Vízbe süllyed nyolc a világ 10 legnagyobb városa közül – Mit kell tudni a tengerszint emelkedésről?

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett
2021-11-16
Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés
2021-11-17
Show all

Vízbe süllyed nyolc a világ 10 legnagyobb városa közül – Mit kell tudni a tengerszint emelkedésről?

A glasgow-i klímacsúcs újra a mindennapok témájává tette az éghajlatváltozást. Ennek egyik következménye a globális tengerszint-emelkedés. Erről idehaza kevesebbet hallani, mert közvetlenül nem fenyegeti mindennapjainkat, pedig ez az egyik legsúlyosabb probléma, amivel az emberiségnek szembe kell néznie az elkövetkező évtizedekben. De vajon az a pár méter vízszintváltozás, ami városokat dönthet nyomorba, mit jelent a Föld életében?

A puszta számok: a globális tengerszint 1880 óta 20–25 centimétert emelkedett, ennek körülbelül az egyharmadát az elmúlt 2,5 évtizedben. Azaz a tengerszint emelkedésének üteme gyorsul. Ezt jelzi az is, hogy a XX. század nagy részére jellemző 1,4 mm/év érték több mint a duplájára nőtt: a 2006–2015 közötti évtizedben a növekedés már 3,6 mm/év volt.

Az előrejelzés: ha az üvegházhatású gázok szintjét sikerül stabilizálnunk, vagy növekedésüket legalább erőteljesen lassítani, 2100-ra akkor is legalább 30 centiméteres vízszintemelkedés várható a 2000-es szinthez képest. Ha ez nem sikerül és a legrosszabb klímaforgatókönyv valósul meg, akkor 2100-ban akár 2,5 méterrel is meghaladhatja a globális tengerszint a 2000-ben mért értéket.  

Ha a legrosszabb klímaforgatókönyv valósul meg, akkor 2100-ban akár 2,5 méterrel is meghaladhatja a globális tengerszint a 2000-ben mért értéket.

Forrás: Flickr.com

A brit partvonal kétezer év alatt 5 kilométert hátrált

Az okok: az óceánok vízszintjének emelkedését alapvetően a gleccserek és a poláris jégtakarók olvadása okozza, kisebb mértékben a tengervíz felmelegedéséből származó hőtágulásnak köszönhető. De nézzük mindezt picit részletesebben!

Mit jelent egyáltalán az, hogy átlagos vagy nyugalmi tengerszint? Ez egy elméleti érték, az a vízszint, amely hullámzás és tengerjárás (azaz az apály-dagály változás) nélkül jellemzi az óceánt. A tengerszintet két módszerrel mérik: a világ minden táján működnek dagálymérők, melyek több mint egy évszázada mérik folyamatosan a vízszint változását, amelyet az 1990-es évek eleje óta műholdak segítségével is monitoroznak. Mindezekből az adatokból a kutatók számítják ki a globális, elméleti átlagot.

Azt már régóta tudjuk, hogy a tengerszint változik, ám ennek mértéke emberi szemszögből nézve általában túl lassúnak tűnik. Amik a változásra kézzelfoghatóan emlékeztetnek, azok például a Britanniáról készült római kori térképek, amelyek azt jelzik, hogy a brit partok egyes helyeken az elmúlt 2000 évben körülbelül 5 km-t hátráltak. A Földközi-tenger partvidékén pedig nem egy, félig vagy teljesen a tengervíz szintje alá süllyedt ókori kikötőváros található. Ezek a vízszint emelkedésére utalnak.

De vannak olyan kikötővárosok is, amelyek romjai ma már a szárazföld belsejében vannak. Ez utóbbiak azt jeleznék, hogy a tengerszint egy időben nem csak emelkedik, hanem süllyed is? Erre a furcsa viselkedésre a helyi hatások adnak magyarázatot: Skandináviában például a tengerszint süllyedése tapasztalható, ami arra vezethető vissza, hogy a legutóbbi eljegesedés során felhalmozódott jégtakaró „lenyomta” a szárazföldet (azaz a litoszféra megsüllyedt), majd annak elolvadása után ahhoz, hogy a földkéreg egyensúlyi állapotra való törekvését jelző, úgynevezett izosztatikus (kiegyenlítődési) egyensúly visszaálljon, emelkedik a jégtakaró alól felszabadult terület. Azaz a szárazföldről nézve úgy tűnik, mintha csökkenne a tengerszint.

De most tekintsünk el a helyi hatásoktól és koncentráljunk a globális tengerszintre! A tengervíz összmennyiségét jégkorszakok idején a jégtakarók térfogatának ingadozása szabályozza. Mindez napjainkra is igaz, hiszen egy jégkorszak kellős közepén élünk. (Jégkorszaknak nevezzük ugyanis azt a periódust a Föld életében, amikor egyik és/vagy másik pólust állandó jégsapka borítja. ) Az ezen belüli eljegesedések idején a jégtakarók növekedése sok vizet köt le, emiatt csökken a világtengerekben lévő víz mennyisége és lesüllyed a tengerszint. Míg interglaciálisokban, a közbülső, melegebb periódusokban (amik egyikében mi is élünk) a jég elolvadása magas tengervízálláshoz vezet.

Főként a parti gleccserek olvadása számít

Persze az sem mindegy, hogy milyen jég olvad el, mert nem minden jég olvadása vezet globális tengerszint-emelkedéshez. A magashegyi gleccserek olvadása például hozzájárul a folyamathoz, de csak elenyésző mértékben. Ezek olvadása más súlyos problémához vezet: ezzel kapcsolatban sokkal inkább az emberiség ivóvízkészleteinek csökkenése miatt fájhat a fejünk.

Még ennyi tengervízszint emelkedést sem okoz az északi póluson, az Arktiszon lévő sarki jégsapka olvadása. Legalábbis a tengeri jégé. A jég olvadása persze itt is megfigyelhető: az elmúlt 4 évtizedben az átlagos tengeri jégborítás legalább 40 százalékkal csökkent és a jég átlagos vastagsága pedig kevesebb, mint a felére esett vissza. Ez az olvadás azonban nem emeli meg a tengerszintet – ezt Archimédesz óta „törvénybe foglalva” tudjuk: ez alapján ugyanis az úszó jégtábla vízbe merülő térfogata pontosan akkora, mint amekkora térfogatú víz lesz belőle az olvadása után. (Jó példa erre egy pohár, forró nyári napon készített, jeges limonádé: ha a jégkocka el is olvad benne, nem folyik ki a pohárból a hűsítő ital.)

Ezzel szemben a szárazföldi jég olvadása a szomszédos Grönlandon, valamint az Antarktiszon jelentős globális tengerszint-emelkedéshez vezet. Hogy ennek mértékéről képet kapjunk, újra a jégkorszakokhoz kell fordulnunk. Azt ma már tudjuk, hogy a legutolsó eljegesedés (a würm) idején a tengerek és óceánok szintje 60–100 méterrel volt alacsonyabban a jelenlegi értéknél. Ezt támasztják alá azok a partvidékeken képződő üledékek (tőzegtelepek, parti kavics- és homoklerakódások), valamint partközelben élő élőlények maradványai (például osztriga- és korallzátonyok), amelyek ma már a tengerek mélyén találhatók.

A széntartalmú anyagok radiokarbonos vizsgálatából az emelkedés ütemét is sikerült kiszámítani: az utolsó glaciálisban a tengervíz minimuma 20–15 000 évvel ezelőtt volt. Az olvadással fellépő vízszintemelkedés körülbelül 15 000 évvel ezelőtt kezdődött. Az első 8000 évben rendkívül gyorsan emelkedett a tengerszint, körülbelül 8 mm/év ütemben. 7000 évvel ezelőtt már csak 10 méterrel lehetett a mai szint alatt. Ettől kezdve az emelkedés 1,4 mm/évre mérséklődött.

Ebbe a tendeciába szóltunk bele mi, emberek az ipari forradalommal és az üvegházhatású gázok azóta tapasztalható növekedésével. Hogy az ebből adódó felmelegedés hogyan hatott a tengerszintre számszerűen? Az 1970-es évektől kezdve a 2000-es évek elejéig a szárazföldi jégtakarók olvadása és az óceánok melegedéséből adódó hőtágulás nagyjából egyenlő mértékben járult hozzá a tengerszint emelkedéséhez.

Az elmúlt évtizedekben azonban a folyamatok felgyorsultak: a gleccserek évtizedes átlagos olvadása megötszöröződött. Az 1980-as években 171 milliméter volt a folyékony víznek megfelelő vízveszteség. Ez a ’90-es években már 460 milliméterre, a 2010–2018 közötti évekre 850 milliméterre nőtt. A grönlandi jégtakaró vesztesége meghétszereződött: az 1992 és 2001 közötti évtizedre jellemző évi 34 milliárd tonnáról a 2012–2016 közötti időszakra évi 247 milliárd tonnára nőtt. Az antarktiszi jégveszteség az 1992 és 2001 közötti évi 51 milliárd tonnáról 2012 és 2016 között évi 199 milliárd tonnára nőtt, azaz csaknem megnégyszereződött.

A gyorsulás 2005 után lódult meg

Mindezek eredményeként, a számítások szerint 2005–2013 között az olvadás miatti tengerszint-emelkedés már közel kétszerese volt a hőtágulásból eredő vízszint-emelkedésnek, ugyanis 360 milliárd tonna jég elolvadása 1 milliméterrel emeli meg a globális átlagban mért tengerszintet. És a gyorsulás, sajnos, nem állt meg: 2019-ben mintegy 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt a tengerbe, idén júliusban pedig volt olyan nap, amikor 8,5 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon egyetlen nap alatt! A számítások szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített. „Szerencsére” ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidékről. Az ugyanilyen mértékű antarktiszi olvadás esetén ugyanis – mivel annak egésze szárazföldi jég eltűnése lenne – sokkal jobban megemelkedne a globális tengerszint.

6 méteres tengerszint növekedésnél a pirossal jelzett területek víz alá kerülnek

6 méteres tengerszint növekedésnél a pirossal jelzett területek víz alá kerülnek Forrás: Flickr.com

És mit jelent mindez emberi léptékben? A világ 10 legnagyobb városa közül 8 a tengerparton, vagy annak közvetlen közelében fekszik. Összességében a Földön 1,9 milliárd, tengerparton élő embert, valamint a bolygónk megavárosainak közel a felét (többek között Mumbai, Sanghai, New York, Miami, Lagos, Bangkok, Tokió stb.) érintik közvetlenül a tengerszint változásai a vízszint puszta emelkedése, az ehhez társuló magasabb dagályszintek, a szárazföld belsejébe jobban benyomuló viharhullámok egyre inkább veszélyeztetik az otthonokat, munkahelyeket, a települések infrastruktúráját. A folyók vize a torkolatok akár több száz kilométeres körzetében sóssá válhat, amely komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban. Mindössze 15 fejlődő ország ad otthont az összes alacsony területen élő, szegény népesség 90 százalékának, akiknek megélhetése a parti mezőgazdaságtól és halászattól függ, nem beszélve azokról az apró trópusi szigetországokról, melyek mindenestől víz alá kerülhetnek.

De végezetül térjünk vissza bolygónk léptékére! A Föld történetében viszonylag ritkák a jégkorszakok, sokkal gyakoribbak és hosszabbak azok a periódusok, amikor egyáltalán nincs jégtakaró a sarkokon, maximum a legmagasabb hegyek tetejét borítja állandó hó. A legutóbbi ilyen időszak mintegy 34 millió évvel ezelőtt, az eocén kor végén fejeződött be. Ekkor a világtengerek szintje a maitól 65–70 méterrel lehetett magasabban.

Ha nem változtatunk életmódunkon és az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanilyen ütemben folytatódik, akkor körülbelül 5000 év múlva a Föld átlaghőmérséklete annyira megemelkedik, hogy a jégsapkák teljesen elolvadnak és a tengerszint újra 65–70 méterrel lesz magasabb. Ez a Föld életében nem lesz különleges időszak, de az emberiséget óriási kihívás elé állítja majd. Egy kis odafigyeléssel azonban ez a kihívás, ha teljesen el nem is kerülhető, de mindenképpen csökkenthetlő.

Nyitókép: Forrás: Imaggeo

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close