A hazai amfiteatrum nagyobb volt a Colosseumnal és gladiátorok öldököltek benne

Itt vannak már a cobotok, az úgynevezett robotkollégák
2024-01-23
Kiengedték az éhségsztrájkoló volt lengyel belügyminisztert a börtönből
2024-01-24
Show all

A hazai amfiteatrum nagyobb volt a Colosseumnal és gladiátorok öldököltek benne

Panorámakép Aquincum katonai (katonavárosi) amfiteátrumáról Óbudán - amely Budapest városrésze a III. kerületben - Nagyszombat utca-Pacsirtamezõ utca-Viador utca-Szõlõ utca által határolt területen fekszik. A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettõl északra, Aquincum városrész területén volt. A település két arénája közül ez a nagyobbik. Egy építési felirat szerint a gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építette át kõamfiteátrummá a Legio II Adiutrix mûszaki alakulata. Az aréna mérete nagyobb, mint a római Colosseumé, 10-13 ezer nézõ befogadására volt alkalmas. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Nagyobb, mint a Colosseum és akár “tengeri csata” is lehetett benne. Mi az? Ez a Budapesten lévő Nagyszombat utcai római amfiteátrum. Egy hideg, napos délutánra beszéltük meg a helyszíni találkozót Timár Lőrinccel, a HUN-REN-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársával, aki régész, no meg építész is. Fölmásztunk a romok tetejére. Miután leáldozott a gladiátorok kora, a helyiek tüzép-telepként használták és széthordták az építményt, amely belső méretét tekintve valóban nagyobb Róma nevezetességénél.

Itt állunk a Nagyszombat utcai amfiteátrumnál, amely a kutatások szerint a Kr.u. II. század közepén épült. A környék lakott volt már korábban is, de könnyű elképzelni, hogy az építmény megjelenése nagyjából olyan lehetett, mintha ma egy kis falu határában hipp-hopp felépülne egy Puskás Aréna.

Jó a hasonlat és tudjuk, hogy maguk a rómaiak is tudatában voltak annak, hogy az ő építészetük sokkal magasabb technikai színvonalat képvisel, mint a bennszülötteké.

A rómaiak előtt ugyanis a kelta eraviszkusz törzs tagjai éltek itt, akik a régészeti leletek tanúsága szerint kunyhókban laktak.

A római uralom végeztével aztán nem is tudtak mit kezdeni az amfiteátrumokkal az itt maradó és a népvándorlással érkező népek. Nem volt ugyanis civil felhasználásuk. Ez volt az egyik probléma.

A másik pedig az, hogy az amfiteátrum – bármilyen egyszerűnek is látszik – szerkezetileg egy bonyolult építmény. Küzdöttek vele a rómaiak is.

Az arénát körülvevő belső falgyűrűt tartja a föld, ám a külső falak kidőlését nem egyszerű megakadályozni, különösen úgy, hogy a szükséges fizikai összefüggéseket valamikor 1500 évvel később fedezték fel.

A másik aquincumi amfiteátrumnál, ami a Keled utcánál van a polgárváros mellett, például szépen lehet látni, hogy azt rengetegszer javították, pont ezért. Mondjuk az egyszerűbb szerkezetű is volt, feltehetően az építtetőknek nem volt elég pénzük a profi tervezésre és kivitelezésre.

A régészeti leletek alapján tudjuk, hogy ezt a Nagyszombat utcai amfiteátrumot még a népvándorlás korában is használták.

Fennmaradt olyan megnevezése is, hogy Kurszán vára, ami mindenképpen arra utal, hogy ebből valami erődöt csináltak, ami aztán szépen lassan lepusztult, és az újkorban házakat építettek rá.

Magyarországon elég kevés dolog maradt meg a föld felszínén a római korból. A nyugat-római birodalom bukása után az összeomlás nem mindenhol következett be azonnal: Gallia, Hispania vagy Itália egyes részein jó darabig úgy éltek, mintha rómaiak lennének, csak a posta már nem jön Rómából.

Ott a települések nevei nem sem merültek feledésbe, a latinból kialakult a helyi nyelv, a római épületeket ugyan ők sem kímélték, de mégis volt egyfajta folytonosság.

Ez itt milyen környék volt? Úgy kell elképzelni, hogy jöttek a római katonák és elkergették a bennszülötteket, hogy ne legyenek útban?

A provinciák a szervezésében volt egyfajta kettősség, voltak kifejezetten katonai zónák.

Ez az volt?

Itt volt a legiótábor a mai Flórián téren, amelyhez kapcsolódott egy kisebb erődökből álló hálózat is, ami átnyúlt egészen a Duna túlpartjára.

Ez az egész környék katonai közigazgatás alatt állt. Ez nemcsak azt jelentette, hogy itt állomásoztak a csapatok, hanem egyfajta törvényen kívüli „szeráj” is volt az erődítmény körül, ahol hadsereget ellátó kereskedők, szolgáltatók, szerencselovagok vagy akár a katonák illegális családtagjai laktak.

Legálisan ugyanis a katonák nem alapíthattak famíliát. Így egy nagyon furcsa, jogállás nélküli szabálytalan városszerűség jött létre. Az amfiteátrum ennek a szélén helyezkedett el.

Azt olvastam, hogy ennek az amfiteátrumnak a küzdőtere nagyobb volt, mint a Colosseumé. 

Nagy jelentősége ennek ugyan nincsen, de kétségtelenül mindenképpen érdekesség. Persze más szempontból mégiscsak fontos volt a méret.

Tacitus leírta, hogy egyszer, amikor megérkeztek Rómába a germán követek, szokás szerint elvitték őket a Pompeius-színházba. A vendégek természetesen egyáltalán nem értették az éppen aktuális előadást, de azt látták, hogy rengeteg az ülőhely, vagyis ezek a rómaiak marha sokan vannak. Jó lesz velük vigyázni!

Arról nem is beszélve, hogy ezek a római épületek kőből készültek és tetőcseréppel voltak fedve, a középületeknek hatalmas oszlopai voltak. Az akkori építészeti csúcstechnológiát testesítették meg.

Térjünk vissza az amfiteátrumhoz. Hogyan nézett ez ki pontosan?

Azt már nem igazán tudjuk, hogy a felmenő szerkezet milyen volt pontosan. A maradványok alapján viszont következtethetünk rá. Az biztos, hogy vannak ezek az „U” alakú falak, ezeknek a belső része fel volt töltve földdel, és valószínűleg az egymás mellett lévő földdel töltött „fal-dobozok” között boltozott bejáratok voltak.

Ezeknek a tetején felül volt a nézőtér. Látjuk ezeket a kapukat lent, azokon keresztül jöttek a gladiátorok és a vadállatok az arénába.

A kutatásnak van egy nagy problémája: a rómaiak nem alaprajzokban laktak, hanem épületekben, de nekünk általában csak az alaprajzok maradtak meg. Ezért sok esetben csak sejthetjük, hogy milyen volt az épületek külseje és milyenek voltak a belső térkapcsolatok.

Lehetett akár olyan is ez, mint a római Colosseum?

Méretileg igen, de ennek itt másfajta volt a szerkezete. Fontos az is, hogy a Colosseum bent állt a városban, ezért teljesen érthető, hogy kívülről homlokzatot is csináltak neki. Ez a Nagyszombat utcai amfiteátrum valószínűleg egy sokkal „funkcionalistább” épület volt, kívülről egészen egyszerűen nézhetett ki.

Nem találtak feliratokat, amelyek segítenék a kutatókat?

Van egy kőlapra vésett díszes felirat, ami elég nagy ahhoz, hogy az amfiteátrum építési felirata legyen, csak sajnos a szomszéd utcában került elő, így nem biztos, hogy hozzá tartozott. Állandóan karban kellett az építményeket tartani és a rómaiak után nem volt senki, aki ezzel tudott volna foglalkozni.

Viszont volt benne anyag bőven, így aki építkezni akart a környéken, jött és vitte, amit bírt: ezért aztán minden szét lett dobálva.

Ugorjunk egyet vissza az időben. Fent ülünk a lelátón az átadás után pár hónappal. Mit látunk?

Természetesen elsősorban gladiátor- és állatviadalokat. Itt ez a helyen alapvetően a belezés volt a lényeg. Ez volt az akkori szórakoztatóipar.

Sajnos a feltárási dokumentációja elveszett ennek az amfiteátrumnak, így csak a rövid ásatási jelentés alapján sejthetjük, hogy mi célt szolgált a vízelvezető rendszer, aminek nyomait megtalálták.

Az egy dolog, hogy az esővizet elvezette. De azt megteszi az arénában homok is, felszívja a nedvességet. Feltételezhető azonban, hogy itt az egész arénát fel lehetett tölteni vízzel és vízi csata „show”-t is lehetett tartani benne. Persze ez jelenthette azt is, hogy volt 50-100 centi víz, és a hajók kerekeken mozogtak, de akkor is meg volt az illúzió. És persze a sok-sok vér.

A gladiátoroké volt a főszerep, nem vitás.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.