Mi a célja a kormánynak? Vajon csak a választások előtt szeretne kedvezni a kistelepüléseken élő szavazóknak, vagy ennél nagyobb közpolitikai célkokat is szolgál a falu fejlesztése?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint
Magyarországon összesen 1835 olyan település van, ahol ezer fő alatti a lélekszám. Ezekben a falvakban összesen 780 ezren laknak.
Érdemes elböngészni, akinek van még autós térképe, Baranya, vagy Pest megyében egymást érik a falvak, más megyékben, elsősorban Somogyban és Békésben sokkal ritkábban találhatók települések.
A kormány ezeket a településeket több programmal is szeretné megsegíteni.
Természetesen gyorsan hozzátehetjük, hogy egy év van a választásokig, ilyenkor sűrűsödnek a támogatási programok, ez igaz, ettől függetlenül fontos, hogy a kistelepüléseken élők ne szenvedjenek indokolatlanul sok hátrányt a szolgáltatások elérhetőségében.
Ahol kevesebb ember él, ott persze sosem lesz olyan bolt-, étterem,- vagy szórakozóhely-választék, mint egy nagyvárosban, de ettől függetlenül az alapvető szolgáltatások támogatása indokolt lehet.
Mi a falu lelke?
A mostani programok kiélezték azt a vitát, hogy valójában mi is egy település lelke, mitől fejlődik ott egy összetartó közösség, hogyan marad több emberi kapcsolata a helyieknek? Sok minden eszünkbe juthat, és persze ki is lehet karikírozni ezeket a helyszíneket, de valójában vélhetően tényleg fontosak a következők:
- Milyen típusú és milyen sűrűségű tömegközlekedéssel érhető el a település?
- Van-e a községben templom, és jut-e oda pap, hogy misét tartson?
- Működik-e a faluban vegyesbolt, vagy csak mozgó abc érkezik néha, esetleg a polgármesternek kell bevásárló-túrákat szervezni mikrobusszal?
- Maradt-e a faluban posta?
- Működik-e ott ATM?
- Van-e italbolt, vagyis olyan kocsma, ahol az emberek jó eséllyel találkozhatnak a falubeliekkel?
- Maradt-e futballpálya és azon csapat, amelyik hetente, kéthetente összerántja a falut?
Egyikbe-másikba bele lehet kötni. Mi van az ateistákkal, a más vallásúakkal, az antialkoholistákkal, a más sportágat kedvelőkkel? De azért érezzük, hogy ezek a szolgáltatások egyben találkozási helyek is.
Korábban a templomok, de a sportpályák fejlesztésére is voltak programok, a legújabban a boltok, a kocsmák és az ATM-hálózat fejlesztésére hirdetett programot a kormány,
nevezetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A programok ráadásul a nagypolitikát is súrolják.
A boltok: éljenek a kicsik és éljenek a magyarok!
Kezdjük a bolthálózat megtartásával! A kormány régóta azt tartja, hogy a magyar agrárium számára fontos lenne, hogy a termeléstől (gazdák), a feldolgozáson (élelmiszeripar) keresztül a kereskedelemig (élelmiszerboltok) vertikálisan integrált magyar rendszerre lenne szükség. csak ez a városban nem is olyan könnyű.
Az emberek akkor vesznek csak magyar boltban és akkor vesznek csak magyar árut, ha az nem rosszabb minőségű és nem drágább, mint a diszkontban elérhető külföldi termék.
A kistelepüléseken annyiban könnyebb a helyzet, hogy amennyiben egy bolt van csak a faluban, annak van esélye felvenni a versenyt, a csak városi kirándulással elérhető diszkontokkal.
Csakhogy a kisboltoknak nem könnyű, ezért minden évben zárnak be boltok, ami nagy érvágás egy autó nélküli nyugdíjasnak, aki addig nemcsak naponta vehetett friss péksüteményt és tejet, de akár a társasági igényeit is a boltban élhette meg.
A kormány a Magyar Falu Program keretében eddig is nyújtott támogatást a kisboltok üzemeltetőinek. Jó esetben egy kisbolt ráadásul valamit a gyógyszertár és a posta szolgáltatásaiból is tudott pótolni, vagy csomagfelvevő helyként is működött.
A program keretében nagyjából 3 millió forintig reménykedhetnek a boltok üzemeltetői egyedi támogatásban.
Egy-egy ilyen támogatás segíthet a felszín felett tartani a boltot, egyben támogatja a kistelepüléseken élők ellátását, de valamennyire a nagy külföldi láncokkal szemben a magyar áruk forgalmazását is.
Hiszen a kisboltok sokszor jobban tudnak építeni a helyi beszállítókra, pékségekre, gyümölcstermesztőkre, hentesekre, mint a nagy és stabil beszállítókkal dolgozó láncok. Ha pedig nevesíteni kell a támogatás nyerteseit, azok vagy egyedi boltok, vagy olyan szövetségbe szerveződött üzletek lesznek, mint például a Coop.
Kocsmák
A legtöbb kritikát alighanem a kormány kocsmatámogatási programja kapta, hiszen minden kimutatás szerint a magyar lakosság körében rendkívül széleskörű az alkoholizmus.
Más kérdés, hogy az akár kismértékű, de rendszeres alkoholfogyasztást is alkoholbetegségnek mérő kimutatásokban azok a vidéken bevett fogyasztási szokások, amelyek napi rendszeres néhány „szociális” fröccsöt tartalmaznak csak, már alkoholizmust jelentenek, de nem biztos, hogy a munkáját jól elvégző, ugyanakkor társasági életet is élő emberekre ez a jó leírás.
Nagy Márton mindenesetre azt ígérte, hogy a 13 milliárd forintos turisztikai programját kiterjesztik a kistelepülések (a határ ezúttal is az ezer fős népesség) kocsmáira is.
Mint a miniszter írta, eddig több mint 3300 éttermet, cukrászdát, kávézót és büfét támogatott a kormány, de most megnyitja a programot a kiskocsmák felé.
Azt az 1 milliárd forintot, amit az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmák kaphatnak, természetesen nem nevezhetjük túl nagy összegnek, de ha a maximum 3 millió forintos támogatást sokan igénylik a működési költségeik fedezésére, akkor akár 333 ilyen „egység” is levegőhöz juthat, mert azért az egy, legfeljebb két főt foglalkoztató kocsma akár a bérköltségének nagyobbik részét is ki tudja ebből gazdálkodni.
Készpénzkiadó automaták
Hasonlóképpen sok kritikát kapott az a program is, amely szerint legyen minden településen ATM. Kár lenne tagadni, hogy 50-100, javarészt nyugdíjas, ATM-et nem használó emberre ez tényleg gazdaságtalan intézkedésnek tűnik, de a bankjegykiadó automata is adhat egyfajta biztonságot a kistelepülésen élőknek.
Aki nem kérheti a fizetését készpénzben, mert „utalós” munkahelyen dolgozik, de valójában ő csak a készpénzben bízik, annak pozitívum, ha a sarkon már ki is veheti a pénzét.
Ugyanakkor nyilván, ha egy 50 fős településen egyetlen más bolt, vagy szolgáltató sem működik, ott elég nehéz elkölteni a készpénzt, ha pedig be kell menni a közeli városba, ott már úgyis van automata, igaz, ha a szomszéd megy be a városba, vele azért el lehet számolni, ha van otthon cash.
Az előző két programban mindenesetre a kormány maga segített, ő adott pénzt, ennél az utolsónál a bankokkal finanszíroztatná meg a programot, hiszen az ő feladatuk lenne a hálózat kibővítése.
Ma még rengeteg olyan település létezik, ahol nincs ATM, így ez a program legfeljebb fokozatosan képzelhető el.
Ráadásul itt is van egy nagyobb cél.
A hazai bankokat, de a kormányt is idegesíti, hogy nagyon sok pénzügyi szolgáltatást végeznek a fintechek a magyaroknak, elsősorban a Revolut, de ők sokkal kevesebb adózási, felügyeleti és más szabálynak kénytelenek megfelelni.
Éppen ezért, ha az NGM el tudja érni, hogy valamiképpen a Revolut is részt vegyen az ATM-telepítési programban, az a magyar bankokkal egy kicsit azért feledteti, hogy az ATM-telepítést túl költségesnek és a transzparencia ellen ható lépésnek tartják, amely szembe megy a pénzügyi szolgáltatások nagy globális trendjének, vagyis a digitalizációnak.
