Neumann János egy formabontó regényben
2023-12-28
Tudta, hogy a nemzet első könyvtárát Napóleon elől Erdélybe menekítették?
2023-12-29
Show all

2023 a mesterséges intelligencia éve volt

Aki nem aludta át 2023-at, az tudja, hogy ez az év a generatív mesterséges intelligencia fősodorba kerülésének éveként fog szerepelni a történelemben. Az események januárban indultak azzal, hogy bejelentették, a Microsoft több mint 10 milliárd dollárral beszáll az OpenAI-ba, a ChatGPT-t fejlesztő cégbe, az MI-t maga Bill Gates a tűz és az internet feltalálásával azonos jelentőségűnek minősítette. Mindezek hatására a „ChatGPT” karaktersorozat mostanra háztartási fogalommá vált.

Gyakorlatilag a 2023-as év indulásakor megvette a 4iG a Vodafone-t, egészen pontosan a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungaria 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a 660 milliárd forintra értékelt távközlési vállalatban, míg a Magyar Állam 49 százalék közvetett tulajdont szerzett. A Budapesti Értéktőzsdén bejelentett tranzakció a rendszerváltást követően az egyik legnagyobb vállalatfelvásárlás. A 4iG Csoport és a Vodafone Magyarország vezetékes és mobilkommunikációs portfóliójának egyesítésével létrejövő nemzeti vállalatcsoport számos szolgáltatási területen nyithatja újra a piaci versenyt, és megerősíti szerepét a konvergens távközlési szolgáltatások területén.

Körülbelül ugyanekkor a Magyar Telekom bejelentette, hogy nem adja ki a telefonkönyvet sem nyomtatott, sem CD formátumban. 2022 óta erre nem kötelezi törvény a távközlési vállalatokat, és a vezetékes telefon háttérbe szorulása lényegében megszüntette a telefonkönyv létjogosultságát. Egyébként a fővárosban a legtöbb helyen leszerelték az utcai telefonokat, ahol még áll a telefonfülke, ott is csak reklámfelület-hordozóként „működik”.

Komondor a szuper…

Üzembe helyezték Debrecenben Magyarország legerősebb, „Komondor” névre keresztelt szuperszámítógépét. A régiós szinten is kiemelkedő teljesítményű számítógéppel olyan mélységű kutatásokat végezhetők, mint például a beszéd- és arcfelismerés, a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás, gyógyszerkutatás, vagy a precíziós orvostudomány. A High Performance Computing (HPC) infrastruktúra mára a legátfogóbb kutatási eszközök egyikévé vált, az ipari innováció meghatározó motorja. A KIFÜ csúcstechnológiát képviselő energiahatékony Cray EX rendszere megegyezik a világ legerősebb szuperszámítógépének (Frontier) rendszerével, gyártója a HPC-technológiában kiemelkedő Hewlett Packard Enterprise (HPE). A Komondor processzorokat tartalmazó, gyorsítókkal is rendelkező, dedikált mesterségesintelligencia-, valamint adatelemző partíciót is tartalmaz, ezekkel a számítási igények széles spektruma lefedhető. A KIFÜ Kompetencia Központja a rendszer használathoz szükséges specifikus ismeretek átadását is biztosítja. A számítógép működése közben keletkező „hulladékhőt” a közeli Debreceni Sportuszoda hasznosítja. Gyorsan növekvő „melléküzemága” a nagy adat- (számítógép-) központoknak a hulladékhő hasznosítása, a háztartási melegvíz-szolgáltatók készséggel fizetnek érte, kisebb költséggel jutnak hozzá, mintha „hagyományos” módon bővítenék kapacitásukat, és mind a hő „termelője”, az adatközpont, mind az átvevő fenntarthatósági mutatói javulnak.

A Komondor szuperszámítógép felépítése

A Komondor szuperszámítógép felépítése
Forrás: hpc.Kifu.hu

Az EU olyan szabályozást tervez, amely előírja, hogy az Európai Unió területén belül a technikailag javítható gépeket, eszközöket a kidobás helyett megjavíthassák a szakemberek. Ehhez azonban egyrészt olyan kialakítással kell megtervezni azokat, hogy könnyű legyen a meghibásodott elemek, alkatrészek cseréje, másrészt a gyártónak megfelelő alkatrész-utánpótlást kell biztosítania. Ha a direktívát elfogadják, akkor az eszközök, berendezések gyártóinak az eladástól számított legalább 5, legfeljebb 10 évig kell a termék javíthatóságát biztosítani. Emellett fontos kötelezettség, hogy ha a jótállási és szavatossági időn belül meghibásodik egy eszköz, de javítható, akkor a csere mellett a javítást is kötelező lesz felkínálnia a forgalmazónak.

Az áttervezett iPhone

A javíthatósághoz tartozik, hogy megjelent az iPhone 15 okostelefon család, amelynek egyik legfontosabb, de a végfelhasználó felé legkevésbé nyilvánvaló újdonsága, hogy a nulláról tervezték át a mechanikai kialakítását. A fejlesztési folyamat még 2022 előtt indult, az első új kialakítású készülék az iPhone 14 volt Nem a család, csak a „sima” 14-es, a 14 Pro és Pro Max még a hagyományos, csak akkreditált szakműhelyben javítható kialakítással, és a kereskedelemben nehezen hozzáférhető alkatrészekből készült. Az új konstrukciónak az iFixit (közismert és közkedvelt, a házilagos javításokkal foglalkozó portál) mondhatni csodálattal adózott, pedig általában kemény szavakkal illették az Apple termékek javíthatóságát. A 15-ös család viszont „megkapta” a 14-esben kidolgozott megoldásokat, amelyeket feltehetőleg az évtizedes, a javíthatósággal összefüggő kritikák miatt is vezettek be. A 15-ös iPhone-ok már a világszabvány USB-C csatlakozással rendelkeznek, és várható, hogy a további fejlesztésekben mind a képernyő, mind az akkumulátor könnyebben, nemcsak Apple által kiképzett szerelők által lesz cserélhető.

Az új iPhone

Az új iPhone
Forrás:pexels.com

Kína és USA viszonya immár hagyományosan amolyan „se veled – se nélküled” jellegű: az USA az utóbbi évtizedekben az alacsony munkaerő-árak miatt csaknem a teljes elektronikai gyártását kiszervezte Kínába, amit Kína szívesen fogadott, s feltehetőleg sokat tanult mindebből. (Emlékszünk a 2020-ban a Hold túlsó oldalán járt „Jáde Nyúl” holdjáróra?). Így az internet alapvető infrastruktúráját képező hálózati eszközöket saját gyártásban is megvalósította, alacsonyabb áron kivitte a világpiacra, esetenként kétséges szoftvermódosításokkal (emiatt tiltották le a Huaweit például az Androidról, és kellene Németországnak a teljes telekommunikációját átszerelni Huawei-mentesre euró-milliárdokért). Az EU is milliárdokat költ, hogy az elektronikai ipara ne függjön Kínától, több (sok) félvezetőgyárat kezdtek el építeni Németországban, Franciaországban, akkumulátorgyárat Svédországban stb.

És mégis él a kriptopiac

A mesterségesintelligencia- (MI-) technológia alapját képező, magas teljesítményű feldolgozó egységeket fejlesztő Nvidia is Kínában gyártat. Korlátozták is a Kínában gyártható egységek teljesítményét, és azokat az országokat, ahova szállíthat. Szaúd-Arábiába például nem, mert kiderült, hogy ezen a kerülő úton jutott Kínába néhány (ezer) legfejlettebb, és ezért embargós Nvidia-egység. Amúgy a 2023-as MI-hullám a grafikus „kártyákról” közismertté vált Nvidia piaci értékét a mennybe emelte. (1,2 ezermilliárd dollár volt a piaci értéke lapzártakor, az Apple-é 3 ezermilliárd…)

Végezetül essék szó arról, hogy a kriptovaluta-piac mégsem omlott teljesen össze. Pedig az egyik legfőbb sztárja, az FTX kriptotőzsde vezetője Sam Bankman-Fried bevallotta, hogy hűtlenül kezelte a befektetők pénzét, abból néhány milliárd dollár menthetetlenül elveszett (illetéktelen kezekbe került), és letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Ha ez nem lett volna elég, a másik legnagyobb kriptotőzsdének, a Binance-nek 4,3 milliárd dollár büntetést kell fizetnie, hogy ne szüntessék meg, a vezetője lemondott és visszavonul.

Kriptovaluta-piac

Forrás: kriptomat.io

Időközben azonban a blokklánc-technológia közismertté vált, kialakult egy ökoszisztéma, amely, úgy látszik, bár alaposan vesztett az értékéből és a hírnevéből, mégis fennmarad. A nagy bankok és államok is foglalkoznak az egyelőre hamisíthatatlan és átlátható technológia hasznosításával, (ilyesmi lesz a „digitális valuta”), a kreatív iparágban terjed a szintén blokklánc- (NFT-) alapú eredetiség-igazolás, szóval lassan kialakul a helye a financiális vertikumban.

Csak nehogy sikerüljön megépíteni egy igazi, működő, megbízható kvantumszámítógépet.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.