Lassan nem lesz olyan család vagy munkahelyi közösség, ahol legalább egyvalaki nem kényszerül elkerülni valamilyen élelmiszert. Persze jócskán akadnak olyanok, akik csak divatból tartják a vegán diétát. Ám aki valóban ételérzékenységgel küzd, az az emésztési problémák visszaszorítása érdekében kénytelen elhagyni a tojást, a tejet és/vagy a glutént, súlyosabb esetben pedig ennél sokkal több élelmiszert is.
Egy egészséges embernél a meglehetősen nagy fehérjeszerkezetű fenti három nagyágyú emésztése már az emésztés első felében nagyjából 85 százalékban lezajlik, az ételintoleranciával küzdők esetében viszont ez az arány jóval alacsonyabb. Mindez azt jelenti, hogy esetükben ezek a nagy, nehezen emészthető fehérjék rendellenes módon tovább haladnak a vékonybélbe, később pedig átjuthatnak a bélfalon és bekerülhetnek a véráramba is.
Tökéletlen emésztés
Egy ilyen ételantigénnek nevezett molekula megjelenését úgy fogja fel az immunrendszer, mintha az egy betolakodó lenne – merthogy az –, így termelni fog rá ún. ételspecifikus IgG antitesteket. Ezek minden irányból hozzákapcsolódnak a lebontatlan fehérjékhez, és mivel térfogatuk ezáltal még nagyobb lesz, a vékonyabb hajszálerekben elakadnak és egy alacsonyfokú gyulladást kezdenek el képezni
magyarázza Prémus Viktória funkcionális táplálkozási tanácsadó, aki a téma szakértőjeként rengeteg ételintoleranciával küzdő számára igyekszik napi szintű iránymutatást adni.
Ha ez az alacsonyszintű gyulladás a problémát okozó élelmiszerek fogyasztása által folyamatosan fennáll, az először csak nagyon enyhe tüneteket okoz, ám azok (az allergiás tünetekkel ellentétben) nem az étkezés után egy órával, hanem akár egy héttel később is jelentkeznek, így az érintett sokszor nem is tudja, mihez kösse őket. Mindez szép lassan elkezdi lerontani a szervezet általános állapotát, az okot pedig általában csak nagyon későn találják meg
mutat rá a szakértő.
A megfelelő diagnózis felállítását az is jócskán nehezíti, hogy az említett tünetek meglehetősen általánosak. Közülük leggyakoribb a puffadás, a hasmenés, a hasi görcs és a székrekedés, de az álmatlanság, a krónikus fejfájás, az ekcéma és a pattanásos, kiütéses bőr épp úgy jelezhet ételintoleranciát.
Hogy ez mennyire veleszületett, örökletes dolog, azt még nem igazán lehet tudni, tekintve, hogy a témával kapcsolatos kutatások csak a kétezres években kezdődtek.
Az viszont már az eddig megjelent publikációkból is látszik, hogy számos egyéb betegség vagy életminőséget rontó állapot – gyulladásos bélbetegség, irritábilis bélszindróma, depresszió, migrén, idegrendszeri és pajzsmirigy-probléma – is összefüggésbe hozható az ételintoleranciával.
Teszt a lelke mindennek
Ha valaki nem veszi komolyan a tüneteket, azok idővel szinte biztosan még tovább súlyosbodnak, így aki gyakran tapasztalja a fentiek valamelyikét, mindenképp érdemes a végére járnia.
A rendkívül korszerűnek számító, hazánkban 2010 óta elérhető FOODTEST 200+ például egy vérmintából egyidejűleg több mint 220 féle élelmiszer és élelmiszer-alapanyag ellen termelt teljes IgG antitest mennyiségét mutatja ki. Ahol ez az IgG mennyiség egy bizonyos határérték felett van, azt az élelmiszert nem tolerálja a szervezet, így azt minden formájában, alapanyagként és összetevőként is ki kell zárni az étrendből. A legtöbb esetben ráadásul nemcsak egy, hanem több ilyen is kiderül, így a teszt után esetenként egészen drasztikus változásokat kell bevezetni az étrendben.
Érdekesség, hogy az eddig elvégzett több mint 40.000 hazai teszt alapján úgy fest, hogy a fiatalabb generációnak sokkal több ételérzékenysége van, mint az idősebbeknek, sőt az is látszik, hogy a tejfehérjék mellett a fiatalabbaknak főleg a glutén, az idősebb korosztálynak pedig a kóladió és a vörösmoszatból kinyert, gyakran használt zselésítő anyag, az agar-agar (E406) okoz problémát. És sajnos 1,5-11 százalékban az is előfordul, hogy valakinek akár 20-40 élelmiszert is el kell hagynia.
Forrás: pexels.com
Ezek elkerülésén kívül más gyógymód sajnos egyelőre nem érhető el az ételintoleranciával küzdőknek, viszont az étrend megváltoztatását követően a tünetek is várhatóan csökkenni, enyhülni fognak.
A tapasztalatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a stresszes életforma is erős hatást fejthet ki erre a tünetegyüttesre, ily módon a javuláshoz sem elég csak a problémát jelentő élelmiszer szigorú, hosszan tartó elkerülése. Prémus Viktória szerint az eliminációs diéta mellett kulcsfontosságú a „rendterápia”, azaz a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, a folyadékbevitel és a rendszeres sport, de még az is, hogy az életnek és az étkezésnek is legyen egy rendszeres ritmusa.
Soha többé rántotta?
Az ételintoleranciával kapcsolatos pozitív lelet kézhezvétele egészen sokkoló élmény lehet, főleg akkor, ha az érintett kedvenc étele is feketelistás lesz. Nem véletlen, hogy ilyenkor az az első kérdés, hogy mégis meddig kell nélkülözni az ínycsiklandó ízeket.
Az ételek visszavezetésével kapcsolatban ugyanakkor teljesen eltérnek a vélemények.
Aki csak egyszerűbb puffadásos problémákkal küzd, annál fél-egy év után elérhető pozitív változás, viszont csak akkor, ha az eliminációs diéta mellett pl. a szükséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal, szükség szerint omega-3 készítményekkel és probiotikumokkal rendbe lett téve az emésztés és az életmód is. Akik súlyosabb állapotban vannak és egyéb betegségekkel is küzdenek, azoknál viszont a visszavezetés valószínűleg egyes élelmiszerek tekintetében, vagy teljes egészében lehetetlen
mutat rá Prémus Viktória.
Természetesen 100 százalékos diétát rendkívül nehéz tartani, főleg akkor, ha valakinek rengeteg élelmiszer okoz egyszerre problémát. Az első időszakban különösen nehéz és fárasztó lehet az összetevők ellenőrzése, ám a hosszabb távú javulás érdekében mindenképpen érdemes kitartani és minél inkább elkerülni a problémát jelentő élelmiszereket.
