A három iráni nukleáris létesítményt célba vevő amerikai bombázás hatalmas vállalkozás volt, amelynek során a B-2 bombázó pilótáinak állóképességét is próbára tette a a 37 órás küldetés. A műveletben 125 repülőgép vett részt.
A modern hadtörténelem egyik leghosszabb légitámadása során hét lopakodó bombázó, fedélzetükön egyenként két fős személyzettel, nonstop repülte át a fél világot és vissza.
Melvin G. Deaile a légierő nyugalmazott ezredese tagja volt annak a B-2-es repülőgép legénységének, amellyel 2001-ben Afganisztán felett hajtottak végre műveletetek. Ez a 44 órás bevetés a mai napig tartja a leghosszabb bombázási rekordot.
Deaile most a CNN-nek nyilatkozott az iráni akcióról.
Deaile a műveletet „hihetetlen teljesítménynek” nevezte. A támadásban több mint 125 repülőgépet vetettek be. A hét bombázó a Missouri állambeli Whiteman légibázisról indult. A küldetésben részt vettek más B-2-es bombázók is, amelyek megtévesztésként nyugatra repültek. De vadászgépek, felderítő repülőgépek és üzemanyag-utántöltő tankerek helyezkedtek el végig a bombázók útvonalán.
Ami számomra egyértelműen történelmi jelentőségű volt, hogy hét repülőgépünk volt a célterület fölött, hét különböző bombázási műveletet hajtottunk végre, mindössze 30 perc alatt
mondta Deaile.
Steven Basham, a légierő nyugalmazott altábornagya, aki 1999-ben repült a B-2-esekkel Szerbia felett, amikor először vetették be őket harcban, a CNN-nek elmondta, hogy a felszállás lehetett valószínűleg „a legszürreálisabb pillanat” a személyzet életében.
Valójában egy olyan küldetést hajtanak végre, amelyről a világon szinte senki sem tud, csak nagyon kevesen
mondta.
A küldetésben az úgynevezett bunkerromboló, GBU-57 Massive Ordnance Penetrator (MOP) 13 ezer kilogramm súlyú bombákat szállították, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy mélyen behatoljanak a hegyekbe és ott robbanjanak fel.
Ez volt az első alkalom, hogy ezt a bombát harcban használták, és csak a B-2-esek képesek ilyen típusú bombák szállítására.
A hét bombázó összesen több mint egy tucat bombát szállított.
Basham szerint a hirtelen több tonnás súlyveszteséget egy ilyen fejlett repülőgép, mint a B-2-es nem érezte meg.
Szerinte a Missouri államba való visszaúton a légi után történő üzemanyagtöltések valószínűleg a legnehezebbek közé tartoztak a már vélhetően nagyon fáradt legénység számára.
