fbpx

A ketrecharcosok agya meccs után, hát…

A ketrecharc, vagy pontosabban a kevert harcművészetek egyre növekvő népszerűsége komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. A ketrecharcban kifejezetten gyakoriak a traumatikus fejsérülések, a meccsek jelentős része zárul kiütéssel. A kesztyűk kisebbek, mint a bokszban, ráadásul könyökkel, térddel és lábbal is lehet támadni, sőt a földharcot is engedélyezik, akár fojtások is lezárhatják az összecsapásokat. A bunyósok feje összességében komolyabb veszélynek van kitéve, mint a bokszban, pedig ez a küzdősport is egyértelmű összefüggésben van a traumatikus agysérüléssel és fokozza a neurodegeneratív betegségek kialakulását.

A kevert harcművészetek (MMA – mixed martial arts) olyan küzdősport, amelyben ütni és rúgni is szabad, továbbá a földharc is megengedett. A sport gyökereit a legtöbben Brazíliába vezetik vissza, ahol az 50-es években terjedt el a Vale Tudo (“minden játszik”) névre keresztelt küzdősport. Az Egyesült Államokban a Vale Tudo nyomán jelent meg ez a sportág, amely kezdetekben elég rossz hírű volt. Szabályok és védőfelszerelések szinte nem is voltak, ráadásul menetidőt sem határoztak meg, így teljesen kiszámíthatatlan volt egy-egy meccs hossza (ami nem tett jót a korai tévés adások megítélésének). A brutalitás sokakat elriasztott, ráadásul az MMA rendezvények szervezői körül az alvilági kapcsolatok is többször a felszínre kerültek (a japán Pride Fighting Championship például állítólag a yakuzával, a japán maffiával ápolt szoros kapcsolatot).

A nehézségek ellenére a ketrecharc 2010 környékére már komoly közönséget vonzott, és mára a világ legtöbb országában legálisan szervezhetők sportesemények a kevert harcművészetek szabályaival. A ketrecharc népszerűségét az is mutatja, hogy a legjobban kereső sportoló is ketrecharcos (bár ebben bizonyára a kérdéses bunyós, az ír Conor McGregor üzleti érzéke is szerepet játszik). A kevert harcművészetek legnagyobb promóciós szervezete az Ultimate Fighting Championship, ennek berkein belül vált világhírűvé Conor McGregor, vagy a pankrátorból lett MMA-s, Brock Lesnar is. A ketrecharc az utóbbi két évben minden korábbinál nagyobb rajongótáborra tett szert és ebben kétségtelenül óriási szerepet játszott, hogy hatékonyan tudták kezelni a COVID-19 miatt kialakult helyzetet. Amikor minden más sportág leállt az élő rendezvényekkel, akkor a UFC a saját létesítményén belül, komoly óvintézkedésekkel, nézők nélkül folytatta heti rendszerességgel a gálák szervezését. Ezzel a húzással a UFC 2020-ban az addigi legjobb üzleti évét zárta, majd 2021-ben ezt is felülmúlta.

A UFC Apex a COVID-19 miatti lezárások közepette is hetente adott otthont a színvonalas MMA meccsek tucatjainak
A UFC Apex a COVID-19 miatti lezárások közepette is hetente adott otthont a színvonalas MMA meccsek tucatjainak
Forrás: ufc.com

Sok sport veszélyes az agyra

A kevert harcművészeteket sokat bírálták és bírálják ma is a brutalitás miatt. A kezdetekhez képest már valamelyest mérséklődött a helyzet, például bevezették a kesztyűk viselését. Ezek kesztyűk azonban nagyjából fele akkorák, mint a bokszkesztyűk, így nyilván kellemetlenebb hatása van például egy MMA kesztyűben kiosztott jobb egyenesnek, mintha ugyanaz az ütés bokszkesztyűs ököllel érte volna az embert. Ez már önmagában aggasztó, hiszen már a bokszolók is elég nagy veszélyben vannak az agyra traumatikus hatású meccsek közben.

Egy nehézsúlyú összecsapáson szinte bármelyik mozdulat kiütéshez vezethet (Francis Ngannu Alistair Overeem-et üti ki ezen a 2017-ben készült fotón
Egy nehézsúlyú összecsapáson szinte bármelyik mozdulat kiütéshez vezethet (Francis Ngannu Alistair Overeem-et üti ki ezen a 2017-ben készült fotón
Forrás: UFC

Harrison Stanford Martland 1928-ban publikálta először megfigyeléseit az idősödő profi bokszolók körében megfigyelt tünetekről. Úgy látta, hogy a bokszoló múlttal rendelkező betegek között gyakran jelentkezett remegés, lassult le a mozgás, illetve általános zavarodottság és akár beszédzavar is előfordult. Martland dementia pugilistica-nak nevezte ezt a tünetegyüttest, ami azt jelenti “bokszolók demenciája”.

Néhány évtizeddel később az is kiderült, hogy ezeket a tüneteket számos degeneratív agyi elváltozás kíséri, így újabban már krónikus traumatikus enkefalopátiának nevezik a kórképet (mivel feltehetőleg a rendszeres ütlegeléstől kialakuló agykárosodásról van szó).

Az utóbbi időkben az is kiderült, hogy a krónikus traumatikus enkefalopátia nem csak a bokszolókat, de még nem is csak a küzdősportolókat érinti, hanem például az amerikai futballistákat is, sőt a labdarúgókat is. A fociban ugyan jóval kevesebb a fizikai kontaktus a játékosok között, mint a küzdősportokban, vagy az amerikai futballban, azonban a játékosok feje viszonylag gyakran érintkezik a labdával. A fejelés a foci fontos eleme, és éppen ezért az edzéseken és a meccseken is gyakran fordul elő. Számos vizsgálat állította párhuzamba a kognitív képességek leromlását és az agyszövet kóros elváltozásait a fejelés gyakoriságával.

Mi a helyzet a ketrecharccal?

Ha már a focilabda megfejelése is árthat az agynak, akkor mi lehet a helyzet az MMA-val? A kesztyűk kisebbek, így az ütések is veszélyesebbek, mint a bokszban. A fejet azonban az ellenfél könyöke, térde és sípcsontja/lábfeje ugyanúgy veszélyezteti, ezeken pedig semmiféle tompító párnázás nem található.

Ennek megfelelően a kevert harcművészetekben viszonylag gyakori a kiütés (és a technikai KO, amikor nincs eszméletvesztés, de a harcos már nem képes intelligensen védekezni). Egyes felmérések szerint a meccsek nagyjából harmada végződik KO/TKO-val.

Egy néhány éve készült áttekintő tanulmány, amely az MMA és a traumatikus agysérülések kapcsolatát firtatta, azt a következtetést vonta le, hogy az addig készült vizsgálatok minősége nagyon változatos, az eredményekre pedig még inkább jellemző a disszonancia, nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni belőlük. Egy 2020-ban végzett vizsgálat más megközelítést alkalmazott.

Ők egy 3 éves periódusban vizsgálták meg a UFC összes meccsét (408) és megszámolták, hogy az orvosi beszámolók és a videófelvételek alapján hány fejsérülés történt. Összesen 288 fejsérülést jegyeztek fel, ezeknek majdnem fele traumatikus agysérüléssel is járt (KO/TKO hatására következtek be). A fejsérülések gyakorisága a nagyobb súlycsoportokban gyakoribb volt. A tanulmány nem foglalkozott a fejsérülések hosszú távú következményeivel. Annyi viszont egyértelmű a tanulmányból, hogy a fejsérülések gyakoriak az MMA-ban.

Egy újabb összegző tanulmány szerint a ketrecharcosok meccsek előtti és utáni kognitív teljesítményének mérésére sok vizsgálatban használták a King-Devick tesztet. A tesztet megbízható és gyors módszernek tartják az esetleges kognitív károsodások azonnali felmérésére. A teszt során számokat kell gyorsan felolvasni, a tesztlapokon jelzett haladási iránynak megfelelően. Az ehhez szükséges idő és a hibázások száma jelzi az adott sportoló figyelmi és nyelvi funkcióinak épségét. Több tanulmány utal arra, hogy a ketrecharcosok között a feldolgozási sebesség, a verbális emlékezet és a pszichomotoros sebesség (a mentális tevékenység és a mozgások összehangolásának gyorsasága) is csökkent az átlagoshoz képest.

A King-Devick teszt: “Olvassa fel a táblákon látható számokat a nyilaknak megfelelő sorrendben, amilyen gyorsan csak tudja!”
A King-Devick teszt: “Olvassa fel a táblákon látható számokat a nyilaknak megfelelő sorrendben, amilyen gyorsan csak tudja!”
Forrás: Galetta et al., 2015 – Future Medicine

A kevert harcművészetekben fojtással is győzedelmeskedhetnek a sportolók. A fojtások agyra gyakorolt hatásával kapcsolatban egyelőre nem született sok jó minőségű vizsgálat, de a szakértők általános vélekedése az, hogy a fojtások nyomán általában nem alakul ki agykárosodás. A harcosok általában feladják a meccset, mielőtt eszméletüket vesztenék, így nem valószínű, hogy kialakul olyan mértékű oxigénhiány, ami maradandó károsodásokat okozna.

Egy fojtással végződő meccs (Khamzat Chimaev Li Jingliangot győzte le 2021 végén
Egy fojtással végződő meccs (Khamzat Chimaev Li Jingliangot győzte le 2021 végén
Forrás: UFC

Az eddigi eredmények alapján a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a kevert harcművészetekben még a boksznál is gyakoribbak a komoly fejsérülések. A fejsérülések és a neurodegeneratív betegségek között egyértelmű ok-okozati kapcsolat áll fenn, tehát nem kétséges, hogy a ketrecharc jelentősen megnöveli a neurodegeneratív betegségeknek köszönhetően kialakuló demencia kockázatát.

A legtöbb MMA rendezvényen orvosok is vannak, hogy megakadályozzák a súlyos egészségkárosodást és a nagyobb szervezetek atlétái minden bizonnyal kiváló orvosi ellátást kapnak. A traumatikus agysérülés következményeit azonban ezzel egyelőre csak kevéssé lehet enyhíteni. Kérdés, hogy milyen további intézkedésekkel lehetne csökkenteni a ketrecharcosokra leselkedő veszélyt?

További hírek