Arató Gergely (DK) a parlamentben arról beszélt: az Európai Unió Bírósága egyértelmű döntést hozott a magyar devizahiteles ügyekkel kapcsolatban, mely szerint a fogyasztókat nem érheti hátrányos jogkövetkezmény tisztességtelen szerződések miatt, és minden jogtalanul befizetett összeget vissza kell számukra fizetni.
A luxembourgi bíróság kimondta, hogy az érvénytelen szerződéseket utólag nem lehet hatályossá tenni – mondta. Hozzátette: ugyanakkor a kormány folyamatosan hárítja a felelősséget, a Kúria pedig jogegységi határozata kimondta, hogy az árfolyamkockázat önmagában nem minősül tisztességtelennek a devizahiteles szerződésekben, az érvénytelen szerződések hatályossá nyilvánítása továbbra is lehetséges, és
a bankok számára továbbra is lehetőség marad késedelmi kamatot követelni az adósoktól az ilyen ügyekben.
Azt kérdezte: mikor és milyen lépéseket tesz a kormány a bírósági gyakorlat uniós összhangja és a devizahitelesek kártérítése érdekében.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett:
2010-ben, a kormányváltás előtt a magyar háztartások 10 600 milliárd forint adósságának 70 százaléka 7300 milliárd forint volt devizahitel. Ezeket a baloldali kormányzás alatt vették fel, és a 2010-ben megválasztott kormány próbálta megmenteni a bajba jutottakat.
Ezért inkább azt lehetne kérdezni, hogy a baloldali kormányok alatt hogyan akadályozták meg, hogy 7300 milliárd forint adósság keletkezzen devizahitelben – jelentette ki Répássy Róbert.
Az interpelláló nem fogadta el a kormányzati választ.
