Egy évszázada, amikor a járművek hajtásának egyértelműen a fosszilis üzemanyag volt a meghatározó megoldása, a fejlett Nyugat, amerikai, angol, francia és holland cégek az egész világ kőolajtermelését „leuralták”. Megdöbbentő, de igaz, hogy amikor most az elektromos hajtás a legtrendibb, az akkumulátor-gyártásban labdába sem rúgnak a nyugatiak. A legnagyobb cégek mind ázsiaiak, elsősorban kínaiak, koreaiak és japánok.
Nyugat-Európa, de még a rugalmasságáról ismert Egyesült Államok is „elaludt”.
Régen azért kapott sok kritikát az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, vagy Franciaország, mert a tőkeereje és technológiai tudása alapján a világ minden részén (a Közel-Keleten, Afrikában, Dél-Amerikában) is elképesztő mértékben dominálták az olajipart.
A gyarmatosítás jegyében a Big Oil cégek (többek között az Exxon, a Shell, a Chevron, a BP, illetve a Total) mindenhonnan elvitték az iparág jövedelmének jelentős részét. Ehhez képest az elektromos hajtás esetén már hatalmasat fordult a kocka.
Az akkuipar királyai
Ha ma olyan összeállítást olvasnánk, hogy kik a Big Battery, vagyis az akkumulátorgyártás királyai, sehol nem látnánk a nyugatiakat. Sőt, vannak olyan konkrét iparágak, amelyek a jövő nagy globális céljaihoz (net zéró, a közlekedés és az energiatermelés zöldítése, a megújuló energia felfuttatása) nélkülözhetetlenek, de egyszerűen a Nyugat nincs bennük jelen és csak nagyon kellemetlen „követő üzemmódban” próbálkozik.
A fő példa erre természetesen az akkumulátorgyártás, de sok olyan iparág van, szélturbinák, félvezetők, okostelefonok, ahol hasonló a keleti térhódítás. Vagyis a jövő iparágai ázsiai kézben vannak.
Mi most kifejezetten az akkumulátorgyártással foglalkozunk, amelyben
Magyarország is nagyon hajt, megcélozta azt, hogy ne pusztán a 4-ik legyen a világ akkumulátorgyártási piacán, hanem hamarosan akár 2-ik is lehessen.
Ez jól hangzik, de azért ne felejtsük, hogy ez a gyártási helyszínre vonatkozik, de tulajdonosi, technológiai szinten a nálunk működő vállalatok is mind ázsiai cégek.
A top 10 akkugyár
2022-ben a világ globális akkumulátorgyártási kapacitása meghaladta a 2000 GWh-t, és a következő négy évben várhatóan évente átlagosan mindig a harmadával fog nőni. Ezzel 2026-ra több mint 6300 GWh termelési kapacitást érhet el a világ.
Viszont nyugati szemmel az kevésbé örömteli, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója a Statista szerint kivétel nélkül ázsiai (kínai, dél-koreai és japán cégek).
A legnagyobb az itthon is jól ismert CATL, amely Debrecenben készül gyártásra, és amely a világpiac egyharmadával rendelkezik (egészen pontosan 37 százalékkal). A második a BYD (amely szintén kínai, illetve szintén itt van Magyarországon), neki 16 százalékos a globális részesedése. Végül a harmadik a koreai LG Energy Solutions 14 százalékos részesedéssel.
A többiek már érdemben kisebbek a top 10-ben, de továbbra is mind ázsiaiak, a japán Panasonic, a koreai SK On, a kínai CALB, a koreai Samsung SDI és még három további kínai szereplő: a Gotion, az Eve, a Sunwoda.
Talán azért a Tesla…
Ha szeretnénk visszanyerni a „nyugati” büszkeségünket, azért találunk olyan listát is, így a Manlybattery.com összeállítását, ahol van nyugati gyártó is a top 10-ben, mégpedig
az amerikai Tesla, de csak hetedikként.
Mindezt persze egyáltalán nem boldogan vette észre az EU, vagy az USA, és a két régió próbál is igen kedvező feltételekkel cégeket hívogatni magához.
Az Egyesült Államok egy Inflation Reduction Act (IRA) nevű programmal kínál adókedvezményeket és támogatásokat azoknak a cégeknek, így akkugyáraknak is, amelyek segítik a zöld átállás iparágainak amerikai megjelenését.
Erre már az EU is felébredt, elindított egy programot, amely központi tervekkel, de nemzetállami keretek között segíti az akkuklaszter meghonosítását. Ennek a programnak a rövidítése TCTF (Temporary Crisis and Transition Framework). Mondanunk sem kell, Magyarország azonnal jelentkezett is rá.
A legnagyobbak nem adják a helyüket
Az egyes piacvezető cégek egyáltalán nem kényelmesednek el, eszük ágában sincs átadni az úttörő szerepet.
CATL
A CATL például egy olyan magáncég, amely folyamatos innovációkba fektet, úttörő a kobaltmentes lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok terén, amelyek fokozott biztonsági és környezetvédelmi előnyöket kínálnak. Ráadásul a cég akkumulátorai nem korlátozódnak csak az elektromos járművekre (itthon majd ilyeneket gyártanak), de a megújuló energiatároló rendszerekbe és helyhez kötött energia–megoldásokhoz is vannak termékei.
BYD
A BYD Energy is már több mint 24 éves akkumulátorgyártási tapasztalattal rendelkezik, most is beruház, részben Magyarországon, de például Kínában is. A BYD-ről is azt tartják, hogy nem áll meg a folyamatos innovációban. Elsősorban azokat a nátrium-ion akkumulátorokat tartja a jövő útjának, amely versenytársa, vagy helyettesítője lehet a hagyományos lítium-ion akkumulátoroknak.
LG Energy
Végül az utolsó dobogós, vagyis a szöuli LG Energy Solution Ltd. nekünk annyira nem ismerős, mert ő egyedül nincs jelen Magyarországban. Ez a szélesebb fókuszú csoport vegyiparral is foglalkozik, az LG Chem 1999-ben gyártotta az első lítium-ion akkumulátort, azóta is sok neves amerikai autótípus beszállítója a vállalat, amely bejelentette, hogy 5,5 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban akkumulátorgyárakba. A társaságnak a Teslával is kiváló a kapcsolata.
Már nehéz lesz utolérni Ázsiát
Az elektrifikáció, így a közlekedés átállítása a fosszilis energiaforrásokról a villamos-energiára, biztosan folytatódik.
Az akkumulátorok iránti kereslet a most következő években robbanásszerűen nőhet. Sokan óvakodnak tőle, hiába zöldebb velük az elektromos közlekedés, de maga az akkumulátorgyártás felvet problémákat, környezeti ártalmat, magas energiaigényt és vízigényt.
De annak semmiképpen sem örülhetünk itt Európában, hogy egy ilyen fontos iparágban ma Ázsiában van a teljes globális gyártási kapacitás 84 százaléka.
Ez egyébként még az ázsiai gyártóknak sem feltétlenül örömteli, mert a nagy szállítási költségek miatt jobb lenne egy kicsit közelebb kerülni a vevőkhöz. Ezért vannak világszerte, Magyarországon is kapacitásaik, beruházásaik.
Azzal, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az elmúlt években egymást követően olyan szabályozókat vezetett be, amelyek ösztönzik az akkumulátorgyártó cégeket, hogy terjeszkedjenek Európában és Amerikában, megfordulhat valamennyire az a trend, amely szerint az elmúlt években az új kapacitások döntő része is Ázsiában jött létre.
Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy technológiában, vagy fejlesztési, beruházási lehetőségekben nehéz lenne már utolérni Ázsiát. Hiszen a nagy cégek nem állnak le, egy robogó gyorsvonatot kezdünk el most üldözni, amit utolérni szinte esélytelen.
