Ukrajna támadja az orosz energia-infrastruktúrát, korábban pedig Moszkva sem kímélte Ukrajna erőműveit, vezetékeit, transzformátorait. De hogyan érint ez bennünket? Ha ezek szétlőnek mindent, itt maradhatunk üzemanyag nélkül? Szerencsére azért vannak alternatív lehetőségek.
Az orosz-ukrán háborúnak sokféle veszélye van Magyarországra nézve. A legrosszabb természetesen az lenne, ha belesodródnánk.
Reméljük erre nem kerül sor. Igaz, amikor a határhoz közeli, ráadásul magyarok által is lakott Munkácsot is találat éri, érezzük, hogy tényleg nincs messze tőlünk ez a konfliktus.
Egy következő nagy kockázat, ha a háború, vagy a szankciók miatt a magyar energiaellátás (olaj, földgáz, nukleáris fűtőmű) kerülne veszélybe, sajnos az elmúlt hetekben erre is bőven volt példa. mi most az olajellátási helyzetet elemezzük
Támadás a Barátság kőolajvezeték ellen
Augusztus közepén többször is támadás érte a Barátság kőolajvezetéket. Ez a vezeték Magyarország szempontjából kulcsfontosságú.
Lassan az egész ország tudja, hogy a Mol Nyrt. két forrásból kap kőolajat, részben a Barátságon át, amely Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Magyarország útvonalon hoz hozzánk olajat, de van egy olyan ága is, amely Szlovákiába szállít.
Nekünk azért fontos Magyarország mellett Szlovákia is, mert a magyar Mol Nyrt. két finomítóban is gyárt orosz olajból (ennek az olajfajtának a hivatalos rövidítése REB, de gyakran halljuk, az Ural-típusú kifejezést is) üzemanyagot. A százhalombattai Dunai Finomító 8,1 millió tonna, a pozsonyi Slovnaft 6 millió tonna nyersolajat használ fel évente.
Ebből több mint 10 millió tonnát a Barátság szállít, a maradékot, de sokkal kevesebbet jelent a magyar kitermelés és az Adria felől szállító horvát Janaf vezeték.
Magyar reakció a Barátság vezeték támadására
A magyar politika szerint felháborító az ukránok támadása az orosz energialétesítmények ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról írt, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető kőolajvezetéket,
Idézünk pár gondolatot:
- Az energiabiztonságunk elleni újabb támadás felháborító és elfogadhatatlan!
- Brüsszel és Kijev veszélyezteti az energiabiztonságunkat.
- A budapesti és a pozsonyi kormány levélben szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a hasonló légicsapások ellen.
- Olykor az is bekerül a közleményekbe, hogy Ukrajna áramellátása is részben Magyarország felől valósul meg.
Mindez a kommunikáció annyiban érthető, hogy számunkra nagyon fontos, hogy stabil legyen az energiaellátásunk, de fontos tudni, hogy az ukránok itt nem kifejezetten a magyar érdekeket támadják, és sajnos a fordított jellegű támadások is gyakoriak, Moszkva sok erőművet, transzformátorállomást, vagyis energetikai infrastrukturális elemet támadott.
Unecsa szerepe
Az ukrán támadást Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője értékelte mélyebben az Erste Market felületén.
Szerinte azt nehéz megítélni, hogy ezek ellátását célozták. Az ukránok által támadott Nikolszkoje-1 és az Unecsa szivattyú állomás, elosztóközpont és tároló. amelyek az orosz és belorusz olajvezetékek töltését, részben a régió olajtermék-ellátását biztosítják.
Ha például megnézzük, Unecsa városát és az azonos nevű régió központját, akkor két meglepő felfedezést is tehetünk. Azt látjuk, hogy a 25 ezres és nagyon szomorú történelmű város (jelentős zsidó és cigány lakosság esett áldozatául itt a németek előrenyomulásának a második világháborúban) egyrészt már nagyon bent van Oroszország közepén, vagyis meglepő, hogy idáig eljutottak az ukrán drónok.
Másrészt igen fontos elosztóközpont, nemcsak a Barátság felé, de orosz és fehérorosz finomítókba és északi kikötőkbe is megy innen olajvezeték.
A Mol stratégiája
A Mol természetesen pontosan tudja, hogy mindez mekkora kockázat, és vannak B és C, esetleg D tervei is. Az oroszok ilyenkor mindig nekiesnek és elég hamar kijavítják a vezetéket, nem véletlenül, hiszen fontos nekik a bevétel.
A másik fontos alapvetés, hogy a Mol finomítói döntően az említett Russian Export Blend, vagyis REB-keverékkel mennek, amely több tucat orosz olajmező nyersolajainak egy keveréke. Ahhoz, hogy más olajjal menjenek a finomítók elhúzódó és drága beruházások szükségesek, de ezek zajlanak.
A Barátság és így az orosz szállítások pótlása ugyanakkor nem lenne könnyű. Adja magát a B terv, vagyis a horvát Janaf-vezeték kapacitásainak a növelése, erre van is program, csak sajnos a magyar és a horvát fél rengeteget vitatkozik.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a képletet, mivel a horvátok tudják, hogy hirtelen mennyire fontosak lettek, nagyon sok pénzt kérnek a Moltól a szállításokért, és a Mol pedig nem szívesen engedne a zsarolásnak.
Csak éppen még mindig sokkal jobban megéri egy meglevő vezetéken szállítani, vagy ott fejleszteni, mint újat építeni, ezért lehet abban bízni, hogy a Sisak-Virje szakaszon jelentkező szűk keresztmetszetet a horvátok fejlesztik és a felek meg is tudnak állapodni.
Kikerülni az oroszokat
Létezik egy C terv is, ami sajnos a háború miatt egyelőre nem túl reális. Ez arról szól, hogy továbbra is használni kellene a Magyarországot elérő Barátság vezetéket, de abba csak az ukrán szakaszon betölteni az olajat, ami ebben az esetben nem orosz lenne.
Ez a terv nyíltan is a Mol sajátja, nyilatkoztak róla már a vezetők.
Röviden arról szól, hogy Ukrajnának a Fekete-tengeren van egy nagy kikötővárosa, Odessza, ahonnan egy vezeték eléri a Barátság vezetéket, ez az úgynevezett Odessza-Brody vezeték. Milyen jó lenne ebbe kazah, azeri, vagy bármilyen más olajat betölteni és azzal ellátni Magyarországot.
Szép terv, csak azért érezzük, hogy ahogyan az ukránok lövik az orosz energiainfrastruktúrát, úgy az oroszok lőhetik (lőtték is sokat) az odesszai kikötői infrastruktúrát. Ez ma még nem biztonságos.
A stratégiai olajtartalék
A D terv, reméljük nem kerül rá sor, az mindenféle olyan megoldás, amely messze nem optimális.
Hozzá lehet nyúlni Magyarország stratégiai olajtartalékaihoz.
A környéken sokfelé vannak finomítók, ha nagyon nagy a probléma, azokból biztosan érkezhet (jó drágán) üzemanyag a hazai töltőállomásokra, A kőolaj és a földgáz, illetve egyes termékek esetében is a legjobb, ha van vezeték, de azért a vízi, vasúti, közúti szállítás – jelentős korlátozásokkal – bizonyos termékeknél alternatíva.
Ahogyan akár az új olajvezeték építése is, Magyarország például Szerbia felé eleve benne van egy ilyen projektben, vagy legalábbis sokszor beszélt róla a kormány.
Ez egyébként inkább Szerbia érdeke, amely szintén szeretné csökkenteni a függését, de Szerbia a Horvátországgal szembeni függése ellen szeretne alternatív vezetéket.
A béke lenne a legjobb terv
Az azonban egészen biztos, hogy bár olykor pislákol a remény, hogy vége lesz ennek a háborúnak, a környező országok nem háborúznak, hanem békében kereskednek, de sajnos érdemes úgy készülni, hogy még bármi megtörténhet.
Mindenkinek az lenne a legjobb, Ukrajnának, Oroszországnak, Magyarországnak, az uniónak, ha ez a háború nem folytatódna, ha el sem kezdődött volna, hanem versenyképesebb lenne a gazdaságunk, az érintett országok sem minden erejükkel a védelmi iparra és az újjáépítésre koncentrálnának, hanem egyszerűen a társadalom javára fordíthatnák az olajbevételt, a tranzitbevételt.
De ez a hajó már elment, és a tapasztalat az, hogy mindig jöhet rosszabb helyzet a fronton.
