A jobboldal is szövetségre lép a francia választásokon

Állatvédők rongálták meg a brit király portréját
2024-06-11
Elon Musk szerint nagyon veszélyes, hogy az Apple termékekre mesterséges intelligenciát raknak
2024-06-11
Show all

A jobboldal is szövetségre lép a francia választásokon

Teamwork concept. Two businessman connecting puzzle pieces togheter with copy space

A francia hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti “szövetségre” szólított fel a felmérések élén álló, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában. A bejelentés óriási felháborodást váltott a Köztársaságiak vezető politikusai részéről.

“Szövetségre van szükségünk – miközben önmagunk maradunk – az RN-nel és annak jelöltjeivel” – jelentette ki Eric Ciotti a TFI kereskedelmi televízió híradójában, hivatalosan elfogadva egy olyan álláspontot, amely rendkívül vitatott a saját pártján belül, és amire még nem volt példa a francia jobboldal történetében.

Eric Ciotti elmondta: személyesen tárgyalásokat folytatott Marine Le Pennel és a pártelnök, miniszterelnök-jelölt Jordan Bardellával, a vasárnapi európai parlamenti választások győzteseivel, akiknek a pártja 31 százalékos támogatottságot kapott.

Ha a megállapodás létrejön, akkor ez lesz az első szövetség a több mint ötven éve alakult szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, illetve elődpártja a Nemzeti Front történetében.

Ciotti úgy vélte, hogy a hagyományos jobboldalnak szüksége van erre a megállapodásra ahhoz, hogy meg tudja őrizni képviseletét az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol jelenleg 61 képviselője van.

Marine Le Pen azonnal reagált, és üdvözölte Eric Ciotti “bátor döntését” és “felelősségtudatát”.

A negyven éve tartó kiközösítés, amely számunkra számos választás elvesztéséhez vezetett, eltűnőben van

fogalmazott a pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya, a párt jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje, aki egy évtizede dolgozik a párt szalonképessé tételén a francia politikai életben.

A Köztársaságiak vezető politikusai többsége azonban azonnal elutasította a szövetséget, és lemondásra szólították fel Eric Ciottit.

Gérard Larcher, a szenátus jobbközép elnöke, aki mindig is ellenezte “a szélsőjobboldalhoz való közeledést”, egyértelművé tette, hogy “soha nem fog támogatni egy megállapodást az RN-nel”.

A Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetője, Bruno Retailleau elítélte Ciotti “személyes lépését”, és csatlakozott hozzá az LR nemzetgyűlési frakcióvezetője, Olivier Marleix is, aki szerint a pártelnök “kizárólag a saját nevében beszélt, és le kell mondania”.

Az LR vezetőjének hivatalos bejelentése előtt Laurent Wauquiez, aki a 2027-es elnökválasztáson a párt elnökjelölti posztjának várományosa, kategorikusan elutasította a szövetséget a Nemzeti Tömörüléssel.

Gérald Darmanin belügyminiszter, az LR korábbi tagja azzal vádolta meg Eric Ciottit, hogy “aláírta a müncheni egyezményt”, amelyet 1938-ban többek között Franciaország is aláírt a náci Németországgal.

A Köztársaságiakhoz tartozó volt uniós biztos, Michel Barnier szerint nem lehet megállapodás “egy populista, oroszbarát, Európa-ellenes párttal”. Véleménye szerint a Köztársaságiaknak “le kell vonniuk a tanulságokat abból, ami történt”, jelezve, hogy Eric Ciotti “elvesztette a legitimitását” arra, hogy a párt nevében beszéljen.

A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon.

A Harris Interactive felmérése szerint Marine Le Pen pártja az 577 fős nemzetgyűlésben 235 és 265 közötti helyre számíthat a jelenlegi 89-cel szemben, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Emmanuel Macron elnök táborának csak 125-155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249-hez képest, a baloldali szövetség 115-145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40-55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.

Az OpinionWay kutatóintézet is hasonló tendenciát mért a hétfőn végzett reprezentatív felmérésben, eszerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.

Emmanuel Macron államfő jelezte, hogy nem fog lemondani, “bármi is legyen az eredménye” a nemzetgyűlési választásoknak.

A Le Figaro Magazine honlapján kedden megjelent interjúban a köztársasági elnök elutasította azt a feltételezést, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme esetén neki le kellene mondania.

“Nem a Nemzeti Tömörülés írja az alkotmányt, sem annak szellemiségét. Az intézményrendszer egyértelmű, az elnök helye is, bármilyen eredmény születik. Ez számomra megváltozhatatlan” – mondta az elnök.

Emmanuel Macron június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját. A jelöltállítás június 16-án délután 6 órakor zárul.

Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök “politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásokat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.