Ki ne szeretne a már szinte elviselhetetlen kánikula elöl egy hűs levegőjű barlang mélyére húzódni egy kis időre? Egy hideget ásító barlangba, ahol a kéz, a láb jeget tapinthat, ahol a legnagyobb nyárban is elkél a kabát.
Hazánk ugyan nem dicsekedhet igazán nagyszabású jégbarlangokkal, azért akad itt is jég-lik, a különös mesékkel kísért Sárkány-Barlang, ami kicsi ugyan, de a miénk. Európai viszonylatban azonban számos, jelentős nagyságú, látogatható jégbarlang várja a hűsölésére vágyakozókat. A határ túloldalán, Szlovákiában például a Dobsinai Jégbarlang, Ausztriában pedig nem is Európa, hanem a világ legnagyobb jégbarlangjaként hirdetett, az Eisriesenwelt kínálja csodáit.
Miért nem olvad el a jég a barlangban?
Mielőtt részletesen is bemutatnánk néhány igazán impozáns jégbarlangot, nézzük meg kialakulásuk folyamatát. Vagyis hogy kerül a jég a hegy gyomrába és miért nem olvad el soha?
A magyarázat viszonylag egyszerű, mert a jég az évszakonkénti hőmérsékletváltozásból és az ebből származó nedvesség lecsapódásból alakul ki a barlangokban.
A jégképződés folyamatát időben három jól elkülöníthető szakaszra oszthatjuk:
- Télen a kinti hideg levegő beáramlik a barlangba, és kiszorítja a könnyebb, meleg levegőt. Ez az úgynevezett kéményhatás nevű folyamat, amely a téli évszakban kezdődik. Ilyenkor a barlangban lévő melegebb levegő a kürtőkön át felszáll, a meleg helyére pedig hideg levegő tolakszik be kintről. Ennek hatására történik meg a barlangi levegő és a barlang falának is a lehűlése.
- A második kézzel fogható időszak a tavaszi (felszíni) olvadástól egészen nyár elejéig tart. Ilyenkor a külső olvadékvíz a réseken, repedéseken át bejuthat a barlangba, a benti hideg hatására azonban a beszivárgó víz, nedvesség megfagy. Ilyenkor vastagszik a jég a barlangon belül, ilyenkor indul meg a jéghízás.
- Ismerünk egy harmadik szakaszt is a barlangok jégképződésének életében. Ez a nyarat és az őszi évszakokat foglalja magába: ez időszakban a hegy gyomrában lévő, a barlangi levegő is melegszik. Fokozatosan fagypont fölé emelkedik, akár a 6 Celsius fokot is elérheti a benti hőmérséklet. Ez a pozitív hőhatás megindítja a felső jégréteg olvadását. Olykor, amikor kifejezetten hosszú, amikor jelentős a felmelegedéssel járó, a jeget felolvasztó időszak, sötét sárrétegek is megjelenhetnek a jégben. Láthatjuk tehát, hogy a jégképződés egy ritmusosan változó, a külső hőmérsékletet lekövető, de igen sajátos belső szabályozás hatására alakul ki. A külvilágból bekerülő nedvesség és a specifikus belső körülmények okán hízik a jég. A jégbarlangok – fogalmazzunk így – „csapdába” ejtik a vizet.
A jégbarlangok szobrai
A jégbarlangokban, a cseppkőbarlangokhoz hasonlóan gyönyörű képződményeket láthatunk. Találkozhatunk függő meg álló jég-cseppkövekkel, jégpillérekkel. A képződmények szabálytalanul követik egymást, se vastagságuk, se színük nem egységes. Ahogy nem egységes a jégképződés folyamata se. Gyors fagyás esetén hatalmas jégkristályok keletkeznek, és ennek hatására áttetsző jégoszlopok jönnek létre, máskor, amikor a fagyás folyamata lassúbb, és a lassan fagyó víznek van lehetősége csorogni- a jégoszlopok vastagodnak és a színük is megváltozik- tejszerű, szemcsés hatást keltenek. Így hoznak létre a jégbarlangok, mint különös tehetséggel megáldott szobrászok, lélegzetelállító alkotásokat.
Információk jégbe zártan, avagy a mesélő jég
A barlangokban felhalmozódó, sajátosan hízó jég akár több méter vastag is lehet, valamint a jégréteg kora a több száz évet is meghaladhatja – így a jég egy sor jelentős információt őrizhet a klíma változásairól.Ezek kinyerésére számos expedíció indult, többek között magyar kutatók is tettek már erőfeszítéseket a jégbarlangokba zárt információk megszerzésére.
Az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének, az MTA Geokémiai Kutatóintézetének és az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársaiból álló kutatócsoport 2001 óta végez paleoklimatológiai („ős” éghajlattani) kutatásokat, elsősorban Kárpátokban lévő jegesbarlangokban.
A magyar kutatócsoport például három helyszínen folytatott paleoklimatológiai vizsgálatokat. A romániai Bihar-hegységben lévő Eszkimó-, és Porcika-jégbarlangban, valamint a montenegroi Durmitor-hegységben található Ledena Pecina-barlangban. A kutatás célja az volt, hogy meghatározzák az egyes jég- és sárrétegek korát; majd az adott jégrétegek fizikai-kémiai jellemzői alapján, pedig képet adjanak arról, hogy az egyes korokban milyen mértékű jégképződés vagy jégfogyás történt; ez alapján rekonstruálni lehet az adott területen végbement környezeti és klimatológiai változásokat.
Az eddigi mérések azt mutatták, hogy például a Porcika-barlangban a jéggyarapodás mértéke jelentős mértékben csökkent az elmúlt ötven esztendőben.
Közel húsz éve tart már– szintén a Porcika-jégbarlangban- a csapadék folyamatos gyűjtése, valamint a jégfelszín mérési munkálatai is. Az így nyert adatok alapján lehet nyomon követni a jelenlegi jéghízási és fogyási ütemét. Ez pedig hasznos segítséget adhat a korábban keletkezett jégben megfigyelt változások magyarázatához.
A jégbarlangokkal kapcsolatos fontos háttérinformációk átadása után azonban jöjjön a „látogatás”, hiszen az egyik legjobb dolog a saját szemünkkel felfedezni a jégbarlangok mélyét.
Dobsinai jégbarlang
Ez a szemkápráztató hely Szlovákiában található, a Szepes-Gömöri karszt területén, Dobsina városától légvonalban körülbelül hat kilométernyire, a Ducsa hegy oldalában. A barlang a tengerszint fölött, mintegy 1000 méter magasan (969 m) rejtőzik. A barlang bejárata a Gölnic folyóvölgynél található.
A barlang teljes hossza 1483 m, és egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi, melynek csak bizonyos szakaszai látogathatóak. Jégrétegeinek vastagsága igen jelentős, 30–40 m, térfogata pedig a 110 000 m³ is eléri. A szinte hatalmas jégveremként működő barlang egy a jégkorszak idején keletkezett jégtömböt őriz hűségesen, és azt minden télen tovább hizlalja.
Fontos információ, hogy a barlang bejárata a pénztártól magasabban található, egy jó negyedórás, húszperces meredek sétát igényel, erre érdemes készülni, főleg, ha gyerekekkel együtt szeretnénk a barlangot megcsodálni.
A körülbelül egyórás barlangi séta viszont jó ideig lefelé visz. Nagyon gondosan kialakított lépcsősorok, hidak, teraszok segítik a haladást, ennek ellenére az állandó nedvesség hatására kicsit síkos a terep. Érdemes csúszást gátló, a bokát jól tartó bakancsot húzni. Egy meleg pulóver vagy kabát, sapka, kesztyű se árt. Nem hűvös, hanem hideg van a barlangban.
Az erőfeszítésekért cserébe szemet-lelket gyönyörködtető jégcsodákat láthatunk, sok egyéb mellett a látogatóknak duzzogva hátat fordító Jégkirálynőt. Mások jéggé fagyott menyasszonynak látják azt a jégszobrot, akinek fátyla mérhetetlen mélységbe szalad. Izgalmas, mesebeli utazás a barlangi túra a jég és a fantázia birodalmába.
A világ csodája: Eisriesenwelt
A Werfeni óriásnak is becézett, a Tennengebirge hegyei között rejtőző jégbarlang a világ legnagyobb (ismert) jégbarlangja. A barlangrendszer teljes hossza összesen több mint 42 km hosszú. A csodás rendszerből azonban csak egyetlen, egy alig egy kilométeres szakasz látogatható. Ott viszont a Dobsinai jégbarlanghoz hasonló lélegzetelállító jégszobrok, jégképződmények várják a látogatókat. A Werfeni óriás műemlékvédelem alatt áll, ez feltárásnak körülményeire valamint a látogatás szigorú szabályaira is vonatkozik. Fényképezni, videót készíteni is tilos.
A látogatóközponttól akár gyalog is megközelíthető a barlang bejárata, de a legnehezebb, legmeredekebb szakasz ki is hagyható. Ausztria legmeredekebb pályájú kötélvasútját, ami éppen itt halad át, igénybe lehet venni. A jégbarlangokra jellemzően az Eisriesenwelt-ben is fagypont közelében van a hőmérséklet, érdemes gondosan öltözni, valamint felkészülni arra is, hogy mintegy a 134 méternyi szintkülönbséget kell legyőzninem egy kényelmes sétagalopp a barlangtúra.
Cserébe tapasztalt vezető segíti az közlekedést, a lenyűgöző látvány, valamint a nyári kánikulából való kimenekülés pedig tényleg mindenért kárpótolja a látogatókat.
Kicsi, de hideg – Szent György – hegyi Sárkánybarlang
Akad egy igazán különös földrajzi hely a Balaton északi oldalán, a felvidéken- a Szent György hegy. Ez a hegy varázslatos szépségéről, és persze a hegy tetejéről elénk táruló látványról is híres, de nem csak ezek a tulajdonságok teszik ismertté. A hegy gyomrában található ugyanis a Sárkány –barlang. Ebből a barlangból messzire elhatoló jéghideg levegő áramlik ki a legforróbb nyári napokon is. Olyan hideg, hogy sokáig ételek-italok hűtésére használták a környékbeliek.
Számos izgalmas mese szövődik a barlang köré. Ezekben azonos, hogy egy sárkány lakott a barlangban, aki egy jó ideig rettegésben tartotta a barlang közelében élőket – mérhetetlen éhsége szűzlányok áldozatát követelte. Némely mese szerint, amikor legyengült, a falusiak haragja és félelme megenyhült, ápolták az öreg sárkányt, míg ki nem lehelte lelkét. Attól a lehelettől jeges máig a barlang. Más legendák szerint a sárkány halála pillanatáig gonosz volt, és Szent György volt az, aki kardjával, bátorságával véget vetett ámokfutásának. Akár így, akár úgy ért véget a sárkány élete, az elbeszélések szerint utolsó lehelete érződik máig a barlangban.
A ritka földtani képződmény létezése Gyurkovits György neves földrajztudósnak köszönhetően már 1737-ben, tudományos körökben is szóba került. Ő még egy igen széles bejáratú, észak-nyugati irányú barlangrendszerről írt. Későbbről is maradtak fenn írások, a 20. század elején, közepén már Jégbarlangként említik a helyet. Több, mint valószínű, hogy a barlang bejáratát a 18. században egy jelentős bazaltoszlop-omlás torlaszolta el. Az elmúlt században több kutatás is indult a barlang kikémlelésére, de csak részben sikerült is feltárni a rendszert. Az tudható, hogy két barlang is húzódik a hegy alatt, ezeket Kis- és Nagy Sárkány-barlangnak nevezték el.
Ugyanakkor a hideg leheletet árasztó hasadékok nem barlangok, csupán egykor ledőlt bazaltoszlopoknak köszönhető létezésük. A bazaltoszlopok törmeléktömbjei között szűk, labirintusszerű üregek keletkeztek. Nem is nevezhetjük őket igazi jégbarlangnak, mert a jegesedés csak egy-egy szűk, előtérben levő szakaszra jellemző.
Nincs klasszikus bejárata sem a Sárkány avagy a Jég-liknak, de azért a közelében bárki érezheti a kiáramló jeges levegőt. Legyen bármi is a jég eredete, különös, varázslatos, sárkányos hangulat öleli körbe azt a helyet. Egy kicsike, belélegezhető mesebirodalom.
A hasadékok látogathatóak, de a Kis és a Nagy sárkánybarlang felfedezését, az azokba való behatolást senki ne kísérelje meg.
A fotók a szerző saját felvételei.
