25 éves a béke az országban, amely miatt kirobbant az első világháború

Szépirodalom nyolcféleképpen – adventi könyvajánló
2020-12-14
Hat év után indított ismét Angara-A5 nehézrakétát az orosz hadsereg
2020-12-15
Show all

25 éves a béke az országban, amely miatt kirobbant az első világháború

Negyed évszázada írták alá Párizsban azt a békét, amely lezárta a borzalmas háborút Bosznia-Hercegovinában. A ma is instabil ország fővárosában gyilkolták meg 1914-ben az osztrák-magyar trónörököst, amiért a Monarchia kirobbantotta a világháborút.

Utódállamok

Európa országainak többsége ma már konszolidált, stabil, békés keretek között él, még ha időről időre fel is merülnek elszakadási törekvések (Katalónia, Skócia). A volt Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamai között azonban az államalakulatok felbomlásakor súlyos konfliktusok alakultak ki, ezek egy része máig is megoldatlan. A posztszovjet térségben példa erre az ukrán-orosz, vagy az örmény-azeri konfliktus. A volt Jugoszlávia utódállamainak esetében nemzetközi erőfeszítéssel békét teremtettek, ám távolról sem konszolidálódott még a térség.

Nemzeti széthúzás

Bosznia egy egészen különleges eset a jugoszláv utódállamok között is. Míg ugyanis a másik hat ország (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó) többé-kevésbé nemzetállam, esetenként nemzeti kisebbségekkel, addig Boszniában három nemzetiség van, melyből az egyik teljesen összebékíthetetlennek tűnik a másik kettővel.

Az ország lakosságának nagyjából felét a szerbek adják, utánuk következnek a horvátok, végül a magukat bosnyáknak nevező, muzulmán vallású, de ugyanazt a nyelvet, a szerbhorvátot beszélő népcsoport. A három csoport az ország Jugoszláviától való elszakadása után összeveszett (a szerbek szerettek volna egy Szerbiával közös államban maradni, a többiek menni akartak). Az összeveszésből brutális, rengeteg halottat követelő polgárháború következett, etnikai tisztogatással, háborús bűnökkel.

Nemzetközi megoldás

Ezt már nem nézhette tétlenül a világ, ezért Európa és az Egyesült Államok beavatkozott a konfliktusba. Első lépésként annyi sikerült elérniük, hogy a horvátok és a bosnyákok kibékültek, majd következő lépésben megalapoztak egy békét, melynek lényege, hogy meghatározzák, mely területek tartoznak a szerbekhez, és melyek közösen a horvátokhoz és a bosnyákokhoz, miközben a főváros, Szarajevó speciális státuszt kapott. Azonban nem hozták létre két független államot, hanem a kettőt összevonták egy államszövetségbe, így végül megmaradt Bosznia, avagy hosszabb nevén Bosznia-Hercegovina, mint ország. A békét a felek, Szerbiát és Horvátországot is beleértve az amerikai Daytonban kötötték meg, majd Párizsban a nagyhatalmak is szentesítették aláírásukkal 1995. december 14-én.

A béke aláírása. Forrás: Wikipedia

A béke aláírása. Forrás: Wikipedia

Lőporos hordó

Önmagában egy ilyen problémás, nem túl régóta független ország nem lenne olyan nagy különlegesség, de Bosznia immár több mint 140 éve komoly feszültségforrás Európában: hosszú ideig töltötte be a puskaporos hordó szerepét, amely aztán ki is robbantotta az első világháborút, ráadásul az Osztrák-Magyar Monarchia által, amely a szarajevói merénylet miatt hadat üzent Szerbiának, ezután belépett a vele szövetségben álló Oroszország, amit láncreakció követett: a két szövetségi rendszer minden tagja belépett a háborúba.

Etnikai tarkaság

A konfliktus eredete azonban jóval korábbi: a török hódítás idejéig nyúlik vissza. Azt megelőzően Bosznia nem létezett, mint ország, viszont az oszmán birodalmon belül önálló tartomány lett, ahol sokan felvették az iszlám vallást. Magyarország és Horvátország török alóli teljes felszabadulása után a 19. század elején Szerbia is szabadabb státuszt kapott a birodalmon belül, miközben a hosszú nyúlványként Horvátországba ékelődő Bosznia 1878-ig teljes mértében török terület maradt, miközben kialakult ott a máig is fennálló etnikai tarkaság.

Andrássy gróf

1878-ban döntő változás történt: a Berlini Konferencián nem kis részben Andrássy Gyula korábbi magyar miniszterelnök, akkor a Monarchia közös külügyminiszterének ötlete alapján döntés született, miszerint Boszniát megszállja az Osztrák-Magyar Monarchia, de névlegesen Törökországé marad, miközben Szerbia teljesen független lett. 30 évvel később azonban a Monarchia továbbment: egyoldalúan bekebelezte Boszniát. Az omladozó török birodalomnak ez már nem sokat számított, azonban Szerbia mélységesen csalódott volt, hisz azt tartotta volna igazságosnak, hogy többségi szerb lakossága miatt Bosznia, vagy legalábbis egy része Szerbiához kerül.

A berlini kongresszus, középen Andrássy Gyula. Forrás: Wikipedia

A berlini kongresszus, középen Andrássy Gyula. Forrás: Wikipedia

Világháború

Ezt ráadásul a boszniai szerbek közül is nem kevesen így gondolták, így az etnikai konfliktus elmérgesedett, de akkor még nem elsősorban Bosznia nemzetiségei között, hanem Szerbia és a Monarchia között. Az 1914-es szarajevói merénylet elkövetői az osztrák-magyar uralom összeomlására számítottak, és tulajdonképpen nem is tévedtek, csak addig lezajlott egy négy éven át tartó világháború.

Jugoszlávia

Miután az antant győzött, megvalósult Szerbia régi terve: a délszláv egység. Ez békét hozott a területnek, és sokan arra számították, hogy a Jugoszláviát alkotó népek majd ugyanúgy egy nemzetté válnak, mint korábban a németek és az olaszok. Ez azonban nem valósult meg, a népek közi feszültségek valamennyire megmaradtak. A második világháború után viszont különleges semleges státuszt élvezett az ország a hidegháborús helyzetben, ami elfedte a feszültségeket, a hidegháború megszűnése után azonban egymás után kiléptek a tagállamok, így került sor a tragikus boszniai eseményekre is.

Nehéz előrelépni

Ma szerencsére béke van Boszniában, azonban ehhez békefenntartók jelenléte szükséges. Az országot alkotó két tagköztársaság között alig van kommunikáció, a szövetségi ügyek intézése nehézkes. A lakosságszám csökken, hisz sokan elvándorolnak (valamivel 3 millió fő fölött van), és ha Szerbiának sikerül az Európai Unióhoz csatlakoznia, Bosznia ismét egy beékelődött terület lesz, amely ilyen formában alkalmatlan arra, hogy bármilyen nemzetközi szervezethez vagy szövetségi rendszerhez csatlakozzon.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?