Tűzfalak és grundok városa Így kapott új arcot Budapest a háború után

Nemzetközi együttműködésben vizsgálták magyar kutatók a vízi ökoszisztémák alakulását és regenerációs képességét
2023-05-19
A világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta
2023-05-20
Show all

Tűzfalak és grundok városa Így kapott új arcot Budapest a háború után

A második világháborút követő évtizedekben gyökeresen megváltozott az utcák képe Budapesten. Nem csak az ostrom pusztításai és az azt követő helyreállítások miatt. Nem is csak a szovjet megszállás és a néhány év alatt megszilárdult kommunista diktatúra miatt. Persze ezek is alaposan rajta hagyták nyomukat településképen, mint ahogy a technika fejlődése és a város rohamos növekedése is. Számos egyértelmű változásról esett már szó korábban a Heti Fortepanban, elég csak az alul- és felüljárók elterjedésére, a vörös csillagok megjelenésére vagy épp a Budapestbe olvadt falvak eltűnésére gondolni. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeit böngészve – melyek Budapest Főváros Levéltárának jóvoltából kerültek a Fortepan gyűjteményébe –, nem csak ezekre találunk példákat. Ezek a fényképek szenvtelenül dokumentálják az utcaképeket egy-egy városrendezési beavatkozás előtt vagy után, melyekből pontosan kirajzolódik, hogyan és mennyit változott a budapesti utcakép az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Az alábbiakban ezekből válogattunk néhány szemléletes példát a város átalakulására, kiegészítve néhány más forrásból származó fényképpel. Ismerjük meg részleteket a Heti Fortepan blogon képein keresztül.

A legsúlyosabb városképet formáló esemény természetesen maga a világháború volt. Budapest szörnyű ostromában a házak 27 százaléka semmisült meg, vagy rongálódott meg súlyosan, összesen 32 ezer lakás pusztult el vagy vált lakhatatlanná. Az ötvenes-hatvanas évek utcaképeinek meghatározó elemeivé váltak az eltakarított romok hűlt helyei: a foghíjtelkek hatalmas tűzfalakkal. Fontos utakról, terekről, közlekedési csomópontokról hiányoztak hosszú évtizedeken keresztül épületek, elég csak a Kálvin térre, az Astoriára vagy épp a Rákóczi útra gondolni.

Tűzfal a Kecskeméti utcánál a Magyar utca és a Múzeum körút között, a Kálvin téren 1987-ben.

Tűzfal a Kecskeméti utcánál a Magyar utca és a Múzeum körút között, a Kálvin téren 1987-ben. #211994 Fotó: Fortepan / Záray Péter

A Várfok utca és a Vérmező út kereszteződése 1957-ben.

A Várfok utca és a Vérmező út kereszteződése 1957-ben. #5342 Fotó: Fortepan / UVATERV

A politikai akarat még a foghíjak között is válogatott. Míg a világháborúban megüresedett telkek némelyike a 21. századot is megérte beépítetlenül, az 1956-os szabadságharc leverésekor lerombolt házakat elképesztően gyorsan visszaépítették az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében. A három kilőtt ház helyén 1960-ra már három vadonatúj épület állt, melyek nemhogy a szovjet tankokra, de a szocializmusra se emlékeztettek: megjelenésük megfelelt a legfrissebb nemzetközi trendeknek.

Az Üllői út és a József körút kereszteződése 1956-ban, balra szemben a Corvin (Kisfaludy) köz.

Az Üllői út és a József körút kereszteződése 1956-ban, balra szemben a Corvin (Kisfaludy) köz. #39808 Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

Egressy út 7., 1982.

Egressy út 7., 1982. #107945 Fotó: Fortepan / Makovecz Benjamin

A megmaradt tűzfalaknak azonban városképi jelentősége lett. Nem csak a csupaszoknak, vagy a vadszőlővel befutottaknak. A legtöbb helyen hirdetéseknek adtak helyet. Akkoriban nem váltogatták olyan gyorsan a reklámokat – hiszen a szocializmusban a cégek és a termékek is viszonylag állandók voltak –, így a tartós hirdetések több helyen ikonikussá váltak. Mint a legendás Fabulon-mozaik a Kálvin téren.

A Rákóczi út 42. az Akácfa utca sarkánál 1960-ban.

A Rákóczi út 42. az Akácfa utca sarkánál 1960-ban. #103337 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Tűzfal az Üllői út és Baross utca között a Kálvin téren 1985-ben. Fabulon mozaikkép és Mino cipő reklám.

Tűzfal az Üllői út és Baross utca között a Kálvin téren 1985-ben. Fabulon mozaikkép és Mino cipő reklám. #33485 Fotó: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI

Nem kellett sokat várni, hogy a neonfeliratok is megjelenjenek a tűzfalakon. Ez a technológia ugyan koránt sem volt új – már az 1910-es években voltak fényreklámok Budapesten –, de a szocializmus idején második virágkorukat élték. Egyesek szerint ezzel nem csak az adott termékeket vagy szolgáltatásokat szerették volna hirdetni, hanem azt is, hogy a szocialista főváros valódi metropolisz, ahol „fényűző” az élet.

A Lehel utca 1/a oldalhomlokzata a Ferdinánd (Élmunkás) híd felhajtójánál 1984-ben.

A Lehel utca 1/a oldalhomlokzata a Ferdinánd (Élmunkás) híd felhajtójánál 1984-ben. #108115 Fotó: Fortepan / Makovecz Benjamin

Csemege ABC-áruház a Margit körút (Mártírok útja) 1-ben 1967-ben.

Csemege ABC-áruház a Margit körút (Mártírok útja) 1-ben 1967-ben. #207543 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

A háború persze az állva maradt házakon is rajta hagyta a nyomát. Volt amelyiken szó szerint is, hiszen még az ezredfordulón is jó pár golyónyomokkal pettyes ház állt a városban (sőt, aki akar, még ma is találhat ilyeneket). Ám a helyreállítások is alaposan alakítottak a városképen.

Golyónyomokkal pettyes ház

Németh László (Szalmás Piroska) utca 10., balra a Szív utca, 1984. #108151 Fotó: Fortepan / Makovecz Benjamin

Az épületeket ugyanis nem eredeti formájukban, hanem gyakran leegyszerűsítve építették újra. Nem volt ritka, hogy új emeletet vagy akár emeleteket húztak rájuk, és a földszinteken nagy, üvegkirakatos üzleteket alakítottak ki. E beavatkozásoknak számos oka lehetett. Egyesek szerint a szocializmus szakítani akart az „úri világ” díszítésével, mások szerint egyszerűen nem volt pénz a háború utáni időszakban a teljes körű renoválásra. Valószínűleg a korszellemnek is szerepe lehetett ebben, hiszen ne feledjük el: a modern portálok kialakítása, az emeltráépítések és a historizáló épületek díszítésének egyszerűsítése, a tetőidomok visszabontása már a negyvenes évek elején megkezdődött. Az akkor harminc-negyven éves épületek nem jelentettek különösebben értéket a kortársak szemében, mint ahogy most is kevesen gondolnak így a nyolcvanas-kilencvenes évek építészetére.

Szétbombázott házak

Persze azért a két világháború között kialakított modernista üzletportálok nagyon más színvonalat képviseltek, mint a szocializmus legtöbb boltkirakata. Pláne máshogy néztek ki, mint a századelő tágas, másfél szint magas, nagyvonalú, elegáns üzletterei, melyeket számos helyen födémekkel választottak ketté, kisbelmagasságú üzleteket alakítva ki.

Vámház (Tolbuhin) körút 12.

Vámház (Tolbuhin) körút 12. #103222 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A Thököly út 20. 1958-ban, jobbra a Hernád utca.

A Thököly út 20. 1958-ban, jobbra a Hernád utca. #103203 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A Kálvin tér és Üllői út sarka 1957-ben.

A Kálvin tér és Üllői út sarka 1957-ben. #103139 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a háborút követő helyreállítások során jóval több „kupola” tűnt el Budapestről, mint a korábbi időszakban. Elég csak az Egyetem téri Pázmány Péter Tudományegyetem épületére (ma ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) vagy épp a Műegyetem CH-épületére és annak szomszédjára gondolni a Szent Gellért téren.

Szétbombázott épületek

Ha a háború utáni átépítések állatorvosi lovát keressük, akkor azt alighanem a Rákóczi út 52. alatt találjuk meg. Ezt az 1956-os harcokban megsérült kis házat a helyreállítás során megfosztották tetődíszeitől, homlokzatát leegyszerűsítették, ráhúztak még két szintet és átépítették a földszintjét is.

Ráadásul megfigyelhetünk rajta valamit, ami nagyon jellegzetes beavatkozás volt Budapesten a hatvanas-hetvenes években, de néhány helyen még a kilencvenes években is szívesen alkalmazták. Ez az árkádosítás.

A Rákóczi út 50., 52. és 54. számú épületek 1952-ben.

A Rákóczi út 50., 52. és 54. számú épületek 1952-ben. #16799 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Magyar Rendőr

A Rákóczi út 52. a Csokonai utcából nézve 1961-ben.

A Rákóczi út 52. a Csokonai utcából nézve 1961-ben. #102349 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Ebben az időszakban Budapest közlekedési problémáit úgy igyekeztek megoldani, hogy megpróbálták zökkenőmentesebbé tenni az autóközlekedést. A metró megépülte után például a Rákóczi úton megszűnt a villamosközlekedés, és hogy még több hely jusson a várost keresztülszelő autóforgalomnak, úgy döntöttek, hogy a gyalogosokat a házak alá terelik.

A Rákóczi út és a Klauzál utca sarka 1952-ben, balra a Minőség Állami Áruház (később Lottó Áruház), jobbra a Rákóczi út 38-40. az árkádosítás kezdetekor.

A Rákóczi út és a Klauzál utca sarka 1952-ben, balra a Minőség Állami Áruház (később Lottó Áruház), jobbra a Rákóczi út 38-40. az árkádosítás kezdetekor. #10884 Fotó: Fortepan / UVATERV

A drasztikus beavatkozás alaposan átformálta a Rákóczi út képét, ráadásul hosszú távon egyáltalán nem váltotta be a reményeket. Míg a kiszélesített úttesteken továbbra is állt a forgalom csúcsidőben, a sötét árkádok idővel közbiztonsági és higiéniai problémát kezdtek jelenteni.

Bár a módszer nem vált be, néhány helyen máshol is találkozhatunk vele a városban, elsősorban ott, ahol másképp nem tudták elhelyezni a metrófeljárókat a kiszélesített úttestek miatt.

Árkád a Rákóczi úton a Nagy Diófa utca és a Nyár utca között 1969-ben.

Árkád a Rákóczi úton a Nagy Diófa utca és a Nyár utca között 1969-ben. #252613 Fotó: Fortepan / FŐMTERV

Persze voltak olyan üres telkek is, amelyeket nem a háború tett azzá. Olyanok, amelyekre ugyan többszintes lakóházaknak jelöltek ki valamikor a századfordulón – üresen maradtak. Ezek a grundok voltak a huszadik század jelentős részében a gyerekek játszóterei, akár a Pál utcai fiúkra gondolunk, akár a focira: legendás magyar labdarugók tanultak meg játszani beépítetlen telkeken.

A Szervita (Martinelli) tér, balra a Fehér Hajó utca, jobbra a Bárczy István utca 1963-ban. A játszótér helyén nemrégiben készült el a Szervita Square Building.

A Szervita (Martinelli) tér, balra a Fehér Hajó utca, jobbra a Bárczy István utca 1963-ban. A játszótér helyén nemrégiben készült el a Szervita Square Building. #91847 Fotó: Fortepan / UVATERV

A Bajcsy-Zsilinszky út 12-14. számú ekkor üres telek, háttérben a József Attila utca 24. számú ház és a Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 3. számú ház tűzfala 1983-ban.

A Bajcsy-Zsilinszky út 12-14. számú ekkor üres telek, háttérben a József Attila utca 24. számú ház és a Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 3. számú ház tűzfala 1983-ban. #192759 Fotó: Fortepan / Kriss Géza

Ugyanakkor a hatvanas években még tele volt a város olyan földszintes épületekkel is, amelyekből mára csak mutatóba maradt egy-egy. A Margit körúton és a Frankel Leó úton is jóval több akadt belőlük, a helyükre idővel modern lakóházak kerültek. Az Árpád út földszintes házainak nagy részét a lakótelepépítés tüntette el.

Frankel Leó út 35., a Császár fürdő (ma Hotel Császár) hátsó bejárata 1961-ben.

Frankel Leó út 35., a Császár fürdő (ma Hotel Császár) hátsó bejárata 1961-ben. #103437 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Különösen alakult a budai Vár újjáépítése. Itt a budapesti átlaghoz képest is jóval súlyosabb károkat okozott az ostrom, gyakorlatilag alig maradt ház komolyabb károsodás nélkül. A helyreállítások során a kortárs műemlékvédelem szempontjait vették figyelembe. Sok helyen a középkori részletek megmutatásával állítottak helyre az épületeket, máshol modernista házakkal pótolták a foghíjakat. A századelőn és a két világháború között épült, a barokk kori kisváros léptékétől idegen nagy paloták, iroda- és bérházak romjait elbontották. Érthető módon, hiszen itt is alig harminc-negyven éves épületekről volt szó. Bár az akkori helyreállítás nemzetközi elismerést vívott ki, ma heves viták középpontjában áll.

Kilátás a Királyi Palotától a Krisztina körút házsora felé 1945-ben. Előtérben a Királyi Testőrség épületének romjai az Attila út (körút) és Attila köz sarkánál.

Kilátás a Királyi Palotától a Krisztina körút házsora felé 1945-ben. Előtérben a Királyi Testőrség épületének romjai az Attila út (körút) és Attila köz sarkánál. #117837 Fotó: Fortepan / Glázer Attila

Történtek azonban olyan beavatkozások is, amelyeket egyértelműen pozitívnak ítél meg az utókor. Voltak ugyanis házhelyek, amelyeket nem építettek be a háborús pusztítások után, hanem meghagytak nyílt térnek. Ilyen mondjuk az Erzsébet – később Sztálin, majd Engels – tér keleti fele. Ez ugyan a házak elbontása után jó darabig buszpályaudvarként működött, majd a Nemzeti Színház építési területe lett, végül azért válhatott parkká, mert az egykori épületeket nem állították helyre.

Erzsébet (Engels) tér, parkoló a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar előtt, jobbra a Bajcsy-Zsilinszky út, 1966.

Erzsébet (Engels) tér, parkoló a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar előtt, jobbra a Bajcsy-Zsilinszky út, 1966. #252191 Fotó: Fortepan / FŐMTERV / Domonkos Endre

A Clark Ádám (Lánchíd) tér 1890 után.

A Clark Ádám (Lánchíd) tér 1890 után. #82449 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.125

Ugyanilyen elképzelhetetlen lenne mondjuk a Lánchíd budai hídfőjénél állt házak újjáépítése: az egykori falak helyén ma már fák nőnek – mindenki örömére.

Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-varosarculat

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.