Az egyes emberektől levett biológiai minták és orvosi adatok megosztását lehetővé tevő biobankok forradalmasítják az orvosi kutatást és ezáltal elősegítik az egészségügyi ellátás fejlődését. A Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja arról írt, hogy a biobankok terén tett közös erőfeszítések hogyan nyitják meg az utat a személyre szabottabb kezelések és az innovatív betegségmegelőzési stratégiák előtt.
Kevesen tudják, hogy minden gyógyszer és minden ma alkalmazott orvosi kezelés irányelve a betegektől származó mintákon és adatokon alapul. A formaldehid és más tartósító szerek felfedezése már a 19. században lehetővé tette a szövetminták hosszabb távú tárolását. Az első kórszövettani gyűjtemények is ebben az időszakban jöttek létre.
Biobankok fejlődése
Az első vérbankokat az 1910-es és 1920-as években, például az első világháború alatt főként transzfúziós célokra hozták létre főként transzfúziós célokra. A modern értelemben vett biobankok azonban, ahol hosszú távú orvosi és genetikai kutatások céljából rendszeresen gyűjtenek és tárolnak biológiai mintákat, csak a 20. század második felében jelentek meg. A modern nagyszabású ilyen pedig a múlt század kilencvenes éveitől és a 2000-es évektől kezdve váltak egyre elterjedtebbé.
Ezek felgyorsíthatják az orvosi kutatásokat, mivel a kutatók számára hatalmas mennyiségű egészségügyi adatot és mintát biztosítanak, amikor csak szükségük van rájuk.
Európában a nemzeti biobankok az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején indultak el. Ezek azonban nem álltak össze egy páneurópai kezdeményezéssé, amíg 2013-ban uniós irányítással és finanszírozással meg nem alakult egy széles körű konzorcium, a BioMolecular Resources Research Infrastructure – European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) elnevezésű szervezet.
Ma a grazi székhellyel működő BBMRI-ERIC Európa fő biobankokat kezelő szerve. A kutatókat, a biológiai minták gyűjtését, tárolását, feldolgozását és kutatási célokra való rendelkezésre bocsátását felügyelő „biobankárokat”, az ipart és a betegeket egy olyan együttműködési hálózatba tömöríti, amely az orvostudomány és a betegek javát szolgálja.
A konzorcium megalakulása előtt a nemzeti biobankok Európa-szerte többnyire elszigetelt egységként működtek. A BBMRI-nek köszönhetően ezekből egy együttműködő nemzetközi hálózat lett, amely átfogóbb orvosbiológiai vizsgálatokat tesz lehetővé.
Hűtés helyett folyékony nitrogén
A biobankolás mindinkább fontos szempontja a fenntartható és környezetbarát működés, amit azzal érnek el, hogy csökkentik a számítástechnikai műveletek és a jelenleg fagyasztókban, rendkívül alacsony hőmérsékleten tárolt minták fenntartásának energiafogyasztását.
Az egyik elképzelés az energiafaló hűtőszekrények helyett a biológiai folyamatokat megállító folyékony nitrogén tárolóedények használata.
A BBMRI-ERIC közösség 24 nemzeti biobank-hálózatot foglal magában Európa-szerte, valamint az Egészségügyi Világszervezet részét képező Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséget. Mindannyian éves tagdíjat fizetnek, és további finanszírozásuk az EU-tól származik.
Hazánk 2021 óta tagja a szervezetnek, a hat – zömmel egyetemeken működő – magyar biobankot összefogó, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával hazai magyar tagszervezetet a Semmelweis Egyetemen koordinálják.
Az európai szervezet mintegy 570 biobankkal működik együtt a minták és egészségügyi adatok gyűjtése és tárolása érdekében. Ezek aztán egy online hozzáférési rendszeren keresztül válnak láthatóvá. A hálózat összekapcsolja a kutatókat a tárolt anyagokkal és adatokkal, amelyekre a közérdekű egészségügyi kutatásokhoz van szükségük. A kutatók pedig útmutatást nyújtanak az egyes biobankok számára annak érdekében, hogy az általuk gyűjtött minták és adatok egységesen magas színvonalúak és összehasonlíthatóak legyenek a hálózaton belül. A szakértők emellett etikai és jogi kérdésekben is tanácsot adnak a biobankoknak és a kutatóknak, például a betegek beleegyezésével és adataik biztonságos tárolásával kapcsolatban.
Az önkéntesek szerepe
Fontos kérdés, hogy hogyan jutnak a biobankok a mintákhoz. Egyes önkéntesek egyszeri alkalommal, kórházi kezeléseik során adományoznak mintákat, míg mások folyamatosan részt vesznek a munkában, ami hatalmas forrást teremt a tudomány számára. Az Európai Unióban már több millió ilyen önkéntest tartanak nyilván.
2024-ben a biobank-hálózat kutatói egy új, uniós támogatással működő projektet indítottak EvolveBBMRI néven, amelynek célja a hálózat 10 éves stratégiájának kidolgozása, továbbá az adatgyűjtés és -tárolás felgyorsítása, valamint az iparral való együttműködés elmélyítése.
Szeretnék emellett tovább racionalizálni az adatgyűjtést, a minták tárolásának és megosztásának biztonságát, s a fenntarthatóságra, valamint a még inkább környezetbarát biobankolásra összpontosítani.
A hálózat igyekszik felkészülni egy jövendő új világjárványra is, amikor döntő lesz a lakosság globális ellenálló képességének növelése. Ehhez pedig fontos a biobankok anyaga, ami sok adalékkal szolgál annak felméréshez, hogyan terjedhetnek a betegségek az egyes populációk között, de abban is segíthet, mely embercsoportok érzékenyebbek az állatokról átjutó fertőzések, a zoonózisok iránt.
