A logikus gondolkodás, az algoritmikus rendszerszemlélet az élet alapja. A matematika olyan tudást ad, amivel az ember el meri engedni a gyerekét a világba – mondta a tudás.hu-nak Gyimesi Bernadett, a Medve Matek vetélkedősorozat egyik főszervezője.
A matekversenyeket zárt, enyhén izzadtságszagú szobákban képzeljük el. Ehhez lépest a Medve Matek vetélkedőinek egyik leghangsúlyosabb része, hogy a szabadban tartják, mintha kirándulás-féle lenne. Mi ennek az oka?
Az egyik ok, hogy nagyon fontosnak tartjuk a mozgást, a természet közelségét. Nekünk, a szervezőknek is közel áll a szívünkhöz a túrázás, a kirándulás, maga a természet. A másik ok, amit sokszor sajnos elfelejtünk: mozgás pozitívan hat az agyra.
Mozgás közben olyan agyi területek aktiválódnak, amik egy padban ülve a négy fal közt sohasem. Ezt próbáljuk kihasználni.
Úgy stimuláljuk az agyat, hogy minél jobb teljesítményt elérjenek a diákok. Nálunk nem más csapatok legyőzése a legfontosabb, hanem a diákok saját teljesítménye – győzzék le önmagukat.
Az önök alapvető célja a matematika megszerettetése széles körben. Ebben a legnagyobb mozgástere és lehetősége azért a pedagógusoknak van – akik így felelősek azért is, ha annyira rossz e tudományág megítélése, amennyire.
Nem szeretnék rosszat mondani a tanárokra, de kétségtelen, hogy nagyon sok múlik azon, mennyire találja meg a közös hangot a diákokkal.
Inkább arra gondoltunk: Magyarországon még mindig zömmel frontális tanítás folyik. Ráöntjük a gyerekre a szögfüggvényeket, a logaritmusokat, mindent és várjuk a csodát.
Az a baj, hogy nagyon kicsi is a mozgástér a közoktatásban. Nagyon nagy tananyag mennyiséget kell átadni nagyon rövid idő alatt, és utána azt be kell vasalni. Megértem, hogy nem lehet a közoktatás tanórai keretében olyan élvezetessé tenni a matekot, mint ahogy mi képesek vagyunk rá, sokkal nagyobb szabadságfokkal, több idő is áll a rendelkezésünkre.
Kötözködünk: biztos, hogy csak az időn múlik ez? Számtalan személyes példát hallottunk rossz tanárokról, akiknek a diákjai aztán örültek a kettes érettséginek is.
Tény, hogy vannak olyan pedagógusok, akik a megszokott, 30-40 éves módszerekkel dolgoznak, noha ezek a mai diákokra már nem alkalmazhatók. A Medve Matek, ha nagyon korlátozottan is, de foglalkozik a pedagógusok edukálásával is. Készítünk olyan játékokat, amelyeket be lehet építeni a tanmenetbe, ahol már nem a táblára írjuk fel a megoldandót, hanem a diákok számítógépen vagy telefonon látják a feladatokat, így egy színes, mozgó köntösben találkoznak velük, ami számukra sokkal befogadható.
Legutóbb épp Karikó Katalin Nobel-díja világított rá: mennyire kevés a nő a tudományban, köztük a matematikában is. Lehet ez ellen tenni?
Azon direkt nem dolgozunk, hogy speciálisan a lányokat jobban bevonjunk, de abban hiszünk, hogy az általunk a matematikára adott, egyedi köntös nem azt a fiús vonulatot erősíti, amit talán megszokhattak a tudományokban a lányok.
Bár közvetlenül nem törekszünk erre, mégis azt látjuk, hogy a rendezvényeinken jóval több a lány, mint egy “klasszikus” matekversenyen.
Arra is volt példa, hogy a Medve Matek önkénteseit és szervezőit tömörítő A Matematika Összeköt Egyesületben 50 százalék felett volt nők aránya.
Meggyőződésem, hogy hamarosan változni fog a tudomány “nemisége” is. Látom, hogy az egyesületünkben a diplomát szerzők, vagy a már PHD-zők között többségben vannak a lányok. Ha 15-20 év múlva beszélgetünk majd erről, jóval nagyobb lesz a lányok aránya.
A Medve Matek alapvető és elsődleges célja a matek népszerűsítése. De minek? A középiskolai matematikából jószerével csak a Pitagorasz-tételt használja felnőttként az átlagember, ha ki kell számolni, mennyi tapéta kell a lakásfelújításhoz. Integrál számítás, szögfüggvények – soha, elő nem jönnek.
Kétségtelen, hogy nagyon sok olyan anyagot leadnak a középiskolában, amire a legtöbb embernek nem lesz szüksége. Ez tény. De ez minden más tárgyból is így van, nem csak matematikából. A legfontosabb az lenne, ha az alapok meglennének. Ez segítene abban, hogy megsaccoljuk mondjuk a féktávot vezetés közben, vagy egyszerű százalékszámítással meg tudjuk mondani a bruttó bérből mennyi lesz a nettónk. Ezer példát hozhatnék, de kérem, fogadják el: a matematikai mindennek az alapja.
Erős állítás.
Szerintem a logikus gondolkodás, az algoritmikus rendszerszemlélet, az az életnek az alapja. Ha nem is minden szakmának az alapja, mert azt nyilván túlzást lehetne kijelenteni, de rengeteg szakmának és a mindennapi életnek is olyan biztos alapot ad, amivel az ember el meri engedni a gyerekét a világba.
