A ma ismert adóelképzelések alapján 2025 még elég durva év lesz a különadók tekintetében, elsősorban a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor és az energetika számára. A gyógyszeripar, a távközlés és a légiközlekedés viszont már fellélegezhet. 2026-ban aztán – mai tudásunk szerint – sokat enyhülhet a nyomás, de a visszatérő tapasztalat az, hogy amennyiben a gazdaság mégsem teljesít olyan jól, a kormány nem tudja elengedni a speciális és átmenetinek szánt adókat.
Különadó, speciális adó, pótadó, extraprofitadó – sokféle neve van, de mindez ugyanazt jelenti. A kormány a nagyon nehéz költségvetési helyzetben mindenféle ágazatot extra adókkal sújt.
Választási, szavazatgyűjtési szempontból persze nem hangzik rosszul, ha nem a lakosság, hanem a „gazdag” cégek kapják az adókat, például bankok, biztosítók, kereskedelmi láncok, vagy energiacégek,
de azért ez csak egy nagyon közvetlen szemlélet.
Természetesen az agyonadóztatott cégek majd úgyis árat emelnek, nincs kedvük veszteséget termelni. A magasabb árak pedig az inflációt növelik
a különadók bevezetése után brutális lett a magyar infláció,
és ami szintén nem jó hosszabb távon, hogy mivel a cégek jövedelmezősége elolvad, így nagyon sokan halasztják el a fejlesztéseiket, nem véletlenül kétszámjegyű a beruházások csökkenése Magyarországon.
A kormánynak pedig mindez egy olyan dilemmát jelent, hogy mi a jobb, valahogy egyensúlyban tartani rövid távon a büdzsét, vagy hagyni, hogy a magyar gazdaság több forrásból működjön,
a kapacitások bővítéséből kilábaljon a gödörből? Sajnos tényleg nem könnyű a válasz, mert mindkettő mellett vannak érvek, vagy inkább szorító kötöttségek.
Szelektív hozzáállás
Az adó a cégek oldaláról soha nem öröm, de akkor végképp nem, ha egy adott szektor, vagy vállalkozás már elkönyvelte, hogy valamely adónem alacsonyabb lesz, vagy akár el is tűnik. 2025 előtt az biztosan látszik, hogy a magyar gazdaság nehéz szituációjában,
az örökös veszélyhelyzetben bevezetett adók nem tűnnek el olyan gyorsan, de azért olyan ágazatok is vannak, amelyek már felszabadulnak.
Ha nagyon leegyszerűsítenénk a képletet, enyhül a távközlés, a légi közlekedés és a gyógyszeripar ágazatokon a nyomás, valamelyest csökken, vagy csökkenthető, de azért gigantikus marad a bankok, az energiacégek és a biztosítók adóztatása,
viszont egyáltalán nincs érdemi javulás a kissé kipécézett, a kormányzattal gyakran konfrontálódó, elsősorban külföldi kiskereskedelem megsarcolásában.
A kiskereskedelemben minden marad a régiben
Kezdjük is ezzel az utóbbival! A kiskereskedőket terhelő különadók 2025-ben is sújtják a szektort. A sokat sanyargatott (elsősorban külföldi) kiskereskedelmi láncok azért kitartanak, egyelőre nem könnyű őket távozásra bírni.
A kormány mindenesetre nem vezeti ki 2025-ben sem a kiskereskedelmi cégeket sújtó extraprofitadót, ebből akár 300 milliárd forint adóbevétel is lehet,
de azért azt ne felejtsük el, hogy ez volt az egyik leginkább inflációnövelő intézkedés, és ezt természetesen a fogyasztók fizetik meg elsősorban, még akkor is, ha egy-egy lánc nyeresége is eltűnt, vagyis azért ők is megszenvedik ezeket a terheket.
A kiskereskedelmi adó a kicsiket kevésbé, a nagyobbakat jobban bántja, mert sávosan emelkedik, az adó alapja pedig a cégek nettó bevétele. Az adó így néz ki:
- 500 millió forint éves bevételig a kulcs nulla százalék,
- 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között már 0,15 százalék,
- 30 és 100 milliárd forint között 1 százalék,
- 100 milliárd forint bevétel felett 4,5 százalék.
Ez annyira magas teher, hogy a cégek nyereségével legalábbis egyenértékű, biztosan hátráltatja majd a fejlesztéseket.
Pénzügyi szektor: vegyél állampapírt!
A pénzügyi szektor adóterhelése is magas marad, de ez eltérően hat az alszegmensekben.
Talán a legjobban „megütött” szektor a biztosítók, ahol az infláció eleve nagyon nagy gondot okozott, erre jött rá a brutális különadó (pótadó), amelyből 2025-ben is 50-60 milliárd forint adóbevételt vár a kormány.
A díj a nem-életbiztosítások esetén, ha a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forint alatt van, akkor 3 százalék, felette 14 százalék, Az életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forint alatt 2 százalék, felette 6 százalék.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) idei konferenciáján elhangzott, hogy jó eséllyel legalább 2026-ban már nem lesz ez az adó,
de most csak annyit ért el a szektor, hogy 200-250 milliárd forintnyi állampapír megvásárlásával nagyjából 60 milliárd forinttal fogja tudni csökkenteni az ágazat az extraprofitadóját.
A bankok terhelése még nagyobb, de ez a szektor sokkal nyereségesebb, így nekik nem akkora pofon az adó.
Az adót állampapír-vásárlásokkal lehet apasztani, de így is a 2024-es mintegy 140 milliárd forint helyett már 160 milliárd forinttal kalkulál a büdzsé.
A részletszabályok összetettek, de a lényeg, hogy a 320 milliárd forintnyi összesített adóterhelést lefelezhetik a bankok, ha a szükséges tételben vesznek állampapírt, ehhez mintegy1600 milliárd forinttal kell növelniük az állampapír-állományukat.
Energia: kicsit enyhül
A legnagyobb egyedi adófizető, vagyis a Mol egészen durva helyzetben van.
Úgy kell folyamatosan bődületes összegeket befizetnie, hogy közben finanszíroznia kellene a zöld átmenetet és az orosz leválást is.
A vezető hazai energiacég ugyan kapott enyhítéseket is, de azért maradt a Brent-Ural spreadre kivetett különadó, nem lesz viszont árbevétel-arányos különadó.
A távközlési szektor extraprofitadója, a gyógyszergyártói extraprofitadó és a légitársaságok különadója viszont az ígéreteknek megfelelően eltűnik.
Most csak a különadókra tértünk ki, természetesen a kormány ezeket a bevételeket amúgy nem tudja elengedni, vagyis mindenféle egyéb soron, pénzügyi tranzakciós illetékek, jövedéki adók is emel, de a mai tervekben az extraprofitadók teljes kivezetése is kiolvasható, igaz a cégek már biztosan úgy gondolják, hogy hisszük, ha látjuk.
Vagyis van egy olyan tapasztalatuk, hogy a büdzsé nehezen engedi el az átmenetinek szánt tételeket, mert azoknak a bevételeknek mindig lenne helye.
Meglátjuk, de azért abban lehet bízni, hogy csak jön egy jobb év, mert valójában a kormány maga is veszít azzal, ha nem megbízható, ha a szavai nem hitelesek, hiszen egy, a korábbi ígéreteit nem tartó államba a nemzetkozi befektetők mindig óvatosabban hoznak új tőkét.
