Egyik leghíresebb zongoristánkat Nyugaton is megfigyelhették

A Microsoft 365 EU-s használata sértheti az uniós szabályokat
2024-03-11
Példátlan oroszbarát hackertámadás volt Franciaország ellen
2024-03-12
Show all

Egyik leghíresebb zongoristánkat Nyugaton is megfigyelhették

: MOM cultural centre. György Cziffra Festival. - Németvölgy neighbourhood, [[:en:Hegyvidék|Budapest District XII]].}}{{hu|1=: Cziffra plakát a [[:hu:MOM Kulturális Központ|MOM Kulturális Központ]] bejáratánál. Az első Cziffra György Fesztivál 2016. február 25-28. - [[:hu:Budapest XII. kerülete|Budapest XII. kerület]], [[:hu:Németvölgy|Németvölgy]] városrész.{{Location|47|29|25.76|N|19|1|7.42|E|region:HU}}

Egyik legismertebb zongoristánk, Cziffra György élete rendkívül kalandos volt, itthon folyamatosan megfigyelte a politikai rendőrség, de nagy valószínűséggel a nyugati titkosszolgálatok is érdeklődhettek iránta. Mit rejt a Cziffra dosszié? címmel időszaki kiállítás nyílt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A tudás.hu Cseh Gergő Bendegúzt, a Levéltár főigazgatóját kérdezte.

Cseh Gergő Bendegúz

Cseh Gergő Bendegúz

A kiállításon feltárul egy korszak, amely ma már talán történelem, Cziffra György számára viszont sorsát meghatározó valóság volt: az 1950-es évek állambiztonságának működése.  A zongoraművész 30 esztendeje hunyt el, ez időszerűséget is kölcsönöz a kiállításnak. Találni-e itt más, neves személyiségekre vonatkozó dokumentumokat?

A politikai rendőrség, a titkosszolgálatok az élet minden területével foglalkoztak az 1940-es évek végétől. Lényegében nincs olyan vonatkozása a magyar kultúrának, de a tudományos életnek sem, amelyikre ne tekintett volna rá az állambiztonság, és ezt a tevékenységet ne őrizte volna meg valamilyen forrás. A mostani kiállítás azért szimbolikus, mert a fantasztikus művész életét többször is keresztezte a politikai rendőrség, és valóban nagy esély volt rá, hogy tönkre is tesz egy csodálatos karriert.

Cziffrát 1950-től figyelték

Tehát tudták, hogy itt a gyűjteményben lehetnek adatok, illetve feljegyzések róla?
Igen, munkatársaimmal ismertük a tényt, hogy Cziffra az állambiztonság látókörébe került, konkrétan 1950-ben után, de korábban és később is figyelték őt, illetve az ismeretségi körét, hiszen a börtönbe kerülése előtt-után jó ideig a budapesti éjszakában kereste a kenyerét. Mint akkoriban sok neves művész, akik deklasszált személyiségnek számítottak. Amikor pedig a Cziffra Fesztivállal és a szervezőivel kapcsolatba kerültünk, elkezdtünk alaposabban utánajárni az ügynek.

Igyekeztünk szisztematikusan végigkeresni mindent, vajon milyen forrásokat találhatunk, mert a levéltár nem úgy működik, hogy minden – egy emberre vonatkozó – irat egy helyen van összegyűjtve.

Elszórva, rengeteg helyen találhatók különböző típusú iratok különböző időszakokból. Ezeket módszeresen kell felkutatni, úgyhogy ez bizony időbe telt.

Cziffra-dokumentum a kiállításról

Cziffra-dokumentum a kiállításról
Forrás: A szerző felvétele

“1950 első napjaiban feleségem és én úgy döntöttünk, elmenekülünk a csalódás ránk zúduló árja elől” – írja Cziffra az Ágyúk és virágok című könyvében. Ez az emigrációs kísérletük meghiúsult, elárulták őket. A zongoraművészt elszakították feleségétől és fiától, megverték, börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték. “…fogságom utolsó másfél évében megengedték, hogy egy munkatábor sorait erősítsem, ahol kőhordóként dolgoztam” – számol be.

Laikusként még elképzelni is nagyon nehéz, hogy egy zongorista hogyan lehetett képes a kényszermunka után visszatérni a művészvilágba, sőt művészi karrierje ezután teljesedett ki igazán.  Fantasztikus élettörténet ez – állambiztonsági iratokban, magánlevelekben, személyes dokumentumokban megörökítve. A levéltár az egész évet Cziffra Györgynek szenteli, hiszen ez a kiállítás szeptemberig látogatható, áprilisban pedig egy konferenciát rendezünk Cziffra életének különböző helyszíneiről, illetve a Múzeumok Éjszakáján nyáron is ő és pályafutása lesz a tematikus nap fő témája. Cziffra életét honfitársaink millióihoz hasonlóan keresztezte a kor állambiztonsága, és kevésen múlt, hogy a fantasztikus művészi pályát derékba nem törte a kényszermunka

A szeptember közepéig látogatható kiállításhoz érdekes kísérő programokat ajánlunk. Az élményt neves művészek, a korszakot jól ismerő történészek részvételével megrendezendő beszélgetések, előadások teszik még színesebbé, változatosabbá.

A levéltár feladatának, sőt küldetésének tekinti, hogy ezeket az állambiztonsági anyagokban rejlő történeteket minél alaposabban feltárja, bemutassa és ténylegesen közkinccsé tegye.

Én úgy szoktam mondani, hogy társadalmasítsuk a titkosszolgálati iratokat, tegyük közös nemzeti emlékezetünk részévé.

E folyamatnak része például az is, hogy kiváló kolléganőm, Szekér Nóra nemrég jelentetett meg egy nagyszerű könyvet az úgynevezett “marslakók”, vagyis az atombomba előkészítése körül különböző szinteken tevékenykedő magyar tudósok megfigyeléséről. (Fedőneve: Marslakó, Jaffa Kiadó). Az Oppenheimer film sikere igazán aktuálissá teszi a kötetet.

Csaknem 5 kilométernyi megfigyelési dokumentum

Cziffra és családja 1956-ban elhagyta Magyarországot. Mit gondol, amikor már megállapodott külföldön, fellépett szerte Európában, akkor is megfigyelték? Azt beszélték az 1970-80-as években, hogy a nemzetközi művészcseréket intéző cégekben (Kulturális Kapcsolatok Intézete, Idegenforgalmi Propaganda Vállalat stb.) ügynökök is dolgoztak.

A magyar állam több olyan – mondjuk így – fedőszervet is működtetett abban az időben, amelyek nagyon erősen kötődtek a szolgálatokhoz.

Például ilyen volt a Magyarok Világszövetsége, az említett KKI, az Állami Egyházügyi Hivatal, de kimondottan titkosszolgálati munkát a Belügyminisztérium hármas főcsoportfőnöksége végzett.

Az állami intézmények a hierarchiának másik ágát képviselték.

Ettől függetlenül természetesen minden ilyen intézményben nagyon erősen jelen volt a titkosszolgálat beépített emberekkel, és mindenhol megvoltak azok a társadalmi kapcsolatok, amelyekkel az állambiztonságot segítették. Ilyen háló számtalan helyen volt, egyetemeken, állami vállalatoknál, közintézményeknél.  A magyarországi helyzet különleges, mert olyan jellegű titkosszolgálati iratnyilvánosság, mint itt, Közép-Európában létezik, nyugaton nincs. Nyugaton egyáltalán nem, vagy csak sok évtizedes titkosítás után férhetők hozzá a titkosszolgálati iratok. Így nem tudhatjuk, de szinte biztos, hogy egy olyan világhírű, mindenfelé utazó művész, aki a vasfüggönyön túlról emigrált, nemcsak a hazai, de a nyugati titkosszolgálatok figyelmét is felkeltette.

Úgyhogy valószínűsíthetjük, hogy Cziffráról sok irat van Párizsban, sok a nyugat-európai titkosszolgálatok kezelésében, de azokat általában igen hosszú időre zárolták.

Cziffra György igazolja, hogy 1950 márciusában visszakapja 6 éves fiát a gyermekgondozóból

Cziffra György igazolja, hogy 1950 márciusában visszakapja 6 éves fiát a gyermekgondozóból
Forrás: A szerző felvétele

Az Eötvös utca 7. szám alatti műemlék épület 1999. májusától működik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára székházaként. Milyen mennyiségű anyagot őriznek itt?

Csaknem 5, pontosabban 4,7 kilométer hosszúságú iratsort kell elképzelni. A világ legmagasabb épülete jelenleg a dubaji Burdzs Kalifa, több mint 800 méter. Ha élükre állítanánk a levéltári iratokat, öt ilyen óriás felhőkarcolót építhetnénk, ugye hihetetlen mennyiség? A dokumentumok nagy részét a föld alatt őrizzük, de nem elásva, hanem megfelelően klimatizált és jól őrzött pincében. Vigyázunk rájuk.

Itt alapította Péter Gábor az ÁVÓ elődjét

Belül igazán gyönyörű a palota. Mi a története?

Az épület története a millennium idejére nyúlik vissza, akkor építtette egy gazdag kereskedő, Schneider Vencel, egy lengyel eredetű, felvidéki családból származó építész-építőmester, Bobula János tervei alapján. Bérpalotának készült, az első emeleten, az impozáns részen lakott a tulajdonos, hátul pedig bérlakások voltak benne.

Az épület sorsát jelentős mértékben befolyásolta, hogy az 1920-as években a báró Kemény család tulajdonába került.

Ők alakíttatták át a mostani, a díszes, rokokó stukkókkal díszített palota formára. A többször is átépített háznak később hat magántulajdonosa volt, 1939-ben a Kivándorlási Alap vette meg azzal, hogy a kezelés joga a mindenkori belügyminiszteré legyen, ami ma az Államkincstáré. Az épület története tehát szorosan összekapcsolódik az állambiztonság működésével, nem véletlenül került ide a levéltár. 1945 után Péter Gábor itt alapította meg az ÁVO elődjét, a Politikai Rendészeti Osztály budapesti tagozatát, utána az épületben működött az ÁVO Útlevél Osztálya, majd 1957-től az Újpesti Dózsa Sportegyesület elnöksége. A levéltár 1997-ben kapta meg az épületet, műemléki védettsége miatt szerencsére csak az eredeti tervek alapján lehetett helyreállítani, és így ebben az állapotban látogatható. A rekonstrukciót 1998-99-ben végezték el Tolnay Lajos Ybl-díjas építész tervei alapján. Rendszeresen szervezünk levéltári sétákat, ahol az épület történetével is részletesen meg lehet ismerkedni.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.