A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt; nem változtatott az előretekintő iránymutatáson a monetáris tanács, amely továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett – mondta Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
A globális konjunktúrakilátások némileg javultak, Németország növekedési kilátásai ugyanakkor továbbra is visszafogottak.
Varga Mihály a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását és az inflációs várakozások horgonyzását kulcsfontosságúnak nevezte.
Kitért arra, hogy szeptemberben érdemben nem változtak az MNB Inflációs előrejelzései, éves átlagban idén 4,6 százalékos inflációt, és 0,6 százalékos GDP-növekedést vár a jegybank. Az infláció jövőre 3,8 százalékos lehet, a GDP 2,8 százalékkal bővülhet.
Kifejtette, hogy a továbbra is magas világpiaci élelmiszerárak mellett az árkorlátozások mérséklik a hazai inflációt, miközben már megjelenik az erősebb forint hatása. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak. Az MNB-előrejelzés az árkorlátozások november végi kivezetésével számol
– jelezte. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt közlése szerint.
Ismertette: az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben. Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését.
Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak.
Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható. A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.
Kérdésekre közölte:
a tartósan és hosszú távon gyenge árfolyam nem járul hozzá egy gazdaság felzárkózásához.
Hangsúlyozta: minden kamatdöntéskor adatvezérelten döntenek, a stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően. Azt mondta, hogy az elmúlt fél év során az infláció visszaszorításában jelentős változásokat értek el.
A hivatalba lépésekor, idén márciusban „még Európa legmagasabb inflációját tudtuk felmutatni, most már azért nem vagyunk a dobogón sem, a helyzet ebből a szempontból kedvezően változik” – fogalmazott, hozzátéve: szeretnék, ha ez az ütem gyorsabb lenne, ugyanakkor az eddig felhasznált eszközök elősegítik az inflációs tényadatok, és várakozások csökkenését.
