A járványok mindig megváltoztatták a történelem menetét

Koronavírus – Az Országos Széchényi Könyvtár is hozzájárul a digitális oktatáshoz
2020-03-19
A természetfilmek hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt
2020-03-20

A járványok mindig megváltoztatták a történelem menetét

Az emberiséget időről-időre próbára teszik a járványok, amelyek általában komoly pusztításokat végeznek, de sok esetben a történelem menetét is megváltoztatják.

A történelem számos járványa közül talán a leghírhedtebb a XIV. század közepén Európán több hullámban végig söprő pestis volt, amely annyi áldozatot követelt, hogy háromszáz évnek kellett eltelnie, hogy Európa lakosságszáma újból elérje a pestis előtti számot.

Maga a pestis európai megjelenése egyébként egy mongol „technológiai fejlesztésnek” volt köszönhető, ugyanis 1346-ban Kaffa városának ostromakor gyengítették a védelmet fertőzött patkányok – más források szerint pestises hullák – tömeges bedobásával.

A városból menekülők vitték tovább a pestist Európába.

A pestis terjedése Európában (Fotó: Wikipedia)

A brutális pusztításon túl milyen változásokat hozott a pestis Európában?

Háborúkat függesztett fel, például a kitörő járvány miatt kellett a magyar király, Nagy Lajos csapatainak elhagyniuk Nápolyt. Maga a király is elkapta a pestist, de a kevés túlélő között volt.

A pestis elvonultával egy új világ köszöntött Európára, hiszen egyszerűen eltűnt az addig bőségben lévő munkaerő, ami komoly társadalmi, gazdasági változásokat hozott.

Magyarországon e járvány következményei voltak az 1351-es törvények, amelyek a honfoglalás kora óta tartó társadalmi változásokat zárták le, alakították ki a jogilag egységes jobbágyságot, és a szintén jogilag egyenlő nemességet. Ugyanekkor fogadták el az ősiség törvényét, amely szerint a nemes a birtokát nem adhatja el, csak leszármazottai örökölhetik.

E törvények azután évszázadokig érvényben maradtak, és a pestis egy nagyon-nagyon távoli következménye volt tehát az is, hogy a XIX. században egy főúr nem kapott hitelt egy banktól, mert birtokai nem voltak forgalomképesek. A főúr első indulatában tollat ragadott, és írt egy könyvet. A könyv a Hitel volt, írója Széchenyi István, és amit elindított, az a magyar reformkor.

Európa nyugati részein azonban, ahol a társadalmi változások más ütemben zajlottak le, mint Magyarországon, más hatásokat indított el a járvány. Angliában a munkaerőhiány oda vezetett, hogy a földesurak kénytelenek voltak a parasztokkal új megállapodásokat kötni, ha azt akarták, hogy valaki megművelje a földjüket. Ezen új egyességek szerint a parasztok a föld használata után pénzben fizettek bérleti díjat. Azaz személyükben nem, vagy a korábbiaktól kevésbé függtek a földesúrtól.

Általánosan jellemző volt, hogy a drága élőmunka helyett az addig emberi erővel végzett munkát, ahol lehet, állati erővel váltották fel, vagy elkezdtek egyszerű gépeket alkalmazni.

Firenze lakosságának több mint felét ugyan elvesztette a pestis alatt, de utána a gazdasági változások miatt soha nem látott gazdagságra tett szert. (Fotó: Pixabay)

A túlélők gazdagabbak voltak, mint a járvány előtt, hiszen a javakon lényegesen kevesebb ember osztozott. Itáliában ez hatalmas vagyonok felhalmozásához vezetett, amelyek a helyi városokban, a polgároknál koncentrálódtak, ahol egy teljesen új szemléletű művészet és világfelfogás kezdett terjedni, a reneszánsz.

Megjelent egy újfajta, a középkori szokásokkal, a hagyományon alapuló tudománnyal lassan szembeforduló modern tudomány, modern világszemlélet, amely a következő századokban átformálta a világot.

A pestis nem tűnt el, időről időre visszatért. Az 1744-es nagy pestisjárvány késztette Mária Terézia királynőt arra, hogy alapvetően megreformálja birodalma egészégügyét, és létrehozza a hazai orvosképzést, valamint rendeletet alkosson az egészségügyi ellátásról, amely megyénként egy diplomás orvos alkalmazását írta elő, aki ingyen kezeli a rászorulókat.

A másik nagy betegség, amely rendkívül sok áldozatot szedett, a himlő volt, amely szinte az emberi történelem során végig jelen volt, időnként hullámokban fertőzött, és aki túlélte, az élete végéig magán viselte a nyomát. Nem váltogatott, elragadott királyokat és egyszerű embereket is.

Azonban e betegség tanulmányozása vezetett el a védőoltások kifejlesztéséhez.

Az első himlő elleni oltást Kínában alkalmazták, de annak a halálozási aránya 2 százalék volt. Edward Jenner angol orvos 1798-ban felfedezte, ha nem emberi himlő váladékával oltanak be embereket, hanem tehénhimlővel, akkor a védettség is kialakul, és a beteg is túléli. Az oltásos megelőzés annyira hatásos lett, legalábbis a himlő esetében, hogy e betegség 1979-re el is tűnt a Földről. Ma már számos betegség ellen adnak kötelezően vagy kérhető módon védőoltást, amely számtalan életet mentett meg.

Az első védőoltást a himlő ellen fejlesztették ki (Fotó: Pixino)

Az Ázsiában már rég ismert kolera Európában 1829-ben tűnt föl először, és Magyarországon 1830-1831-ben pusztított első alkalommal.

Az alkalmazott módszerek (vesztegzárak, fertőtlenítés) olyan társadalmi elégedetlenséget váltott ki, amely a felvidéki megyékben felkeléshez vezetett. E felkelést közelről élte át számos politikus, akik ekkor döbbentek rá arra, hogy a magyar társadalmi berendezkedés mennyire elavult, és mekkora változásokra van szükség.

E politikusok között volt egy fiatal ügyvéd, aki kolerabiztosként tevékenykedett ekkor, és később az ekkor induló reformkor és az 1848-as forradalom és szabadságharc meghatározó személyisége lett, mint pénzügyminiszter, majd kormányzó. Az egykori kolerabiztost Kossuth Lajosnak hívták. 

A kolera több alkalommal is visszatért Magyarországra. Az utolsó komoly 1872-1874-es járvány a nagyvárossá nőtt Budapesten pusztított, ugyanis a város növekedését sokáig nem követte a közművek bővülése. A kolera hatására azonban Budapesten is kiépül a csatorna és az ivóvíz hálózat, ami a betegség terjedésének végül gátat szabott.

A személyi higiénia az, ami végül Európában a kolerát megfékezte (Fotó: Wikipedia)

A járványok az emberek életét rövidebb vagy hosszabb időre minden korban megváltoztatták. Azt, hogy a most zajló koronavírus járvány milyen társadalmi, gazdasági változásokat hoz, még nem tudhatjuk, de az biztos, hogy sok területen alakítja majd át az életünket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük