A magyar gyógyszeripar megteremtőjét a Dunába lőtték

Francia és német kollégáival folytat pénteken klímacsúcsot a kínai elnök
2021-04-16
Népszerű hatóanyagok a bőrápolásban – a retinol és a C-vitamin
2021-04-16

A magyar gyógyszeripar megteremtőjét a Dunába lőtték

A Kalmopyrint mindenki ismeri. A fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszer volt az egyik legnagyobb magyar vállalat, a Richter Gedeon egyik első üzleti sikere. A hatalmas gyógyszergyár egy kis patikából indult az Üllői út és a Márton utca sarkán, az alapító, Richter Gedeon 120 éve vásárolta meg az itt található Sas patikát.

Richter Gedeon az egyszerű patikából pár évtized alatt hatalmas nemzetközi vállalatot fejlesztett. A II. világháború alatt viszont a saját gyárából is kitiltották, és ugyan elmenekülhetett volna Svájcba, de maradt, nem akarta itt hagyni vállalatát. A családját és őt magát is Raoul Wallenberg bújtatta, de ennek ellenére a nyilasok elkapták, és 1944. december 30-án sokadmagával a Dunába lőtték az akkor már idős, 72 éves gyógyszerész-gyártulajdonost.

Kalmopyrin hirdetés 1916-ból

Richter Gedeon 1872-ben született egy Heves megyei községben, Ecséden. Egy éves volt, amikor árvaságra jutott, innentől kezdve Gyöngyösön nevelkedett nagyszüleinél, illetve egy ismerős családnál. 18 évesen, érettségi után egy patikába állt segédnek, ahol két évig dolgozott. A tehetséges fiú a gyógyszerész oklevelet kitűnő minősítéssel 1895-ben szerezte meg.

Egyes életrajzi adatok szerint mindezt két év alatt érte el, mert csak 1893-ban (!) iratkozott be a Budapesti Tudományegyetemre a Bölcsészet és az Orvosi karra. Ezután a friss diplomás gyógyszerész két évig itthon dolgozott tovább, majd nyugat-európai körútra indult. Hazatérve 1901-ben, örökségéből megvette a Sas patikát az Üllői úton.

Egy több mint száz éves gyógyszerét ma is használják

Nemcsak gyógyszereket árult, hanem saját kutatásokba is kezdett, ráadásul egy addig mellőzött ágazatban, az állati eredetű gyógyszerek területén, addig ugyanis a nagy gyárak jórészt csak növényi alapanyagú gyógyszereket állítottak elő.

Az első nagy siker egy vérnyomást növelő terméke lett, amit mellékvese-kivonatból állított elő. Ezt a gyógyszert, a Tonogent a mai napig használják.

Richter Gedeon (Ecséd, 1872. szeptember 23. – Budapest, 1944. december 30.) Forrás: Wikipedia

A Richter féle készítmények nemcsak szakmai, de anyagi sikert is hoztak, így 1907-ben Kőbányán gyógyszergyárat nyitott. Az egyre másra megjelenő új gyógyszerek közül például a Hyperol fertőtlenítő az I. világháborúra a katonák alapfelszerelésébe került. 1911-ben egy olyan gyógyszerrel jelentkezett, amely az akkor már 14 éve létező Aspirin hatóanyagának egy módosított, mellékhatásait kiküszöbölendő változata volt. Ezt a terméket Kalmopyrin néven hozták forgalomba.

Már az első világháború előtt megjelentek a Richter termékek a nemzetközi piacon, 1912-től nemcsak Nyugat-Európában volt jelen, de Ázsia felé is elkezdte a terjeszkedést. Richter Gedeonnak ekkorra már 24 gyógyszer-szabadalma volt.

Az első világháború után a fejlődés töretlen volt, minden földrészen elérhetők voltak a Richter termékek, 10 leányvállalat működött szerte a világban, például Mexikóban, Brazíliában, Egyiptomban, de a közeli Lengyelországban is, míg utazó ügynökei járták Indiát, Kínát, Ausztráliát, Japánt.

Richter Gedeon a vállalatát 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, a tulajdonostársak felesége családjából kerültek ki. Richter még 1902-ben vette feleségül Winkler Annát, egy szegedi fűszergyáros leányát, akinek családi háttere sokat segített neki vállalkozásában.

Fia a család fekete báránya volt

Annak ellenére, hogy Richter Gedeon példás családi életet élt, fia az 1930-as évek elején fura kalandba keveredett. Az 1903-ban született Richter László Zürichben szerzett vegyészdoktori oklevelet, s hazatérése után a gazdag fiatalemberek életét élte és a budapesti éjszaka népszerű szereplője volt. Azért, hogy fia költekezését felügyelje, Richter Gedeon egy szokatlan eljáráshoz folyamodott, ahogy az Újság című lap 1932. március 30-i száma írta:

Mégis, hogy a tapasztalatlan fiút megvédelmezze az éjszakai életben fenyegető nagyobb veszedelmektől, megbízta fiának barátját, Szobotka Pált, hogy vigyázzon a gyerekre, tartsa vissza nagyobb könnyelműségektől, különösen azt akadályozza meg, hogy váltókat és bánokat írjon alá. Richter Gedeonnak ez a nagy bizalma Szobotka iránt megokolt volt, mert ismerte már az apját is.

Azonban az apa rosszul választott, Lászlót a kinevezett felügyelő csak még mélyebbre vitte az éjszakába, sőt Richter László még egy fura házasságba is keveredett Fenyvessy Éva színésznővel. A házasságot rövid úton érvénytelenítették, Richter László pedig Dél-Amerikába utazott felejteni.

A Richter gyár az 1930-as években (Fotó: Fortepan, MZSL/Ofner Károly)

Amíg a fiú külföldön volt, a „barátok” benyújtottak egy 28 ezer pengőre szóló váltót az apának, aki megdöbbenve látta, hogy a váltón szerepelt a saját aláírása is. Azonban a váltó hamis volt, egy korábbi 8 ezer pengős üres bont, amit Richter László hagyott hátra az ügyeit intéző barátjánál, hamisítottak meg, írták rá a nagyobb összeget, és hamisították alá Richter Gedeon aláírását. Az ügyből per lett, ahol Szobotka László mellett még Unger György fakereskedővel és Rácz Zoltán papírkereskedővel szemben is vádat emeltek. A per évekig tartott, első fokon több éves börtönbüntetéseket szabott ki a bíróság, majd végül 1936-ban Szobotka Lászlót és Unger Györgyöt jogerősen egy-egy évre ítélték, míg Rácz Zoltánt felmentették.

Richter László ezután lenyugodott, megházasodott, Lobmayer Ilonát vette el, aki miatt még az evangélikus hitre is áttért. Két lányuk született, akikért a nagyszüleik is rajongtak.

Richter nemcsak otthon, de a gyárában is nyugodt családi légkört kívánt teremteni, ezért arra törekedett, hogy munkatársai nyugodtan, biztos körülmények között dolgozzanak. A cég még a nagy gazdasági válságban sem rendült meg, biztos alapokon folytatta a terjeszkedést.

A kommünben bántalmazták, a nyilasok megölték

Mindenütt a világban ez a nagy, sikeres vállalat-birodalmak megalakításának útja. Nyugodtabb történelmű országokban az alapítónak siker, csillogás, megbecsülés az osztályrésze, Magyarország azonban más hely. A Tanácsköztársaság alatt a kommün kisajátította a gyárat, Richtert felszólították, hogy működjön együtt a hatalommal. A gyáros vonakodott, egyes források szerint forradalmi törvényszék elé akarták álltani, sőt bántalmazták is. Családjával Szegedre menekült, apósánál talált menedéket.

A kommün bukása után visszatért, és folytatta gyára felvirágoztatását. A II. világháború alatt már rendkívül fontos üzem volt a gyógyszergyár, amely ráadásul 1939 és 1944 között 30 új készítménnyel állt elő. Nemcsak gyógyszereket, de a Dreher Sörgyárral együttműködve a sörélesztő felhasználásával tápszert is gyártott.

Richter Gedeon a II. világháború alatt is folyamatosan jótékonykodott (ami miatt a pápai nuncius, Angelo Rotta a pápa nevében is köszöntötte). Ennek ellenére Richter és családja nem kerülhette el sorsát. A sikeres magyar feltaláló-gyógyszerészt, aki saját pénzéből, hitel nélkül teremtette meg a modern, korszerű hazai gyógyszeripart a zsidótörvények miatt már 1939-től lemondatták elnöki tisztéről, 1942-ben megfosztották vezérigazgatói posztjától, és gyalázatos módon még a gyárból is kitiltották.

Emléktábla a XIII. kerület, Katona József utca 21 szám alatti házból, ahonnan elhurcolták a nyilasok (Fotó: Wikipedia)

Hiába kérte Teleki Pál miniszterelnöktől, hogy mentesítse őt a zsidótörvények hatálya alól, ehhez a kiemelkedő életút, az 1929-ben adományozott kormányfőtanácsadói cím sem volt elég.

Richter azonban még így sem adta fel, bizalmas munkatársain keresztül otthonról, illegálisan irányította a céget. A cég működése azonban 1944 őszén teljesen ellehetetlenült, Richter ugyan Svájcba menekülhetett volna, mégsem hagyta el a vállalatát, itthon maradt. Ki tudja, miben bízott?

A svéd követségnek a Lipótvárosban, az úgynevezett „nemzetközi gettóban” lévő védett házából a 72 éves Richtert másokkal együtt 1944. december 30-án a nyilasok hurcolták el, és a lőtték a Dunába. Holtteste soha nem került elő.

Egy évvel később a gyár munkatársai márvány emléktáblát állítottak Richter Gedeonnak, amit azonban az államosítás után az új hatalom eltávolított. A cég 1948-ban nem kerülhette el az államosítást, de szerencsére a kommunista hatalom nem verte szét a céget, és az olyan sikeres termékekkel állt elő, mint a Cavinton.

A Kőbányai Gyógyszerárúgyár néven működő vállalat 1992-ben átalakult, és 1994 óta nyilvános részvénytársaság. Időközben a kommunisták által leszedett márványtábla is előkerült, ma a gyár múzeumában látható.

Ma a Richter Gedeon NyRt magyar irányítású részvénytársaság, amely a világ 50 országában van jelen, összesen 8 termelő üzemmel rendelkezik, és 12 800 embernek ad munkát, azaz egy magyar multi. A történelemben nem igazán van értelme a „mi lett volna, ha?” kérdésnek, de egy pillanatra gondolkodjunk el azon, mi lett volna ha, Richter Gedeont nem lövik le a nyilasok, és a gyárat nem államosítják a kommunisták….

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close