, akkucégek, napelemesek, autóipari beszállítók.

Még a méretükhöz képest is nagyon erős piac maradt a lengyel, a román és a horvát (ez azt jelenti, hogy Lengyelországban nem 4-szer annyi deal van, mint Magyarországon, hanem akár 5-ször, 6-szor is több). Míg a másik oldalon a kisebb térségbeli országok (Albánia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina) még nagyon egzotikusak a vevőknek, de mostanában Magyarország sem volt annyira meghatározó a dealek tekintetében.

Ráadásul mintha a vevők is átrendeződtek volna, mások lennének.

Nemrég még az Egyesült Államok volt meghatározó, most már sokszor Kína (bár a kínaiak a klasszikus cégvásárlások helyett inkább a zöldmezős beruházásokban hisznek), de megjelentek, vagy visszatértek az arab (szaúdi, emírségekbeli), illetve az egyé ázsiai (koreai, tajvani) vásárlók is.

Folytatólagos tranzakciósorozatok

Vannak olyan ügyek, amelyek annyira elhúzódnak, hogy éveken át jelentenek dealsorozatot.

Ilyen például a regionális távközlés.

Emlékeznek még a norvég hátterű Telenorra, amely ma Magyarországon Yettel? Ebben a cégben pár év alatt megfordult a norvég távközlési óriás, a magyar állam, a cseh Petr Kellner elhunyt milliárdos PPF-csoportja, majd legújabban az Abu-Dzabiban bejegyzett e& (korábban Etisalat).

Egy ilyen tranzakció-sorozatnak minden évben voltak lépései.

Hasonló óriási folyamat volt a lengyel olajipari cégek (PgNIG, PKN, Lotos) egyesülése, amely szintén sokfelé elágazott, így jelent meg a Mol is egy nagyobb töltőállomás-hálózattal Lengyelországban, de így érkezett meg Szaúd-Arábia legnagyobb olajcége (a Saudi Aramco) is a térségbe, mert a Gdanski Finomító az övélett.

Végül jól elhúzódott az Aegon Biztosító tulajdonoscseréje. A holland Aegont az osztrák VIG váltotta le, de például a magyar Aegon (ma már Alfa) Biztosító ügyébe, még a magyar államot is érintő lépések is voltak.

Az Enel román érdekeltsége

Ezek közül a nagy lengyel üzlet bőven dollármilliárdos értékű volt, de ilyen méretű lehetett 2023 legnagyobb tranzakciója, az olasz Enel romániai energetikai érdekeltségeinek megvétele.

Itt kicsit meglepő lehet a múlt ismeretében, hogy a vevő egy görög cég, a PPC volt, ebből az országból mostanában inkább eladási szándékok érkeztek, nem pedig vételiek.

Az Enel Románia a helyi megújuló energiapiac kulcsszereplője, a megújuló villamosenergia-termelés legnagyobb szereplője, nyolc szélerőmű-parkkal és négy, nagyobb naperőművel. De emellett az áram- és gázpiacon a társaságnak több mint 3 millió ügyfele van, és több mint 133 ezer kilométeres hálózaávtal Románia körülbelül egyharmadán ő osztja el az energiát.

A román Profi Rom Food

Szintén román óriásdeal volt az, ahogyan a holland Ahold Delhaize megvette a Profi Rom Food romániai kiskereskedelmi láncait és ezzel duplájára növelte a jelenlétét az országba.

Magyarországon mi kevéssé ismerjük ezt a kiskereskedőt, de a szomszédos országokban meghatározó szereplő és még az Egyesült Államokban is nagy játékosnak számít.

A magyar Vodafone 

A listára biztosan ráfért a Vodafone Hungary ügylete, ami végül is szintén több lépcsős lett, hiszen a 4iG és az állami Corvinus vásárolt, majd kicsit újra is osztották utána a lapokat.

A lengyel Techland játékfejlesztő

De, hogy azért ne csak „valus, hanem néhánygrowth” üzlet is beférjen a legnagyobbak közé, az elmúlt időszakban pár nagy menő dealt is kiemelnénk. A lengyel Techland játékfejlesztő cég többségét a kínai Tencent vette meg, biztosan eurómilliárdos összegért, de a felek ezt nem jelentették be.

A horvát Rimac Automobil

Ahogyan az is nagyon trendi volt, hogy még 2022-ben a Rimac Automobil kis magántulajdonú horvát luxusautógyárba egy nagyon nemzetközi autóipari és pénzügyi konzorcium vásárolta be magát, olyan nevekkel, mint a Porsche, a Softbank, vagy a Goldman Sachs.

A szaúdi STC (Saudi Telecommunication Company) is most jelent meg masszívabban a térségben, így Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában.

2024-ben még biztosan kitart az óvatosság, Európában nem várható nagy növekedés, a háborúnak sem lesz sajnos egyhamar vége, már kisebb lesz az infláció, alacsonyabbak a kamatok, de a kamatok már alacsonyabbak lesznek, ha tippelni kéne, az év második felében lesznek izgalmas bejelentések.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.