Magyar mester munkáját dicséri az új csoda cimbalom

A hermelin lett az év emlőse
2021-01-17
A múlt századbeli himlőesetekből is sokat tanulhat, aki a mostani járványt tanulmányozza
2021-01-19
Show all

Magyar mester munkáját dicséri az új csoda cimbalom

Nemrég új hangszerrel, egy koncertcimbalommal egészült ki a Müpa hangszerparkja. Az elegáns, csillogó fekete doboz néhány centi híján másfél méter széles, csaknem 100 kilót nyom, speciális hangtompító szerkezettel van ellátva, hangterjedelme négy és háromnegyed oktáv. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben akusztikai próbaként a cimbalomjáték kiemelkedő mestere, Lukács Miklós szólaltatta meg először. A tervező-készítővel Nagy Ákossal a hangszer múltjáról és mai lehetőségeiről beszélgettünk.

Azt mondják, hogy a cimbalom Perzsiából származik. Igaz ez?

Inkább úgy fogalmazok: Ázsiából. Nagyon „öreg” hangszer, az ősét némelyek az időszámítás előtti 9. illetve 6. századra teszik. A története szerteágazó, már a Bibliában is említik. A cimbalom olyan szerkezet, amiben egy rezgődoboz fölé húrokat feszítenek, ezeket pengetik vagy ütik. A húrokban keletkezett rezgés a dobozban felerősödik és hanggá válik. Európába a keresztes háborúk idején került, kisméretű, nyakba akasztható formában. Ez megkönnyítette az elterjedését, többnyire kísérőhangszerként használták katonaindulók, táncdallamok előadásánál.

A hangszer tervezője-készítője, Nagy Ákos a Müpa cimbalmával (Forrás: Kotschy Gábor, Müpa)

A hangszer tervezője-készítője, Nagy Ákos a Müpa cimbalmával (Forrás: Kotschy Gábor, Müpa)

Tájanként változott a mérete és az elnevezése. Tehát a perzsa szanturból lett az olasz pszaltérium, a német hackbrett, az angol hammer dulcimer, de vélhetően ez a hangszer az őse a kínai jangcsinnek is. Ezek formában, szerkezeti felépítésben valamint megszólaltatásban hasonló, de hangterjedelemben, hangelosztásban igen különböző instrumentumok voltak.

Liszttől Erkelig sokan alkalmazták a cimbalmot

Említette, hogy a cimbalom történetében az 1800-as évek második fele éles határvonal. 

A cseh származású Schunda Vencel József pest-budai, Magyar utcai üzemében többféle hangszer fejlesztésével foglalkozott, nevéhez fűződik a tárogató tökéletesítése is. Úgy vélte, hogy a cigánymuzsikusok két és fél – három és fél oktáv hangterjedelmű kis cimbalma többre lenne képes, és megalkotta a ma ismert hangszert. A hangterjedelmét négy és fél oktávra növelte, lábra állította és hangtompító pedállal látta el, megelőzendő a húrok összezengését. A hangszer Liszttől Erkelig híres komponistákat ihletett meg.

Zeneműkiadó is lévén, megfelelő kottákat, cimbalom iskolát nyomatott. Schunda a 19. században már a huszadik embere volt, mert marketing szakemberként is kiválónak bizonyult, az új cimbalmot rangos hazai és nemzetközi kiállításokon, zenei versenyeken mutatta be. Előmozdította a szponzorációt, ha egy tehetős, előkelő személyiség hangszert vett és valamilyen intézménynek ajándékozta, Schunda gondoskodott róla, hogy a gesztusnak híre keljen. Minden alkalmat megragadott, hogy hangszerét népszerűsítse, az ezredik cimbalom elkészültekor, 1884-ben például fényes ünnepséget rendezett a Pesti Vigadóban. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonazenekarai számára a Schunda-műhelyben nagy számban készültek fúvós hangszerek, az így szerzett vagyonát fordította kedvencére, a cimbalomra, amely Európát és Amerikát is meghódította. Hangszereinek kiválóságát bizonyítja, hogy néhány példányt még manapság is használnak.

Schunda 1923-ban hunyt el, az életműve teljes. A cimbalom históriája vele lezárult? 

Nem, mert színre lépett Bohák Lajos és fia, akik létrehozták a koncertcimbalmot. Bohák ugyancsak zseniális szakember volt, Schunda alapjain, negyven év tapasztalatát felhasználva modernizálta a hangszert. A hangterjedelme négy és háromnegyed oktáv lett, hangja egy nagy teremben is megfelelő erősséggel szólt. Mérete elérte a maximumot, a másfél méter szélességet – egy zenész ennyit képes bejátszani. A Müpában lévő cimbalom is a Bohák-rendszer alapelvein készült. Ma azonban más a fejlesztés iránya. Egy ilyen nagy hangszer majdnem száz kilót nyom, nehéz szállítani. Egy táncházban, vagy zenei klubban nincs is szükség ekkora eszközre. Sok évet szántam arra, hogy olyan hangszerek készüljenek a műhelyemben, amik jóval könnyebbek, csak hatvan kilósak, ugyanakkor a hangterjedelmük szintén négy és háromnegyed oktáv és a menzúrájuk, a bejátszható területük is megegyezik a nagy cimbaloméval.

A Müpa cimbalom új megoldásai egyediek

Ha nem titok, miképp tudta csökkenteni a súlyt? A Bogányi zongorába például mesterséges anyagokat építettek. 

Néhány egyedi megoldás valóban csak az enyém, máshol még nem tudták reprodukálni. Alkalmaztam én is olyan anyagokat, alkatrészeket, amiket 20-30 éve még nem ismertünk. Baj, ha bezárkózunk a műhelybe és nem figyeljük a technológiai újdonságokat, a világ, a zenészek és a közönség igényeinek változását. Ma a publikum természetes elvárása a szép hangzás, de egyre kevésbé elégszik meg ennyivel, a vizuális harmóniát is keresi. A Müpába például nem kerülhetett másmilyen cimbalom, mint egy elegáns, éjfekete, nagyon csillogó, hangversenyzongorára emlékeztető hangszer. Egy táncházba más, népművészeti faragványokkal gazdagon díszített cimbalom való.

Az új koncertcimbalom a Müpa színpadán (Forrás: Kotschy Gábor, Müpa)

Az új koncertcimbalom a Müpa színpadán (Forrás: Kotschy Gábor, Müpa)

Dolgozott egy azonos nevű zeneszerzővel, Nagy Ákossal. Több alkotó is megfordult a műhelyében? 

Elhivatott, tehetséges fiatalember, aki megkeresett az elképzeléseivel, az együttműködésünk sikeres volt, nemrég újabb tervekkel jelentkezett. Inkább a zenészek egyeztetnek velem az igényeikről, akikre egy-egy alkotó a bemutatásra váró darabját bízza, ők. Innen nem kerül ki két egyforma hangszer.

Ha a cimbalom mérete nem növelhető, mi történik a hangerővel? Lesz elektromos cimbalom? 

Hosszan kísérleteztem ilyen hangszer építésével, mert meggyőződésem, hogy ez az egyik új fejlesztési irány. Mikrofonokkal ugyanis nem lehet tökéletes hangosítást elérni, tehát magát a cimbalmot kell elektronizálni. Érdekes effekteket lehetne létrehozni, emellett a súly tovább mérsékelhető, így a szállítás még könnyebbé válhat. Nagy, szabad téren az időjárási viszontagságok is kevésbé viselnék meg a hangszert. De azt hiszem, sosem lépne az akusztikus cimbalom helyére, ahogy a szintetizátor sem szorította ki a zongorát.

Mennyi idő alatt készült el a Müpa cimbalma? 

Az építés nagyjából három hónapot vett igénybe. Azonban sokkal tovább tartott a munka, hiszen a kiválasztandó faanyagok természetesen jóval korábban itt voltak a műhelyben. Ugyan teljes – és megtisztelő – bizalmat kaptam, mégis hosszasan leveleztem a tervekről, miközben párhuzamosan más hangszerek is készültek, illetve folytak javítások is.

Lukács Miklós ütötte le az első hangot a Müpa új hangszerén.

Amikor eltervezték, hogy cimbalommal egészítik ki a hangszerparkjukat, felhívtak, mi a véleményem, milyen hangszert javasolok. Csak egy dolgot tanácsolhattam: egy ilyen jelentős méretű és rangú intézménybe kizárólag prémium instrumentum, vagyis egy sokféle zenei igényt hosszú távon is kielégítő koncertcimbalom való. A kész hangszer szerintem már most beváltotta a hozzá fűződő reményeket, gyönyörűen, dúsan szól. Igaz, közönség nélkül, üres teremben próbáltuk ki, de a zenész fül így is meghallja a pozitívumokat, bár észlelné az esetleges hibákat is. Kész hangszert említettem, mert fizikailag tényleg elkészült, ott állt a pódium közepén. De gyakran kell majd használni, ahhoz hogy beérjen, a hangzása beálljon, a hangszíne kialakuljon.  Mi, cimbalmosok úgy mondjuk, be kell verni a cimbalmot, hogy még tökéletesebb legyen.

A cimbalmot az akusztikus próbán a hangszer mestere Lukács Miklós szólaltatta meg

A cimbalmot az akusztikus próbán a hangszer mestere Lukács Miklós szólaltatta meg

Édesapja cimbalmosként járta a világot, aratott szép sikereket. Elrendeltetett, hogy követi a pályán?

Igen és nem. Szabadon választhattam volna más hangszert, de engem a cimbalom érdekelt, azt hiszem, jól „összestimmelünk”.

Ezt az a lemez is igazolja, amely felkerült egy rangos NewYork-i szakmai orgánum  (The New York City Jazz Record) toplistájára, mint az év legjobb albuma. Sőt, a CD kiadója, a BMC is a nemzetközi jazz színtér egyik legjobbja lett ugyanitt.

Fontos, hogy a műfaj szülőhazájában ismertek el minket. Az élet furcsasága, hogy a Zene az időtlen percek magányából című anyagot jóval a karantén helyzetek előtt írtam, és most azt mondhatom, tessék, az élet utolérte a munkámat. A CD-t január 29-én mutatjuk be a Cimbiózis Trióval, tehát Orbán Györggyel (nagybőgő) és Baló Istvánnal (dob) a Zeneakadémia nagytermében.

Ott milyen hangszeren játszik?

Bár a Zeneakadémiának is van jó cimbalma, majd’ negyedszázados rutin, hogy viszem a saját hangszeremet, amit nagyon szeretek. Bohák tanítványa és Nagy Ákos mestere, Jancsó István készítette – így adják át a tudást szinte kézről-kézre az elhivatott hangszerészek. A hangszer a cimbalmok legszebb „férfikorában” van, 35 esztendős, beérett. Egy hegedű vagy cselló 4-500 éves korában is komoly értéket képvisel. A cimbalom sokkal rövidebb életű, 50-60 évet bír, sok karbantartással, például egyre nagyobb húrfeszítő szögeket kell ütni a fába. Sok alkatrészét kicserélik, persze valamilyen része mindig megmarad az eredetiből. Egy-egy ritka darab talán a 80-as kort is eléri, egyetértek Nagy Ákossal, utána mehet a múzeumba.

Új cél az elektromos megoldás

Próbált más cimbalomszerű hangszereken, kánúnon vagy szanturon játszani?

Így helyes: próbáltam. A kánún- vagy a finn kantele-játék más izmokat mozgat meg, bizonyos hangszereknél sokkal kisebb ütőket használnak. Nekem cimbalmosként nyilván könnyebben menne, hogy megtanuljam az adott hangszer technikáját, de ehhez idő kellene.

Egy elektromos cimbalom fölkeltené a fantáziáját?

Régóta foglalkoztat a kérdés. Hangszeresként addig nem tudok előre haladni, amíg nem találok egy elektronikai szakembert, aki képes egy hangszerkészítő mesterrel leülni, hogy közösen, kompromisszumok árán kitaláljanak valamit, ami talán majd nem is hasonlít a mai cimbalomra. Találkoztam már ilyen kísérleti instrumentumokkal, de egyik sem volt az igazi. Mivel több hangszerből készült elektromos verzió (hegedű, cselló, stb.), meggyőződésem, hogy a cimbalom fejlesztése is erre vezet, a következő generáció biztosan lát fantáziát a dologban. Ha lesz jó hangszer és lesznek érdeklődő zenészek, az megihleti a zeneszerzőket, friss művek keletkeznek.

A január 29-i zeneakadémiai lemezbemutató az élő közvetítéssel kilépteti a magányból, bárki, a világ bármely tájáról bekapcsolódhat a közvetítésbe. Mostanában csendesebbek a napjai?

Nem mondhatom. Nyáron vettünk fel a Dresch Kvartettel egy anyagot, ami várhatóan ebben, vagy a következő hónapban megjelenik. Hamarosan kijön Orosz Zoltán harmonikaművész felvétele is, itt közreműködőként hallhatnak. Rengeteg ötlet forog a fejemben, két szóló lemez terve talán a legkonkrétabb, az egyik hagyományos, bensőséges hangzással mutatja meg a cimbalmot, a másik pedig épp az elektromos irány felé feszegeti a hangszer lehetőségeit.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?