A jegybankok szerint a dollár rizikóssá vált, aranyat vásárolnak inkább

Egy globális felmérés szerint most először fordult elő, hogy több központi bank tervezi dollártartalékai csökkentését, mint amennyi növelné azt a következő évtizedben. Ez az amerikai fizetőeszközhöz kapcsolódó politikai kockázatok növekedését tükrözi. A jegybankok inkább aranyat vásárolnának.

A felmérést a londoni székhelyű OMFIF (Official Monetary and Financial Institutions Forum), kutatóközpont készítette. A kutatást március és május között végezték, és a világ 74 központi bankjának válaszait tartalmazza.

A felmérés indulása óta ez az első alkalom, hogy a dollárallokáció csökkentésére irányuló szándék meghaladta a növelésére irányuló terveket.

A „de-dollarizáció” jelei

A megállapítások a dollártól való globális elmozdulás – az úgynevezett „de-dollarizáció” – legújabb jele. Ez a folyamat a zöldhasú globális kereskedelemben és pénzügyi tranzakciókban való használatának visszaesésével jár, ami csökkenti a deviza iránti keresletet és annak értékét.

Az amerikai dollár aránya a központi bankok devizatartalékaiban tavaly két évtizedes mélypontra esett a JPMorgan adatai szerint.

Idén a geopolitika olyan mértékben befolyásolta az amerikai politikai környezetet, hogy az elriasztotta a dollárba történő befektetéseket. Az USA-t a geopolitikai kockázatok fő okozójának tekinttik

állapította meg az OMFIF jelentése.

A jelentés ugyanakkor megjegyezte, hogy a dollár

továbbra is dominálja a portfóliókat, és ez az előrelátható jövőben is így marad.

A dollár részaránya a központi bankok allokációiban nagyjából 58% körül alakult az elmúlt öt évben – nyilatkozta Andrea Correa, az OMFIF kutatási vezetője a CNN-nek.

Erősödik az euró és a renminbi

A jelentés szerint a fokozatos dollármentesítés során a központi bankok egyre inkább az euró és a renminbi (jüan) felé mozdulnak el:

  • A megkérdezett központi bankok szinte mindegyike úgy véli, hogy a renminbi diverzifikációt biztosít.
  • Kétharmaduk szerint az euró vonzóbbá vált a globális kereskedelemben (szemben a tavalyi 43%-kal).
  • A válaszadók 29%-a jelezte, hogy hosszú távon növelni kívánja eurótartalékait (a tavalyi 22%-hoz képest).

Karsten Stroborn, a német központi bank piacokért felelős főigazgatója a jelentésben kifejtette, hogy az euróban denominált nemzetközi adósságállomány rekordmagasságot ért el 2025-ben, és az euró lett a vezető deviza a zöld kötvények piacán.

Emellett az alternatív devizák – köztük a szingapúri dollár, a dél-koreai von és a dél-afrikai rand – iránti kereslet is növekszik.

Felértékelődik az arany szerepe

Eközben a geopolitikai kockázatok növekedése egyre jobban hajtja az arany iránti keresletet. Minden eddiginél több központi bank tervezi, hogy növeli aranybefektetéseit, még úgy is, hogy az árak több mint 20%-kal emelkedtek az egy évvel ezelőttihez képest.

A jelentés szerint ezt az elmozdulást

a geopolitikai kockázatok elleni védekezés, valamint a nemzetközi monetáris rendszer stabilitásával kapcsolatos növekvő kétségek vezérlik.

Az arany „a középpontba került” az országok eszközállományának kezelésére irányuló stratégiákban. A központi bankok mintegy 51%-a jelölte meg indokként a geopolitikai kockázatok elleni védekezést, ami 11%-os növekedést jelent 2024-hez képest.

További hírek