1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten

A sakkvilágbajnok Magnus Carlsen online versenyt szervez
2020-04-06
A partifecskék veszélyes helyre költözésének elkerülésére figyelmeztet az MME
2020-04-07
Show all

1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten

1963. augusztus 31-én fura kiütések jelentek meg a budapesti Royal szálló egyik alkalmazottjának testén, akihez orvost hívtak. Így kezdődött az a történet, mely kísértetiesen emlékeztetett Rejtő Jenő híres regényére, ráadásul a mostani járvány előtt a főváros legutolsó, ragály miatti karanténjához vezetett.

A Vesztegzár a Grand hotelban egy indonéziai szállodában játszódott, s a karantént pestis miatt rendelték el, a Nagykörúton viszont feketehimlő ütötte fel a fejét – legalábbis a feltételezés szerint.

Az a betegség, mely egykor a világ egyik legpusztítóbb betegségének számított. Ezt a kórt tartják felelősnek az amerikai és az ausztrál őslakos népesség nagyrészének elpusztításáért. Első ismert áldozata V. Ramszesz egyiptomi fáraó volt, tehát a betegség legalább 2000 éven keresztül fenyegette az embereket, és még a XX. század közepén is rendeltek el miatta karanténokat Európában.

A betegség nem tett különbséget az emberek között, s ha nem is végzett az áldozattal, azon sokszor maradandó nyomokat hagyott. Kölcsey Ferenc is e betegségnek köszönhette, hogy fél szemére megvakult, de számos ember viselte nyomát a testén.

A feketehimlő vírusa (a betegséget vírus okozta, ellentétben az azzal sokszor összekevert pestissel, amit baktérium) szerencsére mára eltűnt a Földről, sőt ezt tartják az első véglegesen kiirtott súlyos fertőző kórnak. A biztonságos oltást ugyan már jó régen, 1796-ban dolgozta ki Edward Jenner, aki tehénhimlővel oltott be embereket. Magyarországon a himlő elleni oltásokat nem sokkal később, 1801. augusztus 1-én kezdte meg Bene Ferenc.

Oltás feketehimlő ellen speciális kétvégű tűvel

Oltás feketehimlő ellen speciális kétvégű tűvel (Fotó: Pixino)

A fokozatos vakcinálás ellenére a járvány időről időre még Európában is felütötte a fejét. 1963 nyarán Lengyelországban és Svédországban is felbukkant néhány himlős megbetegedés, s emiatt 1963 júliusában megszigorították itthon is a külföldre utazók oltási kötelezettségét. Lengyelországban ekkor közel 4 millió személyt oltottak be.

Ilyen körülmények között robbant a bomba, hogy Budapesten, a város egyik legelegánsabb szállodájában, a nagykörúti Royal Szállóban karantént rendeltek el feketehimlő gyanú miatt.

A karantén helyszíne a frissen felújított Royal Szálló

A karantén helyszíne a frissen felújított Royal Szálló (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)

A párhuzam Rejtő Jenő híres regényével, a Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsű krimivel a cikk elején leírtak miatt némileg sántít, ám épp ebben az évben jelent meg a mozikban a Rejtő regénye alapján forgatott film, a nagy magyar színészek sorát felvonultató „Meztelen diplomata”, amelynek egyes jeleneteit épp a Royal szállóban forgatták. Amit ma már történetesen Grand Hotelnek hívnak.

A szállóba hívott orvos az alkalmazott testén megjelent kiütéseket feketehimlőnek tulajdonította, így a hotelra azonnal karantént rendeltek el.

A csak három évvel korábban, 1960-ban felújított szálló akkoriban Budapest turisztikai ékköve volt, fontos szerepet játszott a rendszer azon törekvésében, hogy az 1956-os forradalom leverése után a turizmuson keresztül is lazítsa, puhítsa a magyar vezetésről kialakított negatív képet.

A karantén helyszíne a frissen felújított Royal Szálló recepciója

A karantén helyszíne a frissen felújított Royal Szálló recepciója (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)

A szállóban tehát sok nyugat-európai vendég is tartózkodott. Másrészt pont ekkor egy kongresszust is tartottak itt, a szocialista országok XV. lótenyésztési kongresszusát, ami augusztus 24-én kezdődött.

A karanténról a sajtóban is beszámoltak, a Népszabadság aznapi száma is leadta a hivatalos közleményt:

A budapesti Royal Nagyszálló egy alkalmazottján feketehimlő megbetegedésre utaló tünetek jelentkeztek. Mivel fennforog nála e betegség alapos gyanúja, szükségessé vált az esetleges fertőzés továbbterjedésének megakadályozására megelőző jellegű járványügyi óvintézkedések életbe léptetése. A beteget szigorúan elkülönítették, haladéktalanul védőoltásban részesítették mindazokat, akikkel elkülönítése előtt érintkezhetett, a szállodát pedig egészségügyi zárlat alá helyezték.

Ezzel párhuzamosan a szállodán kívül is komoly járványügyi lépéseket tettek. Azonnal elkezdték a budapesti járóbeteg-rendelők és a budapesti közlekedési alkalmazottak kötelező oltását.

Mindemellett mindenkit beoltottak, aki kérte, nekik a körzeti gyermekgyógyászati rendelőkben kellett jelentkezniük.

A Royal Szálló egy szobája 1961-ben

A Royal Szálló egy szobája 1961-ben (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)

Megszigorították a pár hete életbe léptetett utazási járványrendelkezéseket is. Budapestről külföldre csak azután lehetett utazni, ha valaki igazolni tudta, hogy védőoltásban részesült, és külön orvosi igazolással rendelkezett, hogy az oltás eredményes volt. A külföldre utazóknak külön oltási pontokat jelöltek ki a fővárosban. A vidékiek, ha külföldre kívántak utazni, a megyeszékhelyek KÖJÁL intézeteinél oltathatták be magukat.

A későbbi részletesebb beszámolókból aztán kiderült, hogy a beteg alkalmazott egy nő volt, aki épp az esküvőjét tartotta a hotelben. A férj szintén a szálloda alkalmazottja volt. A tünetek az esküvő utáni reggelen jelentkeztek a fiatal arán.

A 170 szobás szállodában 26 országból összesen 221 vendég tartózkodott, ők természetesen a szállóban tölthették le a karantént, akárcsak a szállóban rekedt 525 alkalmazott. A szálló további 89, épp műszakon kívüli munkatársát is zárlat alá vonták, őket az Istenhegyi úti Védőnőképző Intézetben helyezték el.

Szeptember 4-re a laboratóriumi vizsgálatok igazolták a feketehimlő fertőzést, ám a kór a betegnél enyhe lefolyásúnak mutatkozott. Más megbetegedés sem a szálló lakói, sem az alkalmazottak között nem jelentkezett. A beteg mellett, illetve az esetleges újabb esetek kezelésére a karantén alatt a László kórház egy orvosa és egy ápolója is bent tartózkodott a szállodában.

A karantén alatt senki sem betegedett meg, és megpróbáltak szórakozni (A fotó 1961-ben készült)

A karantén alatt senki sem betegedett meg, és megpróbáltak szórakozni (A fotó 1961-ben készült) (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)

Mivel máson a betegség jelei nem mutatkoztak, ezért a teljes budapesti lakosság oltását nem rendelték el, de továbbra is mindenkit beoltottak, aki kérte.

A kényszerűségből szállóban rekedt vendégeket az állam saját költségén látta el, mégpedig luxusszínvonalon. A vendégek a szállodán belül szabadon mozogtak, próbálták eltölteni az időt, ebben a bent rekedt zenekarok is segítettek, rendszeresek voltak a bálok, a rendezvények, pl. szerveztek nemzetközi „ki-mit tudot”.

Be lehetett mindent vinni, ezért könyveket, játékokat, újságokat rendeltek a vendégek. Az alkalmazottak több helyen később arról számoltak be, hogy az éjszakák más módon is izgalmasak voltak, és 9 hónappal a karantén után a szálloda sok női alkalmazottja ment szülési szabadságra.

Más tevékenység is zajlott a szállóban. Edward Duff bostoni katolikus papot kelet-európai körútján érte a szállóban a vesztegzár. Az atya szeptember 6-án, pénteken az Új Ember szerkesztőségétől kért segítséget ahhoz, hogy a következő vasárnap misézhessen. Az egyházi lap munkatársai meg tudták szervezni, hogy a Szent Teréz plébániáról mindent megkapjon, ami a szentmiséhez kell. Ebben az érseki helytartóság, a plébánia, az egészségügyi hatóságok és a szálloda is együttműködött, így az amerikai pap vasárnap reggel a szálloda földszintjén, egy ez alkalomra kápolnává alakított helyen mondhatott misét.

Kifelé viszont már szigorúbb volt az eljárás, még a hulladékot is fertőtlenítették. A szállót egyébként a rendőrség őrizte, de nemcsak azt akadályozták meg, hogy valaki kijöjjön, hanem az érdeklődőket is megpróbálták távol tartani, ugyanis a helyiek állandóan „szemmel tartották” a szállót, próbáltak belesni az ablakokon.

A szálló étterme

A szálló étterme (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)

Szeptember 13-án már látszott, hogy nem tör ki járvány, az egy megbetegedésen túl nem történt más fertőzés, ezért az intézkedéseket lassan felszámolták. Ennek keretében megszüntették az önként jelentkezők oltását, és szeptember 17-től a vendékek elhagyhatták a szállót.

A külföldre utazási szigorúbb korlátozások még szeptember 25-ig fennmaradtak, azaz eddig a napig be kellett mutatni az oltási igazolást. Azután visszatért a júliusban elrendelt szabály, azaz csak azoknak kellett az oltást igazolniuk, akik olyan európai országba utaztak, ahol a himlőfertőzés lehetősége fennállt, illetve, ha Európán kívüli volt a célország.

A Royal Szálló karanténjára többen emlékeznek, ám azt kevesen tudják, hogy emellett egy másik himlő miatti vesztegzárat is elrendeltek is ekkor az országban, ráadásul az elsőtől teljesen függetlenül. Miskolcon helyeztek zár alá egy 51 fős turistacsoportot, akik egy olyan, másik kelet-németországi csoporttal utaztak együtt, amelynek egy tagja, már az NDK-ba visszaérve himlőszerű tüneteket mutatott.

A Royal 1963. szeptember 19-én, a KÖJÁL szakemberei által elvégzett fertőtlenítés után már újra vendégeket fogadott. Ám mivel csak egy megbetegedés történt, sok találgatás kelt lábra. Elterjedt például, hogy nem is betegségről volt szó, hanem valami titkosszolgálati akciót lepleztek a karanténnal.

A további megbetegedések hiánya miatt sok későbbi beszámoló arról szólt, hogy a pánikot és a karantént kiváltó diagnózis volt téves, de itt az emlékekben valószínűleg a Rejtő regény, illetve a film és a valóság mosódott össze.

Az utolsó, természetes úton okozott fekete himlő fertőzésbe 1977. október 26-án Szomáliában halt bele valaki és mivel 1978 óta sehol a Földön nem tapasztaltak ilyen megbetegedést, a Földön az első himlőmentes évnek 1979. tekinthető. A WHO nem sokkal több, mint negyven éve nyilvánította eltűntnek e betegséget, amely ellen már nem is oltanak be senkit.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close