A szertartások, rítusok, szokások keretet adnak az életünknek

Filmkészítő maratont hirdetnek a környezettudatos gondolkodásért
2021-04-01
Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken
2021-04-02

A szertartások, rítusok, szokások keretet adnak az életünknek

A kereszténység Húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét a tavaszi évszakváltás idejére tette, ami valójában a természet újjáéledésének metaforája – mondta a Tudás.hu-nak Dr. Baksa Brigitta, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára. A néprajzkutató az ünnephez kapcsolódó szokásokról és a hagyományok segítő erejéről is beszélt.

Néprajzkutatóként és főiskolai tanárként mi a tapasztalata, a csokinyuszin és a locsoláson túl, mennyire él a mai fiatalokban Húsvét igazi jelentése?

Az egyházi ünnep megélését és a néphagyományok továbbéltetését külön érdemes tekinteni, de mindkét esetben a közösség a kulcsszó. Nagyban meghatározza a fiatalok ünnephez való viszonyulását, hogy milyen településen élnek, milyen közösséghez tartoznak. Ahol működik a fiatalokat összefogó, egyházi keretek között működő csoport, ott minden bizonnyal nemcsak idősekkel találkozunk a húsvéti szertartásokon.  Ugyancsak a közösség erejében rejlik a néphagyományokat továbbéltető attitűd jelenléte is. Ha valamilyen hagyományőrző csoport, néptáncegyüttes működik a településen, a tagok között még él a locsolkodás szokása.

Úgy tudom, Gyömrőn nőtt fel. Mit jelentettek az Ön számára a népéletről, a szokásokról, a népi vallásosságról szerzett első benyomásai?

Valóban Gyömrőn nőttem fel, de a néphagyományok megélésére sokkal inkább Kókán volt lehetőségem, a nagyszüleimmel töltött időkben. Gyömrőn a főváros közelsége miatt már gyermekkoromban is inkább a polgárosultabb életforma volt jellemző. A nagyszülőknél töltött nyarak, téli szünetek azonban megadták számomra a természettel egy ritmusban élő paraszti életforma minden szépségét.  Napi tapasztalatként éltem meg a gazdálkodó munka sokszínűségét a tavaszi szőlőmetszéstől az őszi szüretig. Részem volt a novemberi disznóvágások idején a rokonság, szomszédság együttlétében, a karácsonyi köszöntők fogadásában. Együtt mentünk nagymamámmal a családba érkezett újszülöttet meglátogatni, a távozó idős rokonokat a temetésen elbúcsúztatni. Még megélhettem a közösség támogató, biztonságot adó egymásra figyelését, amelynek a közös gondok, közös örömök mellett a felekezeti összetartozás is alapja volt.

Pontosan miért van az, hogy a húsvét, a legnagyobb keresztény ünnep úgynevezett ’mozgó’ ünnep?

A húsvétnak minden évben a hold állása határozza meg a naptári helyét. 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg az ünnep időpontját. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Mivel meghatározza a nagyböjt kezdetét 40 hétköznapot visszaszámolva, és kijelöli pünkösd naptári helyét is 50 napot előre számolva, így hamvazó szerda és pünkösd is mozgó ünnep.

Testi-lelki megtisztulás

Miért kapcsolódik ide a böjtölés?

A nagy ünnepeket – karácsonyt, húsvétot – megelőző hetek a lelki felkészülés, a külső és belső megtisztulás időszakai. Ahogyan Krisztus születését is megelőzi az advent négy hetes várakozási ideje, úgy a húsvétra is testi-lelki megtisztulással készülnek a keresztény emberek. A farsangi időszak lezárásával a nagy lakomák, mulatságok ideje is véget ér. A 40 napos böjt már a 7. századtól szokássá vált. II. Orbán pápa pedig törvénybe is iktatta 1091-ben. Ez az időszak 40 hétköznapot jelent hamvazószerdától húsvétvasárnapig. A vasárnapok ünnepnek számítanak, ezért nem esnek böjt alá. A böjt kezdőnapja, hamvazószerda elnevezése utal az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára. Általános hiedelem szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Bálint Sándor, a vallásos néprajz kiemelkedő kutatójának feljegyzéseiben találunk példát a hamvazás tréfás formájára is. Szajánban a 19-20. század fordulóján a legények vödör kormos vízzel, rossz meszelővel az útjukba kerülő lányokat „möghamvazták”. Az ilyen lányról azt tartották, hogy a következő farsangkor férjhez fog menni. A hamvazószerdát követő csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a farsangi ételek maradékát. Utána azonban a fazekakat kiforrázták, hogy zsír még véletlenül se kerüljön a bennük készített ételekbe. A böjt egyrészt a test megtisztulását célozta, felkészülve a tavaszi szántóföldi munkákra, másrészt az önmegtartoztatás erősítette a lelket. Ilyen módon testben és lélekben megújulva, megtisztulva érkeztek el a feltámadás ünnepéhez.

A magyar név: hús-vét, nagyon érzékletes. De honnan ered például az angol Easter, illetve a német Oster elnevezés?

A magyar nyelv valóban különleges, mert számos szavunk, kifejezésünk önmagában hordozza jelentését. A húsvét elnevezés a 40 napos böjti időszak után az újból engedélyezett húsfogyasztás időszakára utal. A hosszú ideig fogyasztott sanyarú ételek, mint a cibere, a kiszi, a forrázott korpából készült savanyúleves után végre újra húsételeket vehettek magukhoz az emberek. A zsidó húsvétot, a Pészachot, a zsidók Egyiptomból való kiszabadulásának ünnepét is ezidőtájt ünneplik, és számos nyelvben a Pészachból ered a húsvét elnevezése, mint a spanyol Pascua, a portugál  Páscoa, az olasz Pasqua, a francia Paque vagy a román Paste. A germán nyelvterületen azonban a termékenység istennőjeként megjelenő Ostara ünnepe kapcsolódott a tavaszi napéjegyenlőséghez. A mitológiában szereplő istennő felébreszti mély álmából és termékennyé teszi a Földet. Az ő nevéből ered az angol Easter, illetve a német Oster elnevezés.  A kereszténység előtti pogány tavaszünnepek emlékét őrzi mindkettő.

De a keresztény húsvét szintén az „újjászületésről” szól.

Valóban, a kereszténység Jézus feltámadásának ünnepét a tavaszi évszakváltás idejére tette, ami valójában a természet újjáéledésének metaforája. Így Jézus feltámadásának csodája összefonódik a természet újjáéledésének a népek által ősidők óta ünnepelt csodájával.

Téltemetés, tavaszköszöntés

Magyarországon milyen húsvéti szokások, népi játékok maradtak meg?

A húsvéti ünnepkör szokásokban gazdag kéthetes időszaka virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Kezdőnapja Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe.  A 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon, amit nálunk a barka helyettesít. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű, de a szentelt barka a néphitben is fontos szerepet játszott. Foganatosnak tartották rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.

Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott.   Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye községeiben gyakorolták a ’kiszehajtást’, a Nyitra megyei Zoboralján pedig a ’villőzést’. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, amit a lányok énekszóval vittek végig a falun. Neve a jellegzetes böjti ételből, a korpából készült savanyúleves nevéből ered. A bábu a telet, a böjtöt, a betegségeket testesítette meg. A szalmabáb megsemmisítése szertartásosan ment végbe. Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták vízbe, vagy elégették. A villőzés fő kelléke egy zöld ág, melyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. A szokás nevének eredetére több magyarázat is szolgál. Kapcsolatba hozható a szláv vila, ’tündér’ szóval, vagy a latin eredetű villus ’lomb’ szóval. Nyolc-tízfős lánycsoportok házról házra vitték a villőfát, amely a tavasz érkezését jelképezte. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról és a kikelt kislibákat átbújtatta alatta, hogy egészségesek legyenek.

A 20. század elején Kodály Zoltán Gímesen jegyezte le a szokás dallamát. (https://www.youtube.com/watch?v=kbq9gz9K4jg)

Milyen szokások kapcsolódnak a nagyhét más jeles napjaihoz?

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok. Az idő és a szertartások kezdetének jelzésére kereplőt használtak. Az egyházi szertartás részeként kerül sor a lábmosás szertartására. A pap 12 férfi lábát mossa meg, emlékezve arra, hogy Jézus is megmosta tanítványai lábát az utolsó vacsora estéjén. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, mert a Délvidéken ezen a napon fiatal csalánt vagy spenótot ettek, hogy jó termésük legyen. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a böjt és a gyász ideje. Ilyenkor a legtöbb templomban passiójátékot rendeznek, amiben bemutatják a szenvedéstörténete. Nagyszombat Krisztus feltámadásának ünnepe. A szertartás elején tüzet és vizet szentelnek.  Megszólalnak újra a harangok. Ilyenkor tartják a feltámadási körmenetet. Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt. A templomból hazatérő családok elfogyasztják a sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Húsvétvasárnap az ünnepi mise keretében ételt szentelnek. Hagyományosan ilyenkor tojás, sonka, kalács, torma, só került a kosárba, amit elvittek a templomba. Húsvéthétfő, húsvét másnapja világi szokásairól, elsősorban a locsolkodásról nevezetes. A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. A Dunántúlon és a moldvai magyaroknál ezen a napon tartották például a komálást. A nagyobb lányok a komatálra hímes vagy piros tojást, süteményt, gyümölcsöt, bort tettek, és egy kisebb lánnyal elküldték, vagy maguk vitték el választott barátnőjüknek.

Van-e tudományos alapja annak az állításnak, hogy a locsolás  alapjában véve egy „megtermékenyítési gesztus”?

A húsvéti locsolásnak a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit az alapja. Nevezték vízbevető, vízbehányó hétfőnek is húsvét hétfőjét, ami a locsolás egykori módjára utal. A kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörrel öntötték rájuk a vizet. Az öntözés az ókori római tavaszi lustratio (megtisztító szertartás) egyik változata. Keresztény hagyományokhoz is kapcsolódik, mivel a vízbemerítéssel, leöntéssel történő keresztelés húsvét táján volt. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás.

Nem illuzórikus azt képzelni, hogy az egyre gyorsuló és szekularizálódó világban meg lehet őrizni az ilyesfajta néphagyományokat és a népi vallásosság szelíd áhítatát?

Hagyományos értelemben ma már nem beszélhetünk a népi vallásosság gyakorlatáról, de bizonyos keretek között még tovább él. Gondoljunk például a búcsújáróhelyekre induló zarándokcsoportokra, ahol a közösségben megélt áhítat tetten érhető. Egyébként minden rítus, szertartás, minden szokás keretet ad az életünknek, szabályozza a hétköznapok és az ünnepek rendjét, biztonságot nyújt az időben való tájékozódáshoz. A néphagyományok összetartották a közösségeket, megadták a ritmusát az esztendőnek. Erre a mai embernek is szüksége van, nem csak most, a járvány nehéz időszakában, de általában a mindennapokban is. Még ha meg is változott az életmódunk, keressük az igazodási pontokat, amelyek segítenek a múlt értelmezésében, a jelen megélésében, a jövő tervezésében. Ezek az embert megtartó támaszok benne rejlenek minden néphagyományban.

Nyitókép:(Forrás Wikipedia)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close