Magyarországon 50 éve végezték az első sikeres szervátültetést. Az ügy rengeteg elkötelezettje közül kiemelkedik a „Legendás Hármas”: Perner Ferenc, Járay Jenő és Alföldi Ferenc, az a három sebész, akinek több ezer szervátültetett köszönheti az életét. Hogy is kezdődött, és hol tartunk most?
1973 november 16-án, kedden délelőtt csöngött Rubányi Pál telefonja.
A Kossuth-díjas sebészorvost, egyetemi tanárt, a Semmelweis Egyetem akkori rektorhelyettesét Serényi Pál, az Országos Baleseti Intézet mellkassebésze hívta, aki az 1970-es évek elején Berlinben elsajátította az agyhalottból történő vesekivételt.
Azt kérdezte, hogy be tudják-e ültetni azt a két vesét, amelyet egy baleset sérültjeként agyhalál állapotába került fiatalemberből operált ki.
Rubányi Pál és helyettese, Szécsény Andor összehívta a műtétre akkor már hosszú ideje készülő sebészeket – Megyaszai Sándort, Perner Ferencet és Járay Jenőt – és külön-külön megkérdezte őket, meg tudják-e csinálni. A válasz három igen volt.
Forrás: Szervátültetettek Szövetsége
Ekkor kinyitottuk az elzárt szekrényt, elővettük a vese kanülálásához szükséges primitív kis kanülöket és a házilag fabrikált ruhaszárító csipeszt, melynek segítségével a vese érfalát óvatosan hozzá lehetett szorítani a réz kanülhöz a veseátmosásakor. Az első műtétet 20 óra 20 perckor kezdte meg Perner Ferenc, Szécsény Andor és Faller József, az altatóorvos Megyaszai Sándor volt. 290 percen át operáltak. A második műtétre szerda hajnalban került sor, ez 257 percig tartott, Szécsény Andor helyére Karády doktor, míg Faller doktor helyére én léptem. Az első beteget sajnos szövődmények miatt két nap múlva elvesztettük, a második beteg viszont szövődmény nélkül gyógyult, és az átültetett vesével további 22 évet élt.
meséli Járay Jenő professzor.
Ez után sok sikeres veseátültetést következett. A századikat 1980. április 11-én ünnepelte a klinika teljes személyzete, az ezrediket 1994. december 8-án. Ahogy Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója elmondta, 2022-ben 122 elhunyt és 56 élő donor önfeláldozó segítségnyújtásának köszönhetően összesen 369 életmentő szervátültetés történt Magyarországon (ez a szám az összes átültethető szervre – szív, máj, tüdő. hasnyálmirigy – vonatkozik).
A másik első, aki a hetedik
Az első magyarországi veseátütetés azonban mégsem az volt, amelynek a történetével ezt a cikket kezdtük. Az volt az első sikeres veseátültetés hazánkban, de egy évtizeddel korábban Németh András is elvégzett egy veseátültetést Szegeden. Ő ösztöndíjasként Londonban tanult William James Dempster osztályán, s a tőle tanult módszerrel 1962. december 21-én véghez vitte a valóban első magyarországi veseátültetést. E műtétet megelőzően összesen 37 emberi veseátültetés történt, így a szegedi a világon a 38. transzplantáció volt, és Németh András volt a hetedik sebész az egész glóbuszon, aki ilyen műtétet végzett. Az általa operált 26 éves férfi veséje teljesen leállt, már csak dialízissel lehetett életben tartani és egészséges testvére egyik veséjét kapta meg.
Forrás: Flickr
A beteg körülbelül 40 napig kitűnően érezte magát, aztán kiderült, hogy szervezete nem tudja befogadni a szervet, és a kilökődési reakció következtében a műtét utáni 79. napon elhunyt.
Lett egy klinika
A szervátültetés akkor jelent megoldást, ha egy életfontosságú szerv tönkremegy. A vese és a máj érintett leggyakrabban. Az oka sokféle lehet, a vírusfertőzéstől a veleszületett genetikai hibáig. A májat nem lehet külsőleg pótolni (szervátüteltés nélkül biztos az idő előtti halál), a vesét dialízissel (művesekezeléssel) átmenetileg lehet.
Az 1970-es években dialízissel körülbelül fél évig lehetett életben maradni, ma már sokkal hosszabban, de az így kezelt beteg ritkán van teljesen jól és élete a kezeléshez kötött. Szervátültetés után azonban újra teljes életet élhet, tehát valóban második életet kap, ha pedig nem jut szervhez, akkor meghal. A 70-es években „a dialízisre is csak válogatottan, egy bizottság közreműködésével kerülhetett egy elégtelen veseműködésű beteg. Rossz emlékezni azokra a bizottsági ülésekre, ahol el kellett dönteni, ki részesülhet művesekezelésben” – írta Alföldy Ferenc egyik cikkében.
Saját otthona Transzplantációs és Sebészeti Klinika néven viszont csak évtizedekkel az első műtétek után lett a szervátültetésnek. Perner Ferenc miniszteri biztosként felügyelte a tervezést és építkezést. Az ő visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy számos, akkoriban titkolt egyezkedés, vita, kompromisszum után, sok nehézséget leküzdve nyílt meg ez az intézmény 1994. január 10-én. Első igazgatója Perner lett, nyugdíjazása után Alföldy, tőle pedig Járay vette át ezt a címet.
Forrás: Szervátültetettek Szövetsége
A Klinika megnyitásakor rendkívül korszerű volt, több műtővel, 144 ággyal, központi sterilizálóval, fotó- és kémiai laboratóriummal rendelkezett. Aztán 2010-es évek végére az épület lassan elhasználódott, és 2021-ben be is zárták.
A szakmai munka másutt folytatódott: az önálló Transzplantációs Klinika megszűnt, összevonták az általános sebészeti tevékenységet végző másik klinikával, új nevet, új vezetést, új működési struktúrát kapott, a mai neve Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika. Ahogy az új igazgató, Szijártó Attila nyilatkozta az összevonáskor „A transzplantáció kiválása a sebészetből az 1990-es években jó koncepció volt, de ma úgy látjuk, hogy egy nagy, robosztus intézetnek a tudásanyaga egybetéve tud eredményes sebészeti ellátást biztosítani”. Ezen a Klinikán kívül hat intézményben végeznek szervátültetést Magyarországon: Budapesten még három kórházban, továbbá Debrecenben, Pécsen és Szegeden.
Szervhiányválság
A beültethető szerv két forrásból érkezhet: vagy élő emberből, aki felajánlja egy nélkülözhető szervét (például egyik veséjét), vagy úgynevezett agyhalott testből. Az agyhalott – noha még ver a szíve és géppel lélegeztetik, mert önállóan légvételre már nem képes – nem érez semmit, nem hall, nem lát, nincsenek gondolatai, minden agyműködése megszűnt. Az agyhalál viszonylag ritkán fordul elő, mert kicsi az esélye annak, hogy agyhalottként haljon meg az ember (száz kórházi haláleset között körülbelül egyszer fordul elő). Ezért a beültethető szervek száma kevés.
Viszont a szervátültetés iránti igény az elmúlt évtizedben világszerte rohamosan nőtt, aminek három okát említi az orvosi szakirodalom: az életfontosságú szervek egyre gyakrabban betegszenek meg (ennek okai külön cikket érdemelnének), a szervátültetést egyre jobb túlélési mutatókkal végzik, illetve a transzplantáció utáni életminőség is rohamosan javul. „Szervhiányválság” van tehát, ami azt jelenti, hogy több ezer beteg kaphatna új és jobb életet, ha lenne elég szerv, ugyanakkor a várakozás alatti orvosi ellátásuk – például a dialízis – költségei egyre nőnek. Az egész társadalom jobban járna tehát, ha több átültetést lehetne végezni. A válság enyhítése céljából világszerte oktatási programokat szerveznek a lakosság és a kórházi személyzet számára a szervadományozás szükségességéről és előnyeiről.
A másik nagy lépés a jobb szervellátás felé, hogy Magyarország 2013. július 1-jén csatlakozott az Eurotransplant Nemzetközi Szervcsere Szervezethez. Így a többi tagállam – Ausztria, Belgium, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Németország, Szlovénia – területén jelentett agyhalottaktól is kaphat magyar beteg szervet, ha épp neki megfelelő, az ő szervezetébe ültethető be. Ugyanígy, minden magyar donorszerv is azonnal bekerül az Eurotransplant közös listájába.
További válságenyhítő módszer, ami Magyarországon is lehetséges 2014 óta, az úgynevezett keresztdonáció. Ennek lényege, hogy ha valaki közeli hozzátartozójának adná a szervét, de az immunológiai egyezés hiánya miatt erre kettejük között nem kerülhet sor, akkor az orvosok felkutatnak egy hasonló problémával szembesülő párt, és a szervadományozás így a két pár között jön létre.
Szerencsére egyre többen vannak túl a sikeres műtéten. Mivel azonban rendszeres (általában háromhavonta végzett) ellenőrzésre van szükségük, ma már az utógondozás kezd a nagy betegszám miatt nehézségekbe ütközni. A szervátültetettek ugyanis egész életükben gyógyszert kénytelenek szedni, hogy az immunrendszerük ne lökje ki a beültetett szervet. A gyógyszer vérbeli koncentrációját rendszeresen ellenőrizni kell, mert rengeteg hatás – például egyes ételek, gyümölcsök, hasznos gyógynövény alapú étrendkiegészítők stb. – módosíthatja. A kívánatosnál alacsonyabb gyógyszervérszint szervkilökődéshez, a túl magas pedig mellékhatásokhoz vezethet.
Az ország egyik legaktívabb betegszervezete a Magyar Szervátültetettek Szövetsége. Elnöke Berente Judit, aki maga is vesetranszplantált. Összefogásával a szervezet rendkívül sokat tesz a tagok tudatos életvezetéséért, a túléléshez fontos testmozgás tudatosításáért. A szervezet idén 25 éves. Évente megtartott országos találkozóikra néhány éve már a donorrá vált szeretteiket elvesztett családok képviselői is rendszeresen eljönnek, hogy együtt emlékezzenek azokra, akik balesetük után így élnek tovább.
