Valójában hatalmas pénzekről szól az atomenergia vita

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját
2021-02-13
Idős kutya a családban – hogyan gondoskodj róla?
2021-02-13

A rovat támogatója:

Valójában hatalmas pénzekről szól az atomenergia vita

Hatalmas pénzekről, politikai-katonai-gazdasági befolyásról, a világ sorsát meghatározó folyamatokról, környezetvédelmi kérdésekről szól az atomenergia-vita. Kellenek-e új atomerőművek? Képesek-e a megújuló energiaforrások (elsősorban a szél és napenergia) távlatosan biztosítani bolygónk elektromos energiaellátását? Gazdaságilag versenyképesek-e a megújulók az atomenergiával?

Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Az érdekcsoportok által befolyásolt felmérések zavarják a tiszta képalkotást.

A Mycle Schneider francia tudós által irányított – magát függetlenként jellemző – konzultációs projekt 2019 koraőszén Budapesten hozta nyilvánosságra jelentését a világ atomenergia-iparának helyzetéről (The World Nuclear Industry Status Report 2019 – WNISR2019). Ezt a többi között a franciaországi Heinrich Böll Alapítvány, valamint a Greens / EFA, az Európai Parlamentben a zöldek és a regionális pártok szövetsége támogatta.

A WNISR2019 kiadvány összeállítóinak számításai szerint a szél-, és napenergia-villamosáram előállítási költségei immáron versenyképesek az atomerőművekben termelt áraméval. Más források ezt nem fogadják el, mondván, hogy a számítások elvégzői nem kalkulálták be a bizonytalansági tényezőket, a szélcsendet, vagy a tartósan borús időt, esőt, – vagy éppen a szélkerekekkel kapcsolatban a lakosság növekvő ellenállását – amelyek jelentősen rontják a megújulók versenyképességét.

A középutasok olyan energiamixet tartanak reálisnak a jövőben, amelynek fontos részei lesznek a megújulók, de mellettük az atomerőművek, sőt jó ideig a földgázzal működtetett elektromos energiatermelő turbinák is.

Atomerőmű-kérdésekben a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA) tartják mértékadónak. Magyarország is IAEA tag.

Az IAEA Atomreaktor Információs Rendszere (PRIS) atomerőmű pillanatképe, amit a 2019. június 30.-i helyzet alapján rögzítettek:

A világban 449 működő atomreaktort tartanak nyilván, ezek elektromos áramtermelő összkapacitása 398,89 gigawatt (GWe). Az épülő atomreaktorok száma: 52. Az eddig felépített reaktorok összesen 18245 reaktor-év ideje működnek. 

Arányaiban a legtöbb új reaktor a dél-ázsiai, közel-keleti térségben épül. A második helyen a Távol-Kelet, a harmadikon Kelet- és Közép-Európa áll.

Nagyjából három szakaszt különböztethetünk meg a világon az atomerőművek által termelt elektromos energiamennyiség alakulását illetően.

Az első szakasz az 1970-es évtized elejéig tartott, kisszámú, kevés elektromosságot előállító reaktorral, lassú növekedési ütemmel.

A második szakaszban, 1970-től az 1990-es évtized közepéig nagyütemű fejlődés ment végbe, amelyet Európa vezetett. Kína, a Távol-Kelet még nem vált komoly tényezővé. Ebben az időszakban Európa (beleértve a Szovjetuniót is) csaknem kétszer annyi atom-elektromos energiát termelt, mint Észak-Amerika.

A harmadik, jelenleg is tartó szakaszban mind Európában, mind Észak-Amerikában gyakorlatilag stagnált, vagy alig emelkedett az atomerőmű áramtermelési kapacitás. Ázsia, a Távol-Kelet ezzel szemben ütemesen növelte kapacitásait. Megjelent a színen a Közel-Kelet, Dél-Ázsia (India) is, igaz, egyelőre részarányuk alacsony, de tempósan növekszik.

Nyugat-Európában 112 működő és 3 épülő atomreaktort tart nyilván a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Kelet-, és Közép-Európában (amelyhez az Orosz Föderációt is sorolják) 71 működő, 13 épülő reaktort tartanak számon.

Nagy-Európa (a Nyugatot és a Kelet-Közép-Európát egybeszámolva) íly módon a világ atomerőművekkel, reaktorokkal leginkább ellátott térsége. Működő nukleáris erőműveinek áramtermelő összteljesítménye meghaladja a 163 gigawattot (GWe).

Európa sorsára nézve is fontos lépést jelentett a német kormány 2000-ben hozott döntése az atomerőművei leállításáról (Atomausstieg), aminek végrehajtását később lelassították.

A 2011-es fukushimai szerencsétlenség nyomán a 17 működő reaktorból nyolcat leállítottak, majd 2019 márciusáig további két reaktor működését szüntették meg. A német villamosenergia-mérlegben az atomreaktorokkal előállított áram aránya mintegy a felére csökkent. Az érvényben lévő törvények szerint 2022 végéig az összes atomreaktort le kell állítani.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos adatai szerint a nagy-európai atomerőművek (reaktorok) száma, az általuk előállított villamos energia aránya százalékban az adott ország össz-villamosenergia-mérlegében (2019. június 30.-i helyzet):

ország működő atomreaktorok száma épülő atomreaktorok száma az atomenergia súlya az előállított árammennyiségben százalékban
Németország 7 0 11,7%
Orosz Föderáció 36 6 17,9%
Örményország 1 0 25,6%
Magyarország 4 0 50,6%
Szlovákia 4 2 55,0%
Belgium 7 0 39,0%
Szlovénia 1 0 35,9%
Bulgária 2 0 34,7%
Spanyolország 7 0 20,4%
Svédország 8 0 40,3%
Svájc 5 0 37,7%
Csehország 6 0 34,5%
Hollandia 1 0   3,1%
Ukrajna 15 2 53,0%
Finnország 4 1 32,4
Franciaország 58 1 71,7%
Nagy-Britannia 15 1 17,7%
Románia 2 0 17,2%

Nagy-Európa felülmúlja Észak-Amerikát (Kanada és az USA), ahol 117 működő és 2 épülő reaktor van. Az amerikai és kanadai erőművek összteljesítménye 112,6 GWe.

Ázsia és a Távol-Kelet (Kína, Japán, Dél-Korea) 113 működő, 20 épülő erőművével, amelyek összteljesítménye 106 GWe, a harmadik helyen áll.

Ausztráliában nincs energiatermelő reaktor, csak egy orvosi izotópokat előállító kisebb, tudományos célúként ismert kutatóreaktorról ír a szaksajtó. A helyzet változóban van. Hosszú idő után 2019 őszére kis többséget szereztek azok, akik környezetvédelmi okokból, a szénerőműveket atomerőművekkel váltanák fel. Ausztrália egyébként a múlt század második felében a nagy-britanniai atombombagyártás legfontosabb kísérleti terepe volt. Nyugati részén, a mai természetvédelmi területeken, szigeteken több nukleáris szerkezetet robbantottak. Ausztrália hatalmas urániumérc-készletekkel rendelkezik, a világ 3. legnagyobb termelője.

Az Orosz Föderáció, az atomipart összefogó Roszatom-csoport a világ egyik legjelentősebb atomerőmű gyártója, exportálója. A Roszatom-csoport tagjai által gyártott nyomottvizes típusú (VVER) reaktorokat elsősorban a volt Szovjetunióban, a mai Oroszországban és egyes kelet-közép-európai országokban alkalmazták-alkalmazzák (Magyarország, Szlovákia, Bulgária).

Nyugat-Európában a francia, kanadai, vagy amerikai konstrukciók terjedtek el, de Finnországban, Németország keleti részén (a volt NDK-ban) VVER reaktorok működtek-működnek. Új VVER reaktorokat vásárolt Finnország, Magyarország (VVER-1200-asok, Paks-2), Európán kívül a többi között Kínában, Bangladesben, Törökországban, Egyiptomban, Jordániában, Indiában és Iránban működnek, vagy fognak működni a Roszatom-reaktorok. Az orosz atomenergia-óriás Afrikában (Ruanda, Zambia, Szudán, Etiópia, Dél-Afrika) is terjeszkedik. Kínában technológia átadási egyezmények alapján a kínaiak a Roszatom-reaktorok tapasztalatait is tanulmányozva saját reaktortípusokat fejlesztenek ki.

Mit jósol a legilletékesebb, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a régiók atomerőmű-helyzetét, az atomenergia segítségével létrehozott elektromos áramtermelő kapacitások alakulását illetően?

Két forgatókönyvvel számol, a legpesszimistábbal – low case, vagy worst case és a legoptimistábbal – high case, vagy best case). Az IAEA-nak van egy óvatos (2030-ig terjedő) és egy bátrabb (2050-ig) prognózis-sávja.

Elöljáróban jegyezzük meg, az Orosz Föderáció – OF – területének háromnegyede Ázsiában helyezkedik el. Az országot, amely a világon az atomenergiát tekintve az egyik meghatározó hatalom, az IAEA Kelet-Európához tartozónak írja le. Az OF Roszatom-csoportja, saját meghatározása alapján ez idő szerint a világ legnagyobb atomerőmű-építője, exportőre.

Európában két irányzat figyelhető meg az IAEA szerint.

  1. Észak-, Nyugat-, és Dél-Európában jó néhány ország az atomenergiából való kiszállás mellett döntött, mások a megtartás, illetve fejlesztés irányába haladnak. A két tábor vezéralakja: Németország és Franciaország. Németország, amely a franciákhoz hasonlóan korábban jelentős európai atomenergia-hatalom volt, az erőművek teljes leállítása mellett döntött, amit a következő évtized első negyedében a tervek szerint befejez. Franciaország, ahol az atomerőmű-villamosenergia adja a teljes áramtermelés csaknem háromnegyedét, más utat választott. Európának ebben a részeiben az IAEA szakemberei sok bizonytalansági tényezőt látnak. Emiatt is szokatlanul széles marginnal határozzák meg a –tól – ig tartományt. Eszerint 2030-ig ebben a régióban legfeljebb (high case) kismértékű emelkedés, vagy akár a 30 százalékot is elérő csökkenés (low case) következhet be az atomerőművekben előállított villamosenergia-mennyiséget illetően.
  2. Kelet-Európa (ahova Magyarországot is sorolják). Itt az IAEA jóslata úgy szól, hogy a legpesszimistább forgatókönyv (low case avagy worst case scenario) szerint az atomerőmű-villamosenergia termelése 2050-ig a jelenlegi szinten marad, de akár 30 százalékkal nőhet is (high case). Figyelemre méltó, hogy a bécsi atomenergia-ügynökség Kelet-Európát illetően egészen 2050-ig „ellát”, míg kontinensünk nyugati, északi és déli részében a folyamatok kimenetelét jóval bizonytalanabbnak tartja ezért csak 2030-ig, bő egy évtizedre előre vállalkozik az irányzatok felmérésére.

Afrika.

A borúlátó változat (low case) szerint a villamos áram generáló kapacitás a jelenlegi alacsony szinten marad. Az IAEA azonban lehetségesnek tartja, hogy a kapacitásban jelentős bővülés következik be 2050-ig.

Nyugat Ázsia

A Közel-Keleten, Afganisztán és a tőle nyugatabbra lévő államok, beleértve Izraelt, Törökországot, Azerbajdzsánt, Irakot, Iránt egészen Ciprusig az atomerőművekhez köthető elektromos energia-kapacitás mindkét forgatókönyv-esetben jelentős növekedésnek indul.

Dél-Ázsia 

India, Pakisztán, Banglades esetében az IAEA 2050-ig mindkét forgatókönyv-változatnál folyamatos növekedést prognosztizál.

Közép-, és Kelet-Ázsia, a Távol-Kelet

Kína, Japán, Dél-Korea, továbbá a közép-ázsiai „sztanok” – Kazahsztántól Kirgizisztánig tartoznak ide, az atomerőművekhez köthető elektromos energia-kapacitás mindkét forgatókönyv-esetben jelentősen nőni fog.

Észak-Amerika

USA-ban és Kanadában 2030-ig a pesszimista forgatókönyv szerint csaknem egyharmados csökkenés várható, a legjobb esetben is az atomerőművek elektromosenergia-termelési kapacitása a 2017-es szinten marad.

Latin-Amerika és a Karibi-térség

A következő évtizedekben mindkét forgatókönyv kapacitás-növekedésre számít. Ám az atomerőművekben generált villamos áram része az elektromos energiamixben alacsony marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close