A téveszme és a karizma gyakran végzetesen összekapcsolódik

Magyar rekordot ért el két Star Wars-plakát a budapesti aukción
2022-05-17
Folytatódik a kisiskolások közlekedésbiztonsági programsorozata
2022-05-18
Show all

A téveszme és a karizma gyakran végzetesen összekapcsolódik

A skizofrénia az egyik legrejtélyesebb mentális zavar. Jelentősen lerontja a betegek életminőségét és gyakran vezet korai halálhoz, ugyanakkor viszonylag magas és stabil az előfordulási gyakorisága a világ minden táján. Sok kutató szerint ez arra utal, hogy a skizofrénia valamiféle előnyökkel is együtt jár. A skizofrénia legtöbb esetben ugyan csökkenti a betegek esélyét arra, hogy tovább örökítsék génjeiket a következő generációba, de a gyakorisága mégis állandó az emberi populációkban. E furcsaságot sokféleképpen próbálják magyarázni a szakértők, például azzal, hogy a skizofréniás személyek karizmatikus vezetőkké válhatnak, ami ellensúlyozhatja, hogy a betegek nagy része viszont a társadalom perifériájára kerül.

A skizofrénia az egyike a legkevésbé értett mentális zavaroknak. A betegek furcsa dolgokat hisznek és ennek megfelelően viselkednek. Előfordul például, hogy egy skizofréniás személy meg van győződve róla, hogy valakik irányítják a gondolatait. Az sem ritka, hogy a betegek hangokat hallanak, amikkel esetleg beszédbe elegyednek. Ezek a skizofrénia legjellemzőbb tünetei: a téveszmék és a hallucinációk.

Abban biztosak a kutatók, hogy a betegség hátterében azoknak a folyamatoknak a zavara áll, amelyek jelentőséget tulajdonítanak az ember élményeinek. Gyanakodni egy elszólás miatt, vagy összeesküvést sejteni egy elkutyult tárgy eltűnése mögött, ezek mindenkivel megesnek, a skizofréniás személyeknél azonban könnyebben kialakulnak ilyen helyzetek és nehezebben engedik el a téves feltételezéseket.

A skizofrénia borzasztóan lerontja a betegek életszínvonalát és így, evolúcióbiológiai szakkifejezéssel élve, csökkenti a reproduktív fitnesszüket, vagyis annak az esélyét, hogy továbbörökítsék a génjeiket. Ennek ellenére azonban a skizofrénia gyakorisága stabil, a világ minden táján nagyjából a lakosság 0,1 százalékát érinti (egyes becslések szerint 1 százalékot).

Érdekes módon ez a gyakoriság a világtörténelem során eddig egyszer változott meg számottevően, méghozzá a náci Németországban. A nácik számára a mentális zavarokkal élők éppúgy nem voltak kívánatosak, mint bizonyos népcsoportok és nagyjából 300 000 pszichiátriai pácienst öltek meg. Ezzel Németország területén lecsökkent a szkizofrénia gyakorisága, az érdekesség azonban az, hogy hamarosan visszaállt a 0,1 százalékos világátlag.

Miért ennyire állandó a skizofrénia gyakorisága?

A skizofrénia feltehetőleg végig kísérte az emberiség történelmét. Már az ókorból is vannak feljegyzések, amelyek egyértelműen skizofréniára utalnak. Egy híres eset például II. Nabu-kudurri-uszur őrülete.

A sumér király a Biblia szerint Jeruzsálem ostroma után hét éven keresztül úgy viselkedett, mint egy vadállat, csak kószált a földeken és füvet evett. Persze ez nem feltétlenül hiteles leírása a valós eseményeknek, hiszen a király az Ószövetség egyik legnegatívabb karaktere, de ettől függetlenül jó példája annak, hogy az irracionális viselkedés, aminek a hátterében sokszor a skizofrénia áll, nem volt ismeretlen már az első kultúrák számára sem.

William Blake - Nabu-kudurri-uszur

William Blake –
Nabu-kudurri-uszur (monotípia, Tate)
Forrás: Wikipedia

A skizofrénia ráadásul a világ minden táján nagyjából azonos gyakoriságot mutat, noha ismert például, hogy az ausztrál bennszülöttek népcsoportja nagyjából hatvanezer éve elszigetelődött a többi csoporttól.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a betegség hátterében álló folyamatok olyan tulajdonságokon alapulnak, amelyek régóta jellemzők az emberekre. A skizofrénia tehát valami oknál fogva fennmaradt az emberi evolúció során, feltehetőleg állandó gyakorisággal, noha tudjuk, hogy a betegeket általában kitaszítja magából a társadalom és így kisebb esélyük van beleszólni a következő generáció genetikai összetételébe.

E furcsaság magyarázatára számos elmélet született, melyeket lényegében két csoportba lehet osztani. Az elméletek egy része azt állítja, hogy a skizofrénia az emberi agy evolúciójának kellemetlen mellékterméke csupán, míg más elméletek szerint van valami rejtett előnye és emiatt marad fenn generációról generációra.

A skizofrénia előnyei

Egyes kutatók szerint a skizofrénia pusztán az emberi agyműködés komplexitásával járó szükséges rossz. A skizofrénia olyan az emberi kogníciónak, mint a gerincsérv a két lábon járásnak. Feltehetőleg a magas szintű kognitív folyamatokat lehetővé tévő hálózatok bonyolultságából adódik, hogy egy apró hiba csúszik ezek finomhangolásába, akkor máris súlyos mentális zavarok, például skizofrénia alakulhat ki.

Vannak azonban kutatók, akik szerint az sem kizárt, hogy a skizofrénia valamilyen előnyhöz juttatja a betegeket. A 60-as években például megjelent egy tanulmány, amelynek a szerzői azt vetették fel, hogy a skizofrénia talán fokozza a betegek védettségét a fertőzésekkel és allergiákkal szemben.

Azért jutottak erre a következtetésre, mert úgy gondolták, hogy a betegség viselkedéses vonzatai egyértelműen csökkentik a fitnesszt, az esélyt, hogy az egyén átörökítse tulajdonságait a következő generációba.

Ennek ellenére a betegség gyakoriságának állandósága azt sugallja, hogy az örökítés mégis sikerül, tehát kell lennie egy olyan hatásnak is, ami fokozza ezt a fitnesszt. Az immunrendszer fokozott működése például ilyen lehet, hiszen hosszabb életet biztosíthat az egyednek, akinek így több lehetősége van a szaporodásra. Az elméletet azonban nem támogatják kutatási eredmények.

Skizofrénia - evolúciós előny miatt maradt fenn?

Skizofrénia – evolúciós előny miatt maradt fenn?
Forrás: Flickr.com

Egy alternatív elgondolás szerint valójában arról van szó, hogy a skizofrénia nem minden esetben jár megbélyegzéssel és kirekesztéssel, hanem jó eséllyel vált ki csodálatot más emberekből. Már Arisztotelész is felvetette, hogy az őrület és a zsenialitás kéz a kézben járnak és egy dán kutató empirikus adatokkal erősítette meg ezt az elgondolást.

Azt találta, hogy a skizofréniával élők családjában jóval magasabb képzettségűek a családtagok, mint a társadalomban általában. A kutató egy sor egyedi történelmi esetet is felsorolt: Sir Isaac Newtonon 51 éves korában hatalmasodott el a skizofrénia, John Nash, a Nobel-díjas közgazdász 30 éves kora környékén kezdett küzdeni a betegséggel és Bertrand Russell, a XX. század egyik kiemelkedő filozófusa családjában is több skizofréniás beteg volt.

A skizofrénia, vagy a betegségre való hajlam tehát talán olyan kreativitást kölcsönöz az embernek, amely a betegsége ellenére is garantálja a társadalmi elfogadottságot és a sikert.

A karizma a kulcs?

A kreativitáson túl még a meggyőződés is fontos lehet. A skizofréniás személyek gyakran teljes meggyőződéssel és odaadással vallanak bizonyos hiedelmeket. Ez sok esetben lehet hátrányos, hiszen az emberek egy jelentős részét taszítják a túlzott meggyőződéssel skandált elképzelések. Azonban időnként óriási sikere lehet egy-egy karizmatikus skizofréniás betegnek. Kiváló példa erre Jeanne d’Arc.

A fiatal francia lányhoz állítása szerint Mihály arkangyal és más szentek szóltak, hogy segítse VII. Károlyt az angolok ellen a százéves háborúban. A lány elszántsága állítólag feltüzelte a katonákat és jelentősen hozzájárult a háború lezárásához.

A furcsa téveszmék egyébként egyáltalán nem ritkák világunkban, s bőven akadnak követőik a legkülönlegesebb hiedelmeknek is. A karizmatikus skizonfréniás személyek egyes esetekben saját kommunák kiépítésére is képesek lehetnek.

Ez történt Charles Manson körül is, akinek a hiedelemrendszere gyilkosságokra sarkallta követőit. Vannak azonban Mansontól ártalmatlanabb példák is. Leon Festinger például egy olyan csoportba szivárgott be, amely egy nő köré szerveződött, aki meg volt róla győződve, hogy Jézustól kap üzeneteket, aki a Föld pusztulására figyelmezteti. Festinger könyve kiválóan példázza, hogy a skizofréniás személyek nincsenek mindenképpen kirekesztésre ítélve: van, akinek sikerül másokat is meggyőznie saját elképzeléseiről.

Leon Festinger könyve egy világvégeváró szektáról szól, ami egy feltehetőleg szkizofréniás beteg köré szerveződött.

Leon Festinger könyve egy világvégeváró szektáról szól, ami egy feltehetőleg szkizofréniás beteg köré szerveződött.
Forrás: Wikipedia

Egyelőre tehát annyi biztos, hogy a skizofrénia gyakorisága állandó és ez a jelenség magyarázatra vár. A kutatók többsége afelé hajlik, hogy a skizofrénia a kogníció bonyolultságából adódó rossz, azonban az is lehetséges, hogy legalább esetenként előnyös, ahogy azt a skizofréniás tehetségek és vezetők példái is mutatják.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close