A kortárs magyar művészet, mint befektetési lehetőség válság idején

Vásáry Tamás szerint a dallam nélküli zenének, amely csak meghökkent, nincs értelme
2020-11-06
Ilyenek a svájci bankárok – egy antropológus szemével
2020-11-07
Show all

A kortárs magyar művészet, mint befektetési lehetőség válság idején

A következő évek legbiztosabb befektetése lehet a kortárs művészet, a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés utáni baljós kezdetek és várakozások ellenére. A legnagyobb magyar festők árai akár 10-100-szoros növekedést értek el az elmúlt 20 évben, és a műtárgyak értékállóságával szembeni bizalom töretlen a befektetők részéről.

A nemzetközi műkereskedelemben mérföldkőhöz érkezett a kortárs művészet piaca az elmúlt 1-2 év során. Korábban alábecsült és elhanyagolt szegmens volt a kortárs, amely 2000-ben globálisan még csupán 100 millió dollár bevételt termelt, mára az „Artprice Report 2000-2020” szerint világszinten 2 milliárd dollár forgalmat generál. Az eladott műtárgyak száma ez alatt a 20 év alatt több mint tízszeresére, 12.000-ről 123.000-re ugrott, a kortárs művészettel foglalkozó aukciósházak száma megduplázódott, az aktívan alkotó művészek száma pedig 5400-ról 32.000-re emelkedett – közülük a nemzetközileg legismertebb ma is élő sztárok árai utolérték a legértékesebb klasszikus mesterekét.

A kortárs művészet piaca a járvány alatt is dübörög. A félelmek ellenére ugyanis a műtárgybefektetéssel szembeni bizalom rendületlen, és az egyik legstabilabb pozíciót élvezi a befektetési lehetőségek közül.

A kortárs műtárgyvásárlási hajlandóság is kimutathatóan nőtt, amelynek kedvezett az, hogy a kortárs művészeti ágak tudtak leggyorsabban adaptálódni az online térbe költözött aukciós és eladási körülményekhez. 2020. szeptember végéig 400 millió dollárral többet termeltek, mint 2019 egészében. Az Art Basel Hong Kong kénytelen volt törölni az idei személyes eseményét, viszont az ehelyett rendezett virtuális rendezvény 250.000 látogatót vonzott, a tavalyi hagyományos vásár 90.000 látogatójához képest, kiemelkedő online eladásokkal – derül ki az „Artprice Report 2000-2020”-ból. A legsikeresebben azok a galériák és aukciósházak vészelték át a változásokat, amelyek az online terjeszkedést a fejlesztési stratégiájukba építették már a járvány előtti időszakban is – az évtizedek óta fej-fej mellett haladó Sotheby’s és Christie’s közül előbbi például a már 2019-ben bevezetett digitalizációs folyamatainak köszönhetően tízszer annyi műtárgyat tudott eladni 2020 márciusban, mint riválisa, júniusban pedig online eladási rekordot is döntött Francis Bacon triptichonjával 84,5 millió dolláros leütési árral. Ez mérföldkőnek bizonyult a virtuális eladások presztízsének bizonyítása és a felső kategóriás műtárgyak vásárlásának járvány alatti aktualitása szempontjából is.

Hasonlóan dinamikus trendek jellemzőek a magyar kortárs művészet piacon, amely a rendszerváltás után szinte a semmiből nőtte ki magát nemzetközileg is elismert művészeti területté. A tavalyi év több szinten is áttörést hozott az élő művészek számára, amely a kereslet és az árak drasztikus növekedését idézte elő. Ebben kulcsszerepet játszott a Virág Judit Galéria 2019 őszi, kiugró rekordokat elérő kortárs művészeti árverése. Az év két legdrágábban eladott élő művész által készített műve itt kelt el: Lakner László Metamorfózis (1964-1967) című festménye 42 millió forintos leütési áron, és Nádler István Kapcsolatok című műve 35 millió forintért – egyben életműrekordok mindkét festő életében.

A kiemelkedő kortárs hazai festők leütési árainak változásai jól érzékeltetik a magyar műtárgypiacon küszöbön álló árrobbanást.

A kiemelkedő kortárs hazai festők leütési árainak változásai jól érzékeltetik a magyar műtárgypiacon küszöbön álló árrobbanást. Bak Imre művét 2001-ben 750.000 forintért ütötték le, míg idén már 4.800.000 forintért, Fajó János leütési árai pedig a 2001-2002-es 340.000-440.000 forintos értékekről 2,2-2,6 millióra ugrottak 2019-re. A két éve elhunyt Hencze Tamás absztrakt művei rendkívül népszerűek voltak tavaly: 950.000-3.200.000 forintos árakon keltek el, a 2001-es 340.000 forintos eladásához képest. Bár Keserü Ilona művei már az évezred elején is több mint 1 milliót értek, tavaly ő is életműrekordot ért el az őszi Virág Judit kortárs aukción 16 millió forinttal. Annál szembeötlőbb Nádler István 35 milliós rekordja a 2002-es 400.000 forint alatti áraihoz képest. Reigl Judit 2018-as 65 milliós rekordja pedig kiemelkedő mind a magyar műtárgypiac, mind a művész korábbi eladásaihoz képest. Egy idei szenzáció pedig Bak Imre „Orange” című festéményének eladása októberben, a varsói Polswiss Art aukciósház árverésén, 46,2 millió forintnak megfelelő összegért.

A Műtárgy.com tavalyi adatai, köztük a 20 legjobban szereplő kortárs magyar művész teljes aukciós bevétele, megerősítik a nemzetközi trendeket. Míg a 2009-es év drasztikus visszaesést hozott az eladásokban az előző évhez képest, összesen 35 millió forintos aukciós bevétellel, 2018-ra a top 20 aukciós összbevétele tízszeresére, 350 millióra nőtt.

Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója megerősítette a kortárs művészet kiemelt szerepét és potenciálját a befektetési és a műtárgypiacon egyaránt:

Az aktuális nemzetközi tendenciákat egyre inkább tükrözik a magyar műtárgypiaci adatok. A kortárs művészet presztízsnövekedésének köszönhetően egyre szélesebb rétegek tekintik komolyan vehető és megbízható befektetésnek, amit az aukciós eredmények és a magyar művészek nemzetközi sikerei is igazolnak. Ez hosszú távon minden résztvevő számára rendkívüli lehetőség.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?