Magyarországon a 6-10 éves gyerekek 40-50 %-a rövidlátó. Ennek oka, hogy egyre fiatalabban és egyre többet kezdünk el számítógépet, okostelefont, használni. Minderről dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója nyilatkozott a tudás.hu-nak.
Az elmúlt évtizedben drasztikusan megnőtt a rövidlátók száma. Felmérések szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében negyven, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90 százalék az aránya, Európában a 25-29 évesek közel felét érinti a probléma.
Magyarországon a 6-10 éves gyerekek 40-50 %-a rövidlátó, a fiatal felnőttek körében ennek az aránya 10 évvel ezelőtt 25% volt, mára ez 50-60% lett.
Becslések szerint míg 2000-ben csak világ lakosságának közel negyede volt rövidlátó, addig 2050-re már a felét fogja érinteni a probléma.
Mielőtt ezeknek a sokkoló adatoknak az okait elemeznénk, érdemes tisztázni, hogy mi is a rövidlátás. A szem fénytörő képességének van egy optimális mértéke. Ha ez ennél nagyobb, –vagy azért, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya a normálisnál domborúbb — a kép nem a látóhártyára vetül, hanem az elé fókuszálódik, ezért a távoli tárgyak képe homályosan, elmosódottan látszik. A kép úgy tehető élessé, hogy ha mínuszos szemüveget vagy kontaktlencsét használunk.
Egész nap a képernyő előtt
Az, hogy egyre növekvő számú rövidlátó van, az egyértelműen a civilizációs ártalom- mondja dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.
Egyre több időt töltünk a telefon előtt.
Ma a gyerekek már egész kiskoruk óta egyre korábban kezdenek el használni számítógépet, okostelefont, e miatt pedig sokkal többet néznek közelre.
A 8–15 éves, iskolás korosztály átlagosan napi közel 4 órát tölt a képernyő előtt. Egy magyar felnőtt pedig átlagosan 10,4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, sokan végzik munkájukat monitor előtt, és esténként a tévé elé ülve pihennek.
Ha valaki túl sokat ül számítógép előtt, sokat néz közelre, a szemek alkalmazkodnak ehhez a helyzethez és úgynevezett akkomodációs görcs alakul ki – magyarázza a professzor. Ilyenkor a fénytörés mínuszos irányba tolódhat el és a szem gyakran nehezen kerül vissza a nyugalmi állapotba, az érintett úgy érzi, távolra nem is lát jól. Gyerekkorban a szem még rugalmasabban tud alkalmazkodni, de az életkor előre haladtával ez egyre nehezebben megy.
A képernyő idő növekedtével a gyerekek egyre kevesebbet tartózkodnak a szabadban.
Pedig ez több szempontból fontos lenn- hívja fel a figyelmet a professzor. Egyrészt a napfény hatására keletkező D vitamin és az A vitamin segíti a szem, a látás fejlődését. Másrészt a szabadban történő mozgás azért fontos, mert
ilyenkor távolra fókuszál így a szem, és mivel különböző távolságban vannak a szabadban a tárgyak, ezért a szemet állandó alkalmazkodásra kényszeríti
teszi hozzá.
Kutatások szerint nagymértékben befolyásolhatja a látás romlását a tanulmányok hossza: a rövidlátás kialakulásának kockázata kétszer olyan nagy az egyetemi végzettséggel rendelkező személyeknél,
mint azoknál, akik 16 éves korukig befejezik tanulmányaikat. Mindennek az a magyarázata, hogy a képzettség arányban áll a naponta a számítógép előtt eltöltött idővel. A kültéren dolgozóknak jobb a látása.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a legtöbb munkahelyen klíma is működik, ami még tovább szárítja a szemet.
Ehhez hozzájön még, hogy a kelleténél általában több a mesterséges megvilágítás a munkahelyeken, ami szintén a szem fáradását okozhatja.
Akkor mi a megoldás?
Arra gyakorlatilag nincs esély, hogy alkalmazkodhassunk az urbanizált életmódhoz. Az evolúciós adaptáció ugyanis hosszabb időtartam alatt történik.
A rövidlátók számában egyértelműen pozitív változást hozna azonban, ha kevesebbet ülnénk a képernyők előtt vagy más mesterséges fényforrásoknál
figyelmeztet Nagy professzor. Ha ez nem lehetséges, akkor tartsunk sok pihenőt, amikor a szemükkel nem a közeli dolgokra koncentrálunk. A monitor előtti munkavégzők 7-10-szer pislognak percenként a normális 22-24 helyett. A kevés pislogás szemszárazságot, fáradtságot okoz, ezért érdemes figyelmeztetni magunkat, hogy erre figyeljünk.
A szakember nagyon jó döntésnek tartja, hogy a mobilokat kitiltották az iskolákból.
Kínában ennél tovább mentek: egyre több helyen plexiből készül az osztálytermek teteje, beengedve minél több természetese fényt.
A telefongyártók is felismerték felelősségüket a szemdeformitások egyre növekvő elterjedésében és igyekeznek mérsékelni a készülékek okozta károkat. Van készülékgyártó, amely már olyan technológiát dobott piacra, amely csökkenti a kijelző villogását és ezáltal a szemfáradtságot.
