A dizájner drogok gyakran valamilyen rémisztő hatás miatt robbannak be a köztudatba. Éppen így történt a szintetikus kannabinoidokkal is. Biofű, bió, újabban bika, ezek a kifejezések mind ilyen anyagokra utalnak, amiktől néhányan „zombiként” csoszognak a köztereken. De vajon minek köszönhető ez a hatás?

A szintetikus kannabinoidokhoz sok felkavaró történet fűződik. Brooklynban 2016. június 12-én több mint 30 személyről érkezett bejelentés a rendőrséghez, akik üres tekintettel ácsorogtak, vagy csoszogtak a köztereken. Több mint tízen kórházba is kerültek, és hamarosan kiderült, hogy mindannyian ugyanazt a szintetikus kannabinoidot tartalmazó készítményt fogyasztották, amitől akár fél napra is öntudatlan állapotba kerültek. Hasonló esetekről már itthon is többször hallhattunk, a köztereken lehetetlen pózokban álldogáló, vagy épp fekvő emberek feltehetőleg szintén ilyen anyagokat fogyasztottak.

Patkányméreg a kábítószerben

Egy két évvel ezelőtti eset azonban még ettől is sokkolóbb. Szintén az Egyesült Államokban történt, 2018. márciusában, hogy egyszerre több államban, több száz személy fordult orvoshoz konkrét sérüléshez nem köthető vérzéssel, vagy épp hasi fájdalommal. Rövidesen kiderült, hogy mindannyian ugyanazt az anyagot használták, ami a szintetikus kannabinoidok mellett patkánymérget is tartalmazott. Hogy miért került patkányméreg a keverékbe, az egyelőre tisztázatlan, az is elképzelhető, hogy a puszta rosszindulat vezérelte az anyag előállítóit. Vannak ráadásul olyan beszámolók is, melyek szerint a szintetikus kannabinoidok önmagukban is lehetnek életveszélyesek: egyeseknél súlyos vesekárosodást, másoknál epilepsziás rohamot idéztek elő ezek a szerek.

De mik is egyáltalán a szintetikus kannabinoidok? Dizájner drogok, vagyis olyan vegyületek, melyek egy bizonyos kábítószer hatásait igyekeznek utánozni, jelen esetben a kannabiszét. A legelterjedtebb kábítószerek hatásmechanizmusának kémiai alapjait a tudomány már ismeri. A kábítószerek többnyire valamilyen ingerületátvivő receptorhoz képesek kötődni, ezzel befolyásolják bizonyos idegsejtek kommunikációját, és ezen keresztül az ember tudatállapotát. Mivel mostanra már hatalmas ismeretanyag áll rendelkezésre arról, hogy melyik receptorokat milyen vegyületek képesek aktiválni, lehetséges olyan vegyületeket találni, amelyek egy népszerű kábítószer által is aktivált receptorhoz kötődnek. Így születnek a dizájner drogok.

A dizájner drogok léte egyébként nem újkeletű, hiszen ugyanezen az elven az Egyesült Államokban már a 60-as, 70-es években is állítottak elő új kábítószereket. A motiváció egyértelmű: mivel bizonyos tudatmódosító szerek tiltottá váltak, újabb, legális alternatívák után néztek az erre vágyakozó emberek. A dizájner drogok előállításának hátterében ma is ugyanez az ok áll. Manapság talán annyiban különbözik a helyzet, hogy ezek a vegyületek könnyebben, nagyobb mennyiségben állíthatók elő, és a technológiai fejlődés miatt a terjesztésük is jelentősen egyszerűbb.

Színes csomagok a legális kábulat ígéretével

Mivel a kannabisz az egyik legnépszerűbb illegális kábítószer, nem meglepő, hogy ezt is megpróbálták mesterséges vegyületekkel helyettesíteni. A szintetikus kannabinoidok először a 80-as években jelentek meg, méghozzá nem is illegális céllal, hiszen a kannabisz idegrendszeri hatásainak tanulmányozását akarták megkönnyíteni velük a kutatók, akik a kannabisz büntethetősége miatt elég nehezen tudták az anyag tudományos vizsgálatát elvégezni. A 90-es években aztán már a tudományos célra készült szintetikus kannabinoidok segítségével sikerült azonosítani azt a receptort, amihez a szervezetben a kannabisz és a szintetikus kannabinoidok is kötődnek. Ez a kannabinoid receptor, ami az idegrendszer számos pontján megtalálható, és olyan folyamatok szabályozásában van szerepe, mint a figyelem, a hangulat, a mozgás és az étvágy szabályozása.

1. ábra: Az agyban többféle kannabinoid receptor is található (zöld, sárga, kék jelzi a különböző típusokat).

A rekreációs célra, vagyis már valóban kábítószernek szánt szintetikus kannabinoidok csak a 2000-es években jelentek meg a piacon, színes kis csomagokban, melyek akkor még legális kábulatot ígértek. Ekkor a legtöbben még úgy vélték, hogy a csomagokban valami titokzatos, egzotikus növény darabkái vannak, aminek a kannabiszhoz hasonlóak a hatásai. Idővel azonban kiderült, hogy a csomagokban lévő növényi törmelékre szintetikus kannabinoidot tartalmazó oldatot permeteznek. A dolog egyik legnagyobb veszélye épp ezen a ponton válik nyilvánvalóvá: az oldat koncentrációjától függ, hogy az adott csomagban lévő darabkák mennyit tartalmaznak a kábítószerből. Ezt viszont nem lehet szín, szag, íz, vagy bármilyen más egyértelmű jel alapján meghatározni, így a fogyasztók csak akkor tudják meg, hogy a szokásostól erősebb keverékhez jutottak, amikor a hatások elhatalmasodnak rajtuk. Valószínűleg épp egy ilyen szokatlanul erősre sikerült adag okozta a brooklyn-i tömeges „zombulást”.

A szintetikus kannabinoidok a kannabisz fő hatóanyagának a hatásait próbálják utánozni, melyek az emelkedett hangulat, a fokozott étvágy, az elkalandozó gondolatok, a figyelem fenntartásának nehézsége és például a megváltozó időérzékelés. Ezeket a hatásokat az okozza, hogy a kannabisz hatóanyaga a már említett kannabinoid receptorokhoz kötődik. Érdekes módon azonban a kannabiszban előforduló vegyületek nem túl jók ezeknek a receptoroknak az aktiválásában, így csak egy kicsit tudják megzavarni az agy normális működését. A legtöbb forgalomban lévő szintetikus kannabinoid azonban nagyon nagy valószínűséggel kötődik ezekhez a receptorokhoz, és ezért könnyen okozhat jóval nagyobb zavart az agyműködésben, ami már leronthatja a mozgáskoordinációt, vagy akár ellehetetlenítheti a mozgásindítást, de eszméletvesztést is okozhat.

Néhány év óta a piac veszélyes szereplői

Noha a kábítószerek használatát nem lehet veszélytelennek nevezni, a kannabisz esetében nem könnyű akkora mennyiséget bevinni, amitől eszméletvesztés és mozgáskoordinációs problémák jelentkezhetnek. A szintetikus kannabinoidoknál sokkal könnyebb elérni ezt a szintet, ami tehát részben annak köszönhető, hogy nagyban változhat a készítmények hatóanyag-tartalma, részben pedig annak, hogy a szintetikus kannabinoidok sokkal hatékonyabban szabotálják az agyműködést, mint a kannabisz. Ezek mellett egyes szintetikus kannabinoidok esetében még az a lehetőség is felmerült, hogy a lebontásuk során is képződnek olyan vegyületek, melyek szintén befolyásolják a kannabinoid receptorok működését. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a szintetikus kannabinoidok könnyen túladagolhatók.

2. ábra: A kannabisz és a szintetikus kannabinoidok is ugyanazon a receptoron hatnak, de az utóbbi vegyületek sokkal intenzívebb hatást fejtenek ki (Forrás: Kumar et al., 2019 – Cell).

A megjósolhatatlan, intenzív hatások mellett a szintetikus kannabinoidok esetében a rászokás kockázata is jóval magasabb, mint a kannabisz esetében. Sok fogyasztó számolt be intenzív vágyakozásról a szer használatára, ami akár negatív élményeket követően is fennállt, illetve az egykori használók jelentős része emlékezett extrém szorongásról a szerhasználat felhagyását követő hetekben. A szintetikus kannabinoidok közül sok alig néhány éve jelent meg a piacon, sőt talán nem lehet túl nagy melléfogás feltételezni, hogy már most is vannak forgalomban olyan szintetikus kannabinoidok, amiknek a létéről egyelőre még nem is tudunk. A veszélyek latolgatásánál érdemes tehát azt is figyelembe venni, hogy elenyészően kevés információ áll rendelkezésre a szintetikus kannabinoidok hosszú távú hatásairól.

A vegyületek törvényi szabályozása nehézkes, hiszen rengeteg különböző anyagról van szó, amiket egyelőre nem igazán sikerül jogi szinten sem korlátozni. Mivel a szintetikus kannabinoidok megvetették a lábukat a piacon, valószínűleg az elmés jogszabályok sem fogják nyom nélkül eltüntetni őket. Az előállításuk ráadásul olcsóbb, mint a kannabiszé, így elképzelhető, hogy a kannabisz legalizálása sem tudná teljesen kiszorítani a piacról a szintetikus kannabinoidokat, ráadásul vannak, akik kifejezetten a durvább hatások miatt keresik ezeket a szereket. Talán csak abban bízhatunk, hogy a veszélyek reális felvázolása segíthet óvatosabbá tenni a potenciális fogyasztókat.