Még megnézhetők azok a képek, amelyek a Virág Judit Galéria október 17-i őszi árverésén kerülnek kalapács alá. Csodás műveket mutatott a sajtónak Virág Judit tulajdonos egy tárlatvezetés keretében. Láttunk egy kilencven éve lappangó, külföldről hazakerülő Vaszary önarcképet, egy klasszikus Lotz Károly festmény, egy titokzatos alakot ábrázoló Gulácsy Lajos portrét és egy muzeális, monumentális Deák Ébner alkotást is, amelyek sokáig magánkollekciókban, a nagyközönségtől elzárva rejtőzködtek.
A festő Markó családtól két alkotás is eladósorba került. Idősebb Markó Károly (1791–1860) összes gyermeke festőművész lett.
Markó Károly
Markó Károly a magyar tájképfestészet egyik megteremtője, Itáliában, a Firenze melletti Appeggiben alapított művésztelepet, ahol élete utolsó éveit töltötte. Markó nem csak saját gyermekeit oktatta a 19. században, hanem az odalátogató magyar művészeket is.
Az aución Markó Károly és fia itáliai tájéképét is meghirdetik. Az idősebb festményének ára 2 800 000 forintról, a fiatalabb képe 1 200 000 forintról indul.
Deák Ébner Lajos
Virág Judit felhívta a figyelmet Deák Ébner Lajos (1850-1934): Vásári baleset című képére is, amelyet kiemelkedő alkotásnak tart. Mint kiemelte, az ő korában ugyanúgy elmentek külföldre tanulni a festők, mint Markó idejében, csak akkor már nem Itália, hanem Párizs, München volt a célpont. Deák Ébner a francia fővárosba ment, a nyarakat viszont Szolnokon töltötte. Ez a festmény is egy szolnoki vásárt örökít meg.
Rengeteg vázlatot készített, amit aztán télen Párizsban, a műteremben festett meg. Markó és Deák Ébner is még műteremben alkotott, nagyon jelentős változás akkor lesz, amikor majd az impresszionisták kivonulnak a természetbe és ott készítik el képeiket.
Deák Ébnernél szomorú, hogy egy idő után megfárad, festményei már nem ugyanazt a színvonalat hozzák, mint például ez a képe. A korai festményeit elkapkodják mindenfelé a világon, későbbi képeinél el sem lehet hinni, hogy ugyanaz a festő alkotta. A Vásári baleset viszont a zsánerfestészet csúcsa – hangsúlyozta Virág Judit.
Kikiáltási ára 18 millió forint.
Gulácsy Lajos
Virág Judit hosszasan elemezte Gulácsy Lajos: A cselszövő című festményét. Gulácsy 1904-ben, Rómában festette meg A cselszövőt. A képen egy férfi reneszánsz öltözetben, karddal az oldalán jelenik meg. A kép minden bizonnyal Lorenzo de Medici-t ábrázolja.
Gulácsy és Csontváry Kosztka Tivadar semmihez nem mérhető, nem lehet őket besorolni – mondja Virág Judit. Különleges, sajátos életművet hoztak létre, egyedülálló lángként állnak a magyar művészetben.
Gulácsyért rengetegen rajongtak, azt mondták róla, hogy ecsettel írja álmait. Gulácsy nem csak egy kiemelkedően érdekes és megfejthetetlen festő, hanem nagyon jó író is volt.
Gulácsy nagyon sokszor volt Itáliában. Fájt a létezése itthon, Budapesten, annyira idegennek érezte magát a saját korában, nem tudta felvenni a kialakuló nagyváros lüktetését, építkezéseit. Menekült a jelen korból.
Ha művészetét kell jellemezni, akkor három szóval írható le: Itália, nosztalgia, elvágyódás. Gulácsy elvágyódott a saját korából. Szeretett járkálni a régi szűk, kis itáliai utcákban, sikátorokban. Nagyon gyakran középkori jelmezt öltött magára, és részt vett olyan performanszokon, ahol régi jelmezben beszélt a művészetről.
Rippl-Rónai József
Rippl-Rónaira nem érvényes, hogy pályájának csak egy részében alkotott maradandót. Vaszary János és Rippl-Rónai József minden egyes korszakában kiemelkedő képeket hozott létre. Tökéletesek voltak bármit alkottak, mindig meg tudták változtatni, újítani saját festészetüket.
Rippl-Rónaitól két pasztellt dob árverésre a galéria, mindkettőn hölgy portré van. Rippl-Rónai egész életművét végigkísérik a pasztellportrék.
A két pasztell 3,6 és 6 millió forintért kerül piacra.
Berény Róbert
Berény Árnyék és Olympia című különleges alkotásának kikiáltási ára 30 millió forint.
A festmény témájában abszolút ritkaságnak tekinthető a művész 20-as 30-as években alkotott műveihez képest. A titokzatos címadás egyelőre megoldhatatlan rejtély. A zeneileg is kiemelkedő műveltséggel rendelkező, kiválóan hegedülő művészre nagy valószínűséggel hatott Offenbach operájénak hősnője, Olympia vagy Molnár Ferenc ezen időszakban debütáló Olympia című három felvonásos darabja, ugyanakkor megkerülhetetlen Manet Olympiájának parafrázisakénti való értelmezés is.
Virág Judit kiemelte, hogy Berény a párizsi évei alatt alkotta a legkiemelkedőbb, nemzetközi szintű műveit. Életét három fő korszak fémjelzi: a 20. század eleji „Vadak” stílusa, a későbbi „Nyolcak” analitikus festészete, majd a húszas évek második felében kibontakozó Art déco dekoratív és könnyedebb stílusa. Munkásságát végigkísérték az aktok.
Berény az Árnyék és Olimpiát akkor festette, amikor a húszas évek közepén megérkezett Berlinbe. Sok magyar festőnek kellett elmenekülnie Magyarországról a Tanácsköztársaság leverése után, félve a politikai szerepvállalásuk miatti megtorlástól.
Berény nagyon meddő és elkeseredett éveket töltött Berlinben. A festő erősen érdeklődött a pszichoanalízis iránt, amely sok képében pszichoanalitikus találgatásokként köszön vissza.
Kiemelkedően jó zeneszerző is volt, amellett, hogy virtuóz hegedűművész volt. Írt egy vonós négyest is, aminek ősbemutatója épp a Virág Judit Galériában volt néhány évvel ezelőtt.
Vagyis Berény kiemelkedő zenész, nagyon művelt ember, aki pszichoanalízisre is járt Berlinben. Épp elvált, magánélete romokban volt, felesége Tersánszky Józsi Jenő miatt hagyta el. Berény szomszédja pedig nem más, mint Tihanyi Lajos. Tihanyi Lajoshoz járt egy bizonyos Breuer Etelka nevű csellóművésznő, akibe Berény beleszeretett és később összeházasodtak. Berényt nagyon szerették a hölgyek, de miután megismerkedett Breuer Etelkával visszaköltöztek Budapestre és egymást inspiráló, különleges kapcsolatban éltek életük végéig.
Tihanyi Lajos absztrakt kompozíciója 8 millió forint kikiáltási árról indul.
Kalapács alá kerül Kmetty János életművének egyik csúcsdarabja, a Csendélet KUT folyóirattal című festmény is, amelynek kikiáltási ára 30 millió forint. Ugyancsak fontos tétel lesz Egry József lírai, a balatoni atmoszférát gyönyörűen megragadó tájképe, mely Badacsonyt ábrázolja. Ezt a képet Virág Judit nagyon modernek, már már absztraktnak tartja. Az árverésre kerülő, monumentális alkotás kezdő ára 20 millió forint.
Vaszary János mindig tökéleteset alkotott – hívta fel a figyelmet Virág Judit.
Matróz a tengerparton című festményének felbukkanása igazi művészeti szenzáció.
A kép közel kilenc évtizeden keresztül lappangott, majd egy külföldi gyűjtő kollekciójából került elő, és térhetett haza Magyarországra. A kép egy rejtett önarckép is. Bár a festő soha nem mondta ki, hogy őt magát ábrázolná a portré, a róla készült fényképeket és a korábbi önarcképeit látva, a szemlélő könnyen jut arra a következtetésre, hogy a matróz nem más, mint a magyar festészet ikonikus alakja.
A kép kikiáltási ára 18 millió forint.
Vaszary 1924-től, haláláig minden nyarat Itáliában töltött, nagyon inspirálta őt az a fantasztikus, zajos élet, az ételek, a színek, ami Itáliában mindig megvolt.
Érdekesség, hogy Vaszary üvegpalettával festett, mert úgy gondolta a fapaletta nem adja neki vissza azt a színt, amit, majd a kép mutat, csak az üvegpaletta mutatja meg a színek intenzitását.
Batthyány Gyula
„A szépasszonyok festője vagyok” – vallotta Batthyány Gyula.
A kor híres asszonyai, arisztokrata hölgyei, diplomata feleségek szívesen ültek modellt a festőnek.
A Batthyány-dinasztia leszármazottjának most aukcióra kerülő Menyegző (triptichon) című festményén is a nőalakok dominálnak, és az esküvői jelenet, mint egy fantasztikus színielőadás tárul elénk. A kecses nőalakok szoborcsoportként magasodnak a festményen, a középpontban pedig az előkelő menyasszony áll.
A Menyegző 10 millió forintos kikiáltási árról indul.
Érdekesség, hogy külföldről keresték meg a Virág Judit Galériát a képekkel, amelyek három darab szekrénylapra voltak festve. Németországban egy lakókocsi parkban, nem túl jó körülmények között élő hölgy bocsátja most árverésre a képeket, amelytől élete megváltozását várja majd.
Batthyány Gyula grófi származásának köszönhetően, tanult, utazott, nagyon sok helyen járt a világban. Stílusát sem nagyon lehet semmihez sem hasonlítani, vagy párhuzamba állítani az európai festészettel. Kicsit manierista stílusú, késő barokk, rokokóhoz áll közel, megnyújtott alakok jellemzik, és minden képében van valami groteszk megfogalmazás. A grófi társaságának állít sok esetben görbe tükröt. Ha megnézzük, hogy milyen alakokat, milyen megnyúlt, kitekert kezű, furcsa kézfejű alakokat festett,, ez egyértelműen kijelenthető.
Lotz Károly műveinek felbukkanása mindig izgalommal tölti el a közönséget és a műgyűjtőket. A most aukcióra kerülő, klasszikus témát feldolgozó, kagylóarannyal festett Vénusz születése című műve feltehetően egy azóta megsemmisült budapesti palota dísztermébe készült.
A Virág Judit Galéria klasszikus remekműveket felsorakoztató aukcióját október 17-én tartják a Kongresszusi Központban.
