Okozhat-e agyi károsodást a koronavírus?

1963-ban fekete himlő miatt az egész Royal szállót karantén alá vonták Budapesten
2020-04-06
A dohányosokat nagyon veszélyezteti a koronavírus
2020-04-08
Show all

Okozhat-e agyi károsodást a koronavírus?

A koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott tünetek általában a légúti fertőzésekre jellemzők: láz, köhögés, légszomj. Ezek mellett azonban egyesek a szaglásukat vesztik el, mások szédülésre panaszkodnak, sőt némelyeknek a beszéddel is meggyűlhet a baja, vagy akár kómába is eshetnek. E tünetekben az a közös, hogy mindegyik az agyműködés zavarára utalhat. De vajon hogyan okozhat ilyen galibát egy légúti fertőzés?

A 2019 végén útjára indult koronavírus betegség azóta világjárvánnyá nőtte ki magát. Mára bőven egymillió fölött van az esetszám, és elmondható, hogy a leggyakoribb tünetek a láz (88%) és a száraz köhögés (68%).

Persze egyéb légúti fertőzésekre jellemző tünetek is előfordulhatnak, de az utóbbi hónapokban az is kiderült, hogy neurológiai zavarok is kísérhetik a fertőzést.

Március elején például egy 74 éves holland állampolgár Floridában fordult orvoshoz köhögéssel és lázzal. Mivel nem találtak nála tüdőgyulladásra utaló jelet, hazaküldték. Másnap a családtagoknak kellett újra bevinniük, ám ekkorra a férfi már beszédképtelen volt, sőt a következő napokban egy epilepsziás roham is érte. Idővel letesztelték, és kiderült, hogy SARS-CoV-2 fertőzött, bár a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a férfi Parkinson-kórban is szenvedett, és korábban agyi érkatasztrófája is volt a jobb halántéklebenyében.

Március végén Detroitból is beszámoltak egy hasonló esetről. Egy közel 60 éves nő került kórházba, aki fejfájásról panaszkodott és zavartnak tűnt. Az orvosoknak már csak a nevét firtató kérdésekre tudott válaszolni, és hamarosan kómába esett. A beteg orrából vett mintában kimutatták a SARS-CoV-2 vírust, az agyáról készült felvételek pedig az agyvelő gyulladását és a több ponton jelentkező sejtpusztulást mutatták. Az orvosai így akut nekrotizáló enkefalopátiát állapítottak meg nála, ami egyébként az influenzának és más vírusfertőzéseknek is lehet ritka kísérő tünete.

Ugyan egyedi esetekről van szó, azonban a világ sok pontjáról számoltak már be hasonlókról. Kínai orvosok például már februárban felhívták arra a figyelmet, hogy a COVID-19-nek számos ritkább tünete is van, mint például a zavarodottság. Ez akár az esetek 10%-ában is megjelenhet, ráadásul ezeknél a betegeknél többnyire nagyon komoly tünetek alakultak ki a betegség előrehaladtával.

Szintén februárban publikáltak vuhani neurológusok egy tanulmányt több mint 200 kórházi ápolásra szoruló koronavírusos beteg tüneteiről. A betegek kb. egyharmadánál valamilyen neurológiai tünet is megjelent, mint például a szédülés, fejfájás, végtagok zsibbadása, izomfájdalom, de meglepően sokan panaszkodtak a szaglás és az ízlelés elvesztéséről is. Ez utóbbi tünetekre mostanában a média is felfigyelt: sorra jöttek a beszámolók, hogy a vírusfertőzöttek nem érzik a reggeli kávé és az ebéd illatát, vagy akár a gyermekük pelenkájából áradó szagokat sem.

Önmagában még nem is olyan meglepő, hogy efféle tünetek jelentkeznek a fertőzötteknél, hiszen a zavarodottság, vagy a beszédkiesés a légzési nehézség miatt fellépő oxigénhiánnyal is magyarázható lenne, a szaglás elvesztését pedig az orr eldugulásával is lehetne okolni.

Egyes esetekben azonban még a légúti tünetek kialakulása előtt is felléphet szédülés, vagy zavarodottság, ahogy arra már több orvos és egészségügyi szervezet is felhívta a figyelmet. Connecticutban például négy olyan betegről is beszámoltak, akiknél a SARS-CoV-2 fertőzés agyvelőgyulladást okozott, és közülük csupán kettőnél alakult ki egyáltalán láz. A szaglás elvesztését pedig egyre többen tartják a fertőzés korai jelének, ahogy arra néhány napja a Szent László Kórház főorvosa is utalt.

Ha azonban ezek a neurológiai tünetek a fertőzés okozta egyéb testi tünetektől függetlenül is megjelenhetnek, az már arra utal, hogy akár magát az idegrendszert is megtámadhatja a vírus. Február közepén kínai orvosok már be is számoltak erről a lehetőségről. Cikkükben több olyan, 2002 és 2003-ban készült tanulmányt idéznek, melyek szerint az akkori járványt okozó koronavírus, a SARS-CoV, több elhunyt beteg idegrendszeréből is kimutatható volt.

Ezek alapján több kísérletes tanulmány is készült, melyek a SARS-CoV és a szintén közeli rokon MERS-CoV (Közel-keleti Légzőszervi Szindróma koronavírus) által okozott fertőzést vizsgálta kísérleti egereken. A tanulmányok egybehangzóan bizonyítják, hogy az orrüregen keresztül történt fertőzés következtében mindkét koronavírus bejutott a kísérleti állatok idegrendszerébe.

A vírus ráadásul az agytörzsben volt jelen a legnagyobb mennyiségben, aminek az éberség és a légzés szabályozásában, illetve az ízlelésben van központi szerepe.

Ezek alapján tehát elképzelhető, hogy a mostani koronavírus is képes bejutni az idegrendszerbe, hiszen örökítőanyaga nagymértékben azonos SARS víruséval, ami arra utal, hogy az emberi szervezetben mutatott viselkedésük is hasonló lehet. Mindkét vírus ugyanannak a sejtfelszíni fehérjének a segítségével jut be a sejtekbe. A fehérje megtalálható a szaglóhám egyes sejtjein, az agyi kapillárisok falát képező sejteken és egyes agytörzsi idegsejteken is. Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy a szaglóhám esetében az itt lévő receptorsejtek valószínűleg az immunválasz következtében szenvednek működési zavart, ami szagláskieséssel járhat. De az is elképzelhető, hogy a fertőzés következtében megritkul a szaglószámban az ott lévő őssejtek osztódása, ami szintén hozzájárulhat a szagláskieséshez.

Többen felvetették azt is, hogy a vírus a vérbe jutva talál el az agyi kapillárisok falát alkotó sejtekhez, amikből bekerülhet az agyszövetbe. Ekkor már hozzáférhet az agytörzsben lévő sejtekhez, melyek közül szintén soknak a felszínén jelenik meg a vírustámadást lehetővé tevő említett fehérje. Így a vírus akár közvetlenül is megzavarhatja az agytörzsi sejthálózatok működését, sőt az immunválasz révén közvetetten is kialakulhatnak az ilyesfajta zavarok.

Az agytörzsi sejtcsoportok érintettsége jól magyarázhatja a zavarodottságot és az ízlelés kiesését is, sőt több kutatócsoport vetette fel azt is, hogy akár a légzési nehézségek hátterében is idegrendszeri károsodás állhat.

Ilyenkor az agytörzsi légzőközpontokban léphet fel működési zavar, így az akaratlagos légzés képessége a súlyos betegeknél olykor teljesen elveszhet – legalábbis egyes kutatók szerint az adatok erre engednek következtetni.

A kutatók szerint azért fontos tudatosítani, hogy a COVID-19 még a légzőrendszeri tünetek megjelenése előtt, vagy akár más tünetek teljes hiányában is képes idegrendszeri tüneteket produkálni, mert ezek a betegek is fertőzőképesek lehetnek.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?