Amerikában mindkét elnökjelölt közelít a 80. életévéhez vagy meghaladja azt. Ha novemberben újraválasztják, Joe Biden 86 éves koráig maradna a Fehér Házban. Donald Trump korábbi elnök 82 éves lenne második ciklusa végén. De mire képes az agy ebben a korban – a CNN ezt járta körbe vezető agykutatók és öregedéskutatók segítségével.
Mindkét vezető hibázott már olyat, amit akár a korának is betudhatunk. Nemrégiben Biden halott európai vezetőkre hivatkozott, és összekeverte Mexikó és Egyiptom elnökét. Trump pedig egy januáriban botlott meg, amikor összekeverte Nikki Haley republikánus elnökjelöltet és Nancy Pelosi volt házelnököt.
Ettől függetlenül fizikálisan mindketten rendben vannak.
De mit mond a tudomány az öregedésről és arról, hogy milyen a tipikus agyi képesség 80 évesen?
A kognitív képességek csökkenése az egészséges öregedés normális része, mondta Dr. Emily Rogalski, a Chicagói Egyetem Rosalind Franklin neurológia professzora a CNN-nek.
A kognitív képességek a 30-as éveinkben érik el a csúcspontjukat, és idővel fokozatosan csökkennek.
Az UCSF Memory and Aging Center szerint a kor előrehaladtával a gondolkodásban bekövetkező gyakori változások közé tartozik a lassabb szó- és névvisszaemlékezés, a többfeladatú munkavégzés nehézségei és a figyelmi idő enyhe csökkenése. Ezek a készségek életünk során folyamatosan csökkennek.
„A feldolgozási sebesség, a figyelem, a munkamemória kognitív hatékonyságot igényelnek” – mondta Dr. Molly Mather, a Northwestern University Feinberg School of Medicine pszichiátria és viselkedéstudományok adjunktusa. „Úgy gondoljuk, hogy az öregedéssel általános kopás következik be, ami a kognitív hatékonyságon csorbát ejt.”
Az agyban természetes változások történnek, ahogy valaki öregszik. A Nemzeti Öregedési Intézet szerint bizonyos, a tanulás és más összetett mentális tevékenységek szempontjából fontos részek zsugorodnak, az idegsejtek közötti összeköttetés kevésbé lesz hatékony, a véráramlás csökkenhet, és a gyulladások fokozódhatnak.
A nevek összekeverése vagy hogy nem jutnak eszünkbe, esetleg hirtelen nem tudunk arcot rendelni hozzá, nem szokatlan az öregedés során
mondta Dr. Angela Roberts, a Western University kommunikációs tudományok és informatika adjunktusa, aki az öregedést és a kognitív hanyatlást érzékelő beszédjeleket kutatja.
Bár ezek a „nyelvemen van, mégsem jut eszembe” érzések frusztrálóak lehetnek, önmagukban nem feltétlenül jelzik a megismerés vagy a memória szélesebb körű problémáját, mondta Roberts.
Gondolkodásunk napról napra is drasztikusan megváltozhat, és az életkoron kívül más tényezők is befolyásolják: betegség, stressz, figyelemelterelés és alváshiány mind-mind okai annak, hogy gondolkodási képességeink egyik nap rosszabbak, a másik nap pedig jobbak lehetnek – tette hozzá Roberts.
Az enyhe kognitív károsodás diagnózisát klinikai úton akkor állapítják meg, amikor a kognitív nehézségek gyakorivá válnak, és kívül esnek a normális öregedésnek tekintett értékeken. Ha ezek a nehézségek annyira kifejezetté válnak, hogy befolyásolják a mindennapi képességeket, például az öltözködést vagy a mosdóba járást, akkor a UCSF Memory and Aging Center szerint a demencia klinikai diagnózisát lehet felállítani. A demenciának számos oka van, de az Alzheimer-kór a leggyakoribb.
Bizonyos képességek az életkor előrehaladtával még javulnak is. Ezek közé tartozik a tanulásból és tapasztalatokból származó tudás, például a szókincs és a dolgok elvégzésének ismerete – mondta Roberts. Mather is ezen a véleményen van: „Nincs egyértlemű bizonyíték arra, hogy 80 éves korban lenne valami különleges, ami a kognitív képességek visszaeséséhez vezetne”.
„A kronológiai életkor nem feltétlenül tükrözi a biológiai életkort” – mondta Dr. Nir Barzilai, az Albert Einstein Orvosi Főiskola Öregedéskutató Intézetének igazgatója és az Amerikai Öregedéskutató Szövetség tudományos igazgatója.
Bár a népességi szintű adatok az öregedést kognitív hanyatlással hozzák összefüggésbe, az öregedés tényleges megnyilvánulása egyénenként nagyon különböző lehet, mondta Rogalski. Rogalski egy olyan kutatást vezet, amely a 80-as éveikben járó emberekről gyűjt adatokat, akiknek az agya olyan éles, mint a 30 évvel fiatalabbaké.
A vizsgálatok szerint a jobb agyi funkciókkal rendelkező időseknek a kognitív működésért és a memóriáért felelős agyterületeken több szürkeállományuk van, mint a tipikus időseknek. Átlagosan nagyobb és egészségesebb sejtekkel rendelkeznek az entorhinális kéregben is, amely az Alzheimer-kór által érintett egyik első agyterület. Életmódjukat tekintve általában erős társas kapcsolatokról számolnak be, aktív életmódot folytatnak, és továbbra is kihívások elé állítják magukat.
A nyilvánosan elérhető orvosi adatok nem elegendőek ahhoz, hogy következtetni lehessen arra, hogy Biden – vagy néhány év múlva Trump – is ide tartozik-e, de Barzilai szerint mindketten genetikai előnnyel rendelkezhetnek.
„Bidennek és Trumpnak is voltak olyan szülei, akik 90 év felett is éltek. Amikor a kivételes hosszú életről van szó, van egy genetikai összetevő” – mondta. „Ez számomra azt jelenti, hogy az öregedésük egy kicsit lassabb, mint azoké, akiknek a családjában nincs hosszú életű felmenő”.
