A Pfizer nem is olyan régen a világ legértékesebb gyógyszercége is volt, ma már csak a 9-ik. A New York-i cégnek a Covid-vakcina dollártízmilliárdos bevételt hozott. Csak, amikor már nincs szükség annyi oltásra, ráadásul több kellemetlen ügybe is belekeveredett a társaság, jöttek az elbocsátások, a részvényáresés, nagyon visszaesett az értékeltség. Van ugyanakkor új remény, az erőfeszítés nélküli súlycsökkentés piaca.
Természetesen nem minden a tőzsdei értékeltség, de ha egy társaságot a tőzsdén is jegyeznek, azt könnyebb a befektetők közös értékítélete alapján megvizsgálni. Nos, az amerikai Pfizer nem is olyan régen még a világ legértékesebb gyógyszercége volt, most azonban, mint azt a Visual Capitalist szemléletes táblái mutatják, már csak a 9-ik.
Még az Egyesült Államokon belül is nagyobb az Eli Lilly, a Johnson&Johnson, a Merck és az AbbVie. Biztos azért, mert nagyon szépen fejlődtek a versenytársak. Igen, de a vizsgál társaságunk szempontjából a nagyobb baj, hogy a Pfizer közben nagyon visszaesett, egyetlen év alatt a gyógyszergyártó részvényei 37,4 dollárról, 28,9 dollárig zuhantak.
Lemaradás, zsugorodás
Mindez a tőkepiacok amúgy erős időszakában történt, vagyis egyedi problémákat jelez. Az amerikai gigacég még így is 164 milliárd dollárt ér, a világ egyik legértékesebb gyógyszergyára, de amikor 2021-ben csúcson volt a híres vakcinájának, a Pfizer/BioNTech néven elterjedt oltásnak az eladása, még 331 milliárd dollárt is ért a cég.
Hála a Jósitennek, már nem kell annyi vakcina, de egy 60 milliárd dolláros forgalmú cég nagyon megérzi, ha a 2023-ban 11 milliárd dollár bevételt hozó vezérterméke már nem annyira kelendő.
Mint a Statista adatai mutatják, döbbenetes az ugrálás, a Pfizer forgalma
2020-ban 42,
2021-ben 81
2022-ben 100
2023-ban 58 milliárd dollárra rúgtak.
Főleg amerikai bevétel
2023-ban amúgy a cég bevételeinek 46 százaléka a világ messze legfontosabb egészségügyi piacáról, vagyis az Egyesült Államokból származott, 6 százalék pedig Japánból, ami ezzel a második legfontosabb piac volt. A 175 éves New York-i cég tehát egyfajta válságban van, amit a forgalom visszaesése mellett a vakcina mellékhatásainak vizsgálatai, illetve egy szerencsétlen nyilatkozat is súlyosbított, de azért így is bivalyerős, most a fogyókúrás piacra szeretne lépni, és a tőkeerejét mutatja, hogy 2023 decemberében a vállalat szerény 43 milliárd dollárért megvásárolta a Seagen nevű rákellenes gyógyszert fejlesztő céget.
De azért kár lenne úgy tenni, mintha minden rendben lenne, a Covid-vakcinák keresletének visszaesése után a cég, hogy csökkentse a költségeit, több száz munkahelyet szüntetett meg és bejelentett egy 3,5 milliárd dolláros költségcsökkentési programot.
A malőrök
Nézzük elsőként, hogy mi történt, min kellene túlesnie a társaságnak. A Reuters is követte azt az esetet, amikor Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Covid-19-et cége „tesztként használta”, mire sokan felhorkantak, hogy micsoda? Emberkísérlet? A főnök természetesen hangosan cáfolta a vádat, elmondta, hogy a szövegkörnyezetből kiragadott mondat nem arra vonatkozott, hogy a betegeken tesztelt volna a cég, hanem arra, hogy a cég működőképességének egyfajta tesztje, vagy inkább próbatétele volt a nagy kihívás.
Őszintén úgy gondolom, hogy a Pfizer legjobb napjai előttünk állnak, mert számomra a Covid olyan volt, mint egy próbatétel
állítólag ez volt Albert Bourla mondatainak az értelme.
De az sem segített, hogy Kansas állam főügyésze bejelentette, hogy szerinte a Pfizer elhallgatta a vakcina kockázatait és eltúlozta a pozitív hatásokat, amikor nyilatkozott a hatékonyságról, vagyis félrevezette a nyilvánosságot. A Pfizer természetesen mindent tagad, de ebből jogi eljárás lesz.
A fogyókúrás piac
Nincsenek tehát könnyű napjai a nagy amerikai cégnek, amely eközben be szeretne lépni a napi egyszeri fogyókúrás tabletták piacára. Egy olyan piacra, ahol ketten már ott vannak, és talán nem meglepő, hogy ez a két cég ma a világ két legértékesebb gyógyszercége. Fogyni diéta és küzdelmes sportgyakorlatok nélkül? Tényleg elég jól hangzik.
A Pfizer még csak fejleszt, de ha sikeres lesz, három nagy termékcsalád fog versenyezni, a Pfizer danuglipronja, a dán Novo Nordisk szemaglutidja, amely két különböző koncentrációban, Ozempic és Wegovy márkaneveken elérhető, illetve az Eli Lilly Mounjaro és Zepbound néven ismert hatóanyagai.
Ismerve a gyógyszerpiacot, nem akármilyen harc lesz, perek, kutatási anyagok,
- ez a jobb,
- ár-érték arányban meg amaz,
- ennek nincs, annak van mellékhatása.
Lesznek majd érvek és ellenérvek, aki pedig nyer, kilő a tőzsdén, aki veszít, zuhanni fog.
A részvény szupervonzó
Mindenesetre a Pfizer most amilyen rosszul áll, olyan nagy ígéret. Képzeljük el, hogy egy menő gyógyszercéget mindenki elad, amitől az nagyon alulértékeltté válik. A Pfizer ennek a mintapéldája. A részvény szuperolcsó, 5,7 százalékos osztalékhozama (vagyis a cég árfolyamának 5,7 százaléka kivehető osztalék) kimagasló.
Ha egy szikra berobbantaná a papírt, jó nagy emelkedésre lehetne számítani. A részvények a 2024-es eredménybecslések alapján mindössze 12-es P/E (árfolyam/eredmény) mutatóval forognak, miközben a gyógyszeripari versenytársak P/E-je ennek négyszerese-ötszöröse, de még az S&P 500 index átlagában is 24,2-szeres, vagyis kétszeres a szorzó. Az említett versenytársak, az Eli Lilly és a Novo Nordisk részvényei 107 százalékkal, illetve 80 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, amíg a Pfizer értékének az ötödét elvesztette. Az Eli Lilly P/E-je 68, a Novo Nordiské 41,2, a Pfizeré 12. A fogyókúrás piac pedig évi 100 milliárd dollár fölé nőhet 2030-ra, ha a Pfizer a két nagy dobása, a Viagra és a vakcina után itt is pozíciót fogna, óriásit drágulhatna a papír.
Ráadásul a társaság tényleg túl van büntetve, hiszen a cég a világ egyik legmegbízhatóbb osztalékpapírja, a társaság 34 egymást követő évben fizetett osztalékot részvényeseinek, és az elmúlt 13 évben folyamatosan növelte osztalékfizetését. Nem lenne meglepő, ha innen már felfelé vezetne a részvénykurzus útja.
