Augusztus 20-án az államalapítást ünnepeljük Magyarországon. Szent István Napnak hívjuk augusztus 20-át, de volt idő, amikor az Alkotmányt éltettük ezen a napon. És ne feledkezzünk meg az új kenyérről sem. Nézzük, mi történt pontosan augusztus 20-án.
Augusztus 20-án Magyarországon államalapításunkat és az első magyar király, Szent István király napját ünnepeljük.
De miért augusztus 20?
Szent Istvánban a keresztény magyar állam megteremtőjét ünnepli a magyar nemzet.
Szent István király, eredeti nevén Vajk születési idejét pontosan nem ismerjük, de a történészek 969 és 975 közé teszik. Halálát azonban pontosan tudjuk,
1038 augusztus 15-én nagybetegen távozott az élők sorából.
Fia, Imre 1031-es vadászbalesete miatt történt halála után már nem nyerte vissza egészségét, s élete utolsó éveit betegeskedve, nagy fájdalmak közepette élte le.
Augusztus 20-án azonban nem halálára emlékezünk, hanem szentté avatására.
Szent István királyt ugyanis 1083. augusztus 20-án avatták szentté.
A szentté (Szent) László király kezdeményezésére avatták.
Istvánt halála után a székesfehérvári bazilikában temették el. 1083-ban a sírját felnyitották azzal a szándékkal, hogy megvizsgálják a maradványokat. Oltárra emelték, ami akkor a szentté avatást jelentette.
Ekkor lett a jobb keze, amely épségben megmaradt kiemelkedő ereklye.
Új kenyér ünnepe
Augusztus 20-a egyben az új kenyér ünnepe. Ezzel a hagyománnyal hálát adunk a bőséges aratásért. Augusztus ugyanis a betakarítás, az aratás hónapja, amikor a búza beérik és a gazdák learatják a termést. Hagyományosan ilyenkor szegik meg az első, frissen sütött kenyeret, hálát adva az élelemért és a termékenységért.
Alkotmány ünnepe
1949 augusztus 20-án lépett életbe a szovjet mintára készült új, szocialista alkotmány, ezért a kommunista hatalom erre a napra helyezte át a nemzeti ünnepet, teljesen új tartalmat adva neki. Az államalapítás és Szent István király kultuszát eltörölték, helyette a „szocialista állam megalapítását” ünnepelték.
Az ünnep hivatalos neve ekkor „A Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe” lett. Bár az „új kenyér” hagyományát megtartották, azt is a kommunista ideológiához igazították, a dolgozó nép és a sikeres aratás ünnepeként értelmezve. A rendszerváltás után, 1989-től kapta vissza az ünnep eredeti, államalapításra és Szent Istvánra fókuszáló jelentését.
Akkor is volt azonban tüzijáték, sőt látványos hajó- és légiparádé is a Duna felett.
