Indul hazánkban a Tony Curtis Emlékév

A Magyar Hollywood Tanács Oscar-partiján indul az idén száz éve született Tony Curtis emlékéve Magyarországon. Az Oscar-díjra jelölt, kétszeres Golden Globe-díjas színész idén lenne 100 éves és 15 esztendeje hunyt el. A kettős évforduló alkalmából a Magyar Hollywood Tanács 2025-öt Tony Curtis Emlékévvé nyilvánította. Az előzményekről és a tervezett eseményekről Bokor Balázst, a tanács elnökét kérdezte a tudás.hu.

Mikor döntöttek az Emlékévről?

Januárban jelentettük be a szándékunkat, legyen 2025 Tony Curtis Emlékév.

Valójában március 2-án, az Oscar partinkon kezdjük az emlékévet. Mint hagyomány, a barátainkkal és partnereinkkel együtt nézzük a Los Angeles-i Oscar-gála programját. Ekkor hirdetjük meg a 2025-ös, centenáriumi Tony Curtis Filmfesztivált is.

Megjegyzem Mátészalkán bevezetésképp már tavaly is rendeztünk egy hozzá fűződő filmfesztivált. De Mátészalkán a legfontosabb mozzanatokra idén június 3-án, a születésnapon kerül sor, domborműveket avatunk a Zsinagóga falán, a kávézóban, amely az ő nevét viseli pedig emlékünnepséget tartunk.

Augusztus végén bekapcsolódunk a Fényes Napok eseményeibe. (1888-ban Mátészalka volt az első magyar település a mai Magyarországon, ahol az utcai villanyvilágítás megjelent.) Szeptemberben filmfesztivált rendezünk.

Mátészalkához több hollywoodi legenda is kapcsolódik

Miért összpontosítanak az észak-alföldi városra?

Mert a család innen, erről a vidékről való.

Curtis Schwartz Bernát néven ugyan New York-ban született 1925. június 3-án, de az édesapja, Schwartz Manó és felesége Mátészalkáról vándorolt ki az Egyesült Államokba. Ez a város a magyar és a nemzetközi filmtörténet egyik jeles állomása: a neves film mogul, Adolf Zukor Ricsén látta meg a napvilágot, de a gyermekéveit Mátészalkán töltötte. 

Ezért az Adolf Zukor Mozi adott helyet a 2022-es és 2024-es Zukor Fesztiválnak. A róla elnevezett filmszínház lesz az Curtis emlékévben is több esemény helyszíne.

A Magyar Hollywood Tanács egyébként több fesztiválban társrendező: a Bujtor Fesztiválban Keszthelyen, a Ceglédi Filmfesztiválban, s a most már 8 éve létező szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválnak is kezdetektől partnerei vagyunk. A tavaly rendezett Tony Curtis Fesztiválnak hamar híre ment, márciusban hirdettük meg és szeptemberre 100 filmet neveztek 17 országból. Idén, az évforduló miatt több jelentkezőre számítunk.

Milyen támogatókat nyertek meg?

A Magyar Hollywood Tanácsnak együttműködési megállapodása van Mátészalka Város Önkormányzatával, partnerünk az Origo Filmgroup Zrt., Magyarország legnagyobb filmstúdiójával közösen szervezzük a Tony Curtisszel kapcsolatos mátészalkai eseményeket. A Nemzeti Filmintézet tavaly és idén is támogatta, támogatja a filmfesztivált.

Hogyan tudják finanszírozni az egész éves programot?

A Magyar Hollywood Tanács civil szervezet, tehát pályázunk a különböző eseményekre, különböző intézményeknél. Ez természetesen elég sok erőfeszítést igényel a tanács valamennyi programjával kapcsolatban.

A „gyűjteményünkben” 500 ünneplésre méltó név szerepel, világhírű rendezők, színészek, producerek, a filmkészítéssel foglalkozó magyar születésű, illetve származású alkotók, akikről rendszeresen megemlékezünk.

Az Origo Filmstúdióban egyszer egy napig volt látható a Gábor Zsazsa kiállítás. Mit gondol, miért?

Az Origóban három kicsi múzeum jött létre, részben a mi együttműködésünkkel: Gábor Zsazsa, Adolf Zukor és Andy Vajna emlékszobák. Az Origó egy zárt filmstúdió, gyár, ahol nagyon komoly munka folyik.

És tudjuk, hogy a filmforgatásoknál nem szeretik a külső szemlélőket. A stúdió aulájában kőbe vésve csillagok láthatók, a magyar Oscar-díjasok csillagai.

Van továbbá egy nagy térképfal, amit tavaly márciusban avattunk fel. Azokat a településeket – több mint ötvenet – jelöltük meg Magyarország térképén, ahol nagy hollywoodi magyarok születtek, vagy ahonnan a felmenőik származtak.

Nem az volt a cél a három emlékszoba kialakításában, hogy a nagyközönség látogassa, hanem az itt forgató nemzetközi sztárok tájékozódhassanak, érezzék át, hogy olyan országban dolgoznak, amely a filmszakma számos nagyságát adta a világnak.

Jamie Lee Curtist is meghívták 

Tony Curtis életéről létezik egy bárki által látogatható kiállítás – Mátészalkán.

A hajdani Schwartz-ház, vagyis a szülők, nagyszülők otthona helyén épült egy új objektum.

2017-ben a város polgármesterével felkerestük Amerikában Tony Curtis özvegyét, Jill Vandenberget, tőle kaptunk néhány személyes tárgyat. Amikor pedig 2021-ben a Tony Curtis kiállítás megnyílt a róla elnevezett kávézó épületében, több filmes relikviát, dokumentumokat, festményeket – hiszen Curtis jó színvonalon festett is – kitüntetéseket, ruhadarabokat küldött, ezekből állt össze a Curtis emlékkiállítás.

Az özvegy tavaly díszvendégünk volt a filmfesztiválon, természetesen az ideire is meghívtuk, várjuk a válaszát. Nemcsak az övét, hanem Tony Curtis Oscar-díjas lányát, Jamie Lee Curtisét is. Ő 2021-ben már járt Mátészalkán, de a Covid-szabályok miatt csak igen szűk körrel tudott találkozni.

Nagyon tetszett neki a nagyszülők szülővárosa, és őszintén elérzékenyült, amikor bement a zsinagógába. Az egyik falon roppant szomorú névsor látható: az elhurcoltak névsora.

Megrendült, mert sok Schwartz nevet olvashatott. Szép az épület, sajnos elég rossz állapotban van, felújításra vár, jelenleg zsinagógaként nem is működik, hiszen a falon megnevezettek közül senki sem tért vissza.

Milyen programok gazdagítják a filmfesztivált?

Tavaly 25 kísérőprogramot vonultattunk fel: beszélgetéseket neves filmrendezőkkel, színészekkel. A nyár elejére véglegesítjük a szeptemberi fesztiválprogramot. Idén minden esemény Tony Curtisre koncentrál, megújítjuk, kibővítjük az emlékkiállítást, tervezünk egy konferenciát, amelyen több filmes szakember, esztéta elemzi Tony Curtis életművét.

Hogy Jamie Lee Curtis eljön-e, az attól függ, hogy forgat-e valahol. Fiataloknak szervezünk egy Tony Curtis filmes alkotótábort az október-novemberi időszakban, tulajdonképpen ez lesz az emlékév záróprogramja.

Egyébként a Magyar Hollywood Tanács az elmúlt nyolc évben már több helyen megvalósított filmes alkotótáborokat: Szegeden, Kisvárdán, Ricsén, Mátészalkán, Cigándon.

Tapasztaljuk, hogy az iskolás fiatalok intenzíven érdeklődnek a filmezés iránt. Lehetőséget biztosítunk számunkra, hogy a filmes alapokat, a rendező, a forgatókönyvíró, az operatőr, a színész feladatait, a szakmai sajátosságokat megismerjék.

Elviszünk hozzájuk kiemelkedő filmeseket, akik saját élettapasztalatukról beszélnek, sztorikat mesélnek, ez rendkívül hatásos. Természetesen áttekintést kapnak a magyar filmtörténetről, a hollywoodi magyar gyökerekről, az alkotótáborok ideje alatt kis csoportokban filmetűdöt készítenek – hasonló lesz a Tony Curtis alkotótábor programja is.

Hollywood magyarjainak titka

A nemzetközi kapcsolati hálója igen kiterjedt. Honnan, miért?

Négy évtizeden át dolgoztam diplomáciai pályán, több helyen nagykövetként vagy főkonzulként. Az utolsó kiküldetésemen a Los Angeles-i főkonzuli tisztet töltöttem be. Los Angeles kétségtelenül a film fővárosa, ez a miliő valóban rengeteg kapcsolatot hozott. A diplomácia iránti szerelmemet fölváltotta vagy inkább úgy fogalmazom: kiegészítette a filmművészet iránti rajongásom.

Nemsokára útra kel, milyen alkalomból indul Görögországba?

Április 3. és 7. között lesz a Levádiai Nemzetközi Filmfesztivál, a Múzsák földjén. A nemzetközi zsűri tagja vagyok, nagy várakozással tekintek az esemény elé. A fesztivál igazgatója Demetrios Katis igen jó barátom, a tavalyi Tony Curtis Filmfesztiválon ő is a vendégünk volt. Körülbelül 150 filmet neveztek a Múzsák Fesztiváljára.

Előzetesen elektronikus formátumban megküldik a versenyben résztvevő alkotásokat, mert minden zsűritagnak minden darabot meg kell nézni és külön-külön értékelni. Mintegy százat már láttam és az a benyomásom, hogy változatos témájú, roppant érdekes filmek érkeztek. Azt sem titkolom, hogy közülük többet is szeretnék meghívni a mi fesztiválunkra.

Milyen filmeket kedvel? Lát-e valamiféle tendenciát ebben a mezőnyben, mennyire uralja a szörnyek, a gépek világa?

Az emberi történeteket szeretem. Mi a Tony Curtis Filmfesztivál kapcsán megfogalmaztunk egy mottót: vissza a gyökerekhez. Tehát, hogy rímeljen minden film erre a témakörre. A levádiai filmfesztiválnak nincs ilyen elvárása, nem igénylik a közös mondanivalót, ezért rendkívül nagy a szórás témakörökben és stílusokban.

A film népszerű termék, mi pedig fogyasztói társadalomban élünk, természetes, hogy különbözők az ízlésvilágok, irányzatok. Lehet ezt szeretni és lehet nem szeretni. Én sem vagyok kedvelője azoknak a filmeknek, amelyekben elvont történetek, futurisztikus, utópisztikus dolgok jelennek meg.

Kétségtelenül jobban szeretem azokat a filmeket, amelyeknek a története, az üzenete a mai világra lebontható. Aminek tanulsága van számunkra. Azt hiszem, hogy a filmművészet nyelve bábeli, természetes, hogy minél többféleképpen szól, hogy minél több réteget tudjon megszólítani.

Fogadjuk-e el, hogy mesterséges intelligenciával előállítható Tony Curtis vagy más kimagasló sztárok kópiája?

Az új idők és új szelek sok furcsaságot hoznak, ezekkel együtt élünk, azt hiszem, hogy a jövőben egyre intenzívebben. De emlékezzen, tavaly hosszú sztrájk volt Hollywoodban, a színészek és a forgatókönyvírók főképpen a mesterséges intelligencia ellen, a szabályozatlanság ellen tiltakoztak.

Egyébként érdekes látnom, hogy a levádiai fesztiválon megjelent egy új kategória: a mesterséges intelligencia által készített filmek. De ezeket – nagyon helyesen – külön kategóriába sorolták.

Önnek sikerült-e megfejtenie a Magyarországról személyesen vagy a felmenőik révén elszármazott világhírű Hollywood-i művészek sikereinek titkát?

Változatlanul érdekes a kérdés. Szabó István filmrendező, Oscar-díjas, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze a Hollywood híres magyarjai című könyvem előszavában írt az első nagy generációról. Fénykoruk az 1800-as évek végétől, mondjuk az 1900-as évek derekáig tartott.

Mi is a titok? Az, hogy olyan vidékről eredtek, nagyrészt Kelet-Magyarországról, ahol számtalan etnikum élt együtt. Ők, vagy az elődeik olyan településeken laktak, ahol sokféle nyelven beszéltek, különböző vallásokban éltek, és megszokták a másságot, az egymás iránti figyelmet.

És ez, ahogy Szabó István véli, alkalmassá tette őket arra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az újhoz, valami máshoz, ismeretlenhez. Ne felejtsük el, a legnagyobb részük Amerikába érkezve nem beszélt angolul sem, és mégis az álmaikat valóra tudták váltani. Tehát a nyitottság, a másság iránti figyelem mellett az akaraterő és a boldogulni vágyás együtt hozta meg a sikert.